
CÍMLAP
Kenyeres Zoltán
Tündérsíp
Weöres Sándorról
TARTALOM, FÜLSZÖVEG
Tartalom
Csöngétől Pécsig
I. Az első verseskönyvig
1. A felfedezés pillanata
2. Gyermekkor
3. Első versek, első írások
4. Vonzások és vonzódások
II. Az első kötetek és a harmadik nemzedék
1. Az öttorony városában
2. "Hideg van"
3. "A kő és az ember"
4. A nemzedék szárnyán
Az "Elysium"-tól a "Tűzkút"-ig
I. Költői fordulat
1. A személyiség fölött
Az "orpheuszi" költészet próbája
A "tiszta" meditáció bölcselete
A kozmikus harmónia esztétikája
2. Szürrealizmus és visszavétele
A logikai láncolat felbontása
Egy verstípus műhelytitka: "A sorsangyalok"
A kiegyensúlyozódás és a dalforma
II. Hosszúénekek
1. Érzelemelbeszélés vagy érzelemsugárzás?
A költői érzelemkifejezés nehézségei
A tárgyi-érzéki közvetlenség
A kísérlet irányai
2. A verssé vált szemlélet
A mítoszi ihlet jellegzetességei
Feloldás a tragikum közelében
A Mária-motívum nagy versei
A cselekvés változatai
III. Játékversek
1. A ritmus szövettana
A "Magyar etüdök" szerepe
Sorképzések
Hangzásérzékelés és ritmusfokozás
Szimultán ritmusok
Ritmusé s kép: a belső ritmikai kör
2. A ritmus jelentési határhelyzete
A meghatározhatatlan jelentés
A ritmus szervező szerepe és feltáró jellege
Játékosság és derű
IV. Szonettek
1. "Rögtől szívig minden dalol"
Weöres pályaszakaszai és a "Tűzkút"
A szonett mélyszerkezete
A modern magyar szonett útja
Weöres korai szonettjei
2. "Rejtett kincsek századát..."
A Marsyas és Apollon és a Hephaistos
Mallarmé és a Mallarmé-hatás
Az Ünnepélyes szónoklat
3. A próteuszi élet jelentése
Az alakcsere kritikai fogadtatása
Költészet és szabadság: a Proteus
A ciklus íve: alászálló és fölemelkedő ága
4. A derű megtermett harmóniája
Az animus-anima motívum
"Haláletika"
A szintézis verse
Pillantás a Psychére
Bibliográfiai jegyzetek
Fülszöveg
Kenyeres Zoltán könyve a Pesti hírlap híres 1929-es felfedező cikkéből vett
idézettel kezdődik és a Psyché elemzésével fejeződik be. Weöres Sándor
életét és költői pályáját első megjelent verseitől az 1970-es évek
fordulójáig kíséri nyomon. Elvezet Csöngére, megismertet a költő
családjával, első olvasmányaival, a szellemi hatásokkal, melyek érték,
elkalauzol Pécsre, bemutatja az akkori egyetem körül kibontakozó irodalmi
életet és diákmozgalmakat, levelek, dokumentumok alapján világítja meg
a harmadik nemzedék indulásának és szerveződésének eddig ismeretlen
eseményeit.
Életrajz? Tudományos monográfia? Esztétikai és költészetfilozófiai
értekezés? A könyvet a vizsgálódás egységes szelleme összefüggő egésszé
szervezi, noha formailag három tanulmányból áll. Az első a gyermekkor és a
pályakezdés éveit tárja föl, a második az 1940-es évek közepétől az 1960-as
évek közepéig terjedő nagy alkotói korszakot elemzi részletekbe menően, a
harmadik pedig összegzés gyanánt a Psyché költői világát tekinti át. A sok
érdekes és eddig ismeretlen dokumentumot feltáró munka középpontjában mégsem
az életpálya eseményei állnak, hanem a költői érzelemkifejezés esztétikai
kérdésére kerül benne a hangsúly. Annak a kísérletezésnek költészettani
jelentőségére derít fényt, hogy e játékos, varázsos költészet hogyan
nyitott gyönyörködtető csodáival új távlatokat a magyar lírában.