Tartalom

Első rész

I. Fejezet.
Pindar szellemének általános jelleme
Milyen jelenkori typus nyujthat róla fogalmat
Hasonlatossága Bossuet szónoki fenségével

II. Fejezet.
Néhány hagyomány Pindarról

III. Fejezet.
A lantos költészet lényege
Mennyiben természetes az emberre nézve
Keleti jellege
Különféle hozzávetések az emberi szellem találkozásait és utánzásait illetőleg
A héber óda

IV. Fejezet.
A görög lyrismus Pindar előtt
Homer hymnusai
A lantos költészet az Iliasban
Archilochos szellemének némi romjai

V. Fejezet.
Az orpheusi hagyományok
Az Ázsiából származó költészet Spartában: Alkman
Methymnai Arion

VI. Fejezet.
A politikai és harczias óda: Alkaeos
A szenvedélyes költészet, a mythologiában és a szerelemben: Sapho
A görög művészet tökéletessége

VII. Fejezet.
Lantos költészet elegiai formában
Solon politikai dalai
Kallinos és Tyrtaeos harczi dalai
Stesichoros

VIII. Fejezet.
Bölcsészi hymnusok
Xenophanes
Parmenides
Empedokles
Pythagorasi iskola

IX. Fejezet.
A régi Görögország népies dalai
Anakreon
Simonides

X. Fejezet.
Aeschylos Pindar kortársa
A két költő rokonsága
Aeschylos lyrismusának nagysága és változatossága

XI. Fejezet.
Conjecturák és részletek a Prometheus-trilogiából
Aeschylos drámai és csodás lyrismusa
Kardalainak viszonya Sophokles és Euripides kardalaihoz

XII. Fejezet.
A költői képzelem hanyatlása Nagy Sándor uralkodása alatt
A görög szellem fenmaradt nagysága
Bölcsészi lyrismus
Aristoteles hymnusai
Stoikus iskola
Kleanthos vallási hymnusa
Athen meghódolása és lealjasodása
A két Demetrius
A második apotheosisa

XIII. Fejezet.
A görög művészetek elterjedése és sülyedése a macedon hódítás által
A Ptolemeusok uralkodása
Mesterséges irodalom
Kallimachos
Az ál Orpheus hymnusa
Igazi költői ujjászületés
Theokritos

XIV. Fejezet.
A lantos költészet a latinoknál
Első vallási és házi énekek Rómában
Görögország utánzásai
A római szinpad kardalai és lyrai hatásai

XV. Fejezet.
A lantos költészet más kísérletei Rómában, a szinpadon kívül, de mindig a görögök példájára
Catullus tudós művészete
Lucretius
Nagy költészet Augustus uralkodása előtt

XVI. Fejezet.
Horácz, mint lantos költő
Utánzó és eredeti művészete
A legrégibb görögök tanulmányozása és új szelleme
A tárgyak nagysága
Az érzelmek félénksége
A styl és ízlés tökéletessége, ritka ihletés, a gyönyörén kívül
E költészet hatalmas bája és hosszú tartóssága

XVII. Fejezet.
A római polytheismus utolsó dalai
Pervigilium Veneris
Seneca
Statius

Második rész

XVIII. Fejezet.
Uj korszak
Kezdete a régi világ közepett
A keresztény liturgiák költészete
Népies és tudós lyrismus

XIX. Fejezet.
Latin lyrismus a keresztény ihletés alatt
Prudentius
Szent Paulin, nolai püspök

XX. Fejezet.
Dante, mint lantos költő

XXI. Fejezet.
Olasz lyrismus
Lyrai ér a spanyol szellemben
Herréra, Luis de Léon, Rioja, szent Teréz
Költői ébredés Francziaországban
Rosnard ál-lyrismusa

XXII. Fejezet.
Lantos költészet éjszakon; kényszerű kihagyások
Az éjszaki költészet a brit typusban tekintve
Eredeti dalok; mesterséges kísérletek
Marlowe, Shirley, Milton, Cowley
Gray tudós költészete

XXIII. Fejezet.
A franczia költészet hanyatlása a XVIII. században
A forradalom hatása a franczia és idegen képzelmekre
Lebrun
André Chénier
Coleridge
Angol szellem Indiában
A calcuttai püspök

XXIV. Fejezet.
Új költői ébredés déli Európában
Olaszország
Két utolsó lyrikusa
A lantos költészet Francziaországban a XIX. században
A spanyol költészet Mexicóban és Spanyolországban

XXV. Fejezet.
A lantos költészet jövője

Jegyzetek