Tétel adatlapja

CÍMLAP

Kenyeres Zoltán

Tündérsíp
Weöres Sándorról

TARTALOM, FÜLSZÖVEG



Tartalom

Csöngétől Pécsig

I. Az első verseskönyvig
1. A felfedezés pillanata
2. Gyermekkor
3. Első versek, első írások
4. Vonzások és vonzódások

II. Az első kötetek és a harmadik nemzedék
1. Az öttorony városában
2. "Hideg van"
3. "A kő és az ember"
4. A nemzedék szárnyán

Az "Elysium"-tól a "Tűzkút"-ig

I. Költői fordulat
1. A személyiség fölött
  Az "orpheuszi" költészet próbája
  A "tiszta" meditáció bölcselete
  A kozmikus harmónia esztétikája
2. Szürrealizmus és visszavétele
  A logikai láncolat felbontása
  Egy verstípus műhelytitka: "A sorsangyalok"
  A kiegyensúlyozódás és a dalforma

II. Hosszúénekek
1. Érzelemelbeszélés vagy érzelemsugárzás?
  A költői érzelemkifejezés nehézségei
  A tárgyi-érzéki közvetlenség
  A kísérlet irányai
2. A verssé vált szemlélet
  A mítoszi ihlet jellegzetességei
  Feloldás a tragikum közelében
  A Mária-motívum nagy versei
  A cselekvés változatai

III. Játékversek
1. A ritmus szövettana
  A "Magyar etüdök" szerepe
  Sorképzések
  Hangzásérzékelés és ritmusfokozás
  Szimultán ritmusok
  Ritmusé s kép: a belső ritmikai kör
2. A ritmus jelentési határhelyzete
  A meghatározhatatlan jelentés
  A ritmus szervező szerepe és feltáró jellege
  Játékosság és derű

IV. Szonettek
1. "Rögtől szívig minden dalol"
  Weöres pályaszakaszai és a "Tűzkút"
  A szonett mélyszerkezete
  A modern magyar szonett útja
  Weöres korai szonettjei
2. "Rejtett kincsek századát..."
  A Marsyas és Apollon és a Hephaistos
  Mallarmé és a Mallarmé-hatás
  Az Ünnepélyes szónoklat
3. A próteuszi élet jelentése
  Az alakcsere kritikai fogadtatása
  Költészet és szabadság: a Proteus
  A ciklus íve: alászálló és fölemelkedő ága
4. A derű megtermett harmóniája
  Az animus-anima motívum
  "Haláletika"
  A szintézis verse

Pillantás a Psychére

Bibliográfiai jegyzetek


Fülszöveg

Kenyeres Zoltán könyve a Pesti hírlap híres 1929-es felfedező cikkéből vett idézettel kezdődik és a Psyché elemzésével fejeződik be. Weöres Sándor életét és költői pályáját első megjelent verseitől az 1970-es évek fordulójáig kíséri nyomon. Elvezet Csöngére, megismertet a költő családjával, első olvasmányaival, a szellemi hatásokkal, melyek érték, elkalauzol Pécsre, bemutatja az akkori egyetem körül kibontakozó irodalmi életet és diákmozgalmakat, levelek, dokumentumok alapján világítja meg a harmadik nemzedék indulásának és szerveződésének eddig ismeretlen eseményeit.

Életrajz? Tudományos monográfia? Esztétikai és költészetfilozófiai értekezés? A könyvet a vizsgálódás egységes szelleme összefüggő egésszé szervezi, noha formailag három tanulmányból áll. Az első a gyermekkor és a pályakezdés éveit tárja föl, a második az 1940-es évek közepétől az 1960-as évek közepéig terjedő nagy alkotói korszakot elemzi részletekbe menően, a harmadik pedig összegzés gyanánt a Psyché költői világát tekinti át. A sok érdekes és eddig ismeretlen dokumentumot feltáró munka középpontjában mégsem az életpálya eseményei állnak, hanem a költői érzelemkifejezés esztétikai kérdésére kerül benne a hangsúly. Annak a kísérletezésnek költészettani jelentőségére derít fényt, hogy e játékos, varázsos költészet hogyan nyitott gyönyörködtető csodáival új távlatokat a magyar lírában.


×