Magyar Elektronikus Könyvtár

CÍMLAP

Bor Balázs

Digitális könyvtári képgyűjtemények és metaadataik

TARTALOM, BEVEZETÉS

Tartalom

1. Bevezetés

2. A digitális képgyűjteményekről és metaadatokról általában
2.1. Visszatekintés
2.2. A digitális képek
2.2.1. Digitalizálás
2.2.2. Vektorgrafikus képek
2.3. A digitális képgyűjtemények
2.3.1. Szerzői jogi kérdések
2.3.2. Változások a használók szempontjából, keresési szokások
2.3.3. Felhasználói felület
2.4. Metaadatok
2.4.1. Metaadatok típusai
2.4.2. A Dublin Core
2.4.3. Metaadatok kezelése
2.4.4. Metaadatok mozgatása weben
2.5. Digitális gyűjtemények összekapcsolása
2.5.1. A Nemzeti Digitális Adattár

3. Könyvtári digitális képgyűjtemények bemutatása
3.1. Digitális Képarchívum (DKA)
3.2. Magyar Digitális Képkönyvtár (MDK)
3.2.1 A Magyar Digitális Képkönyvtár partnerkönyvtárai
3.3 Prints & Photographs Online Catalog (PPOC), The Library of Congress

4. Bibliográfia rekordok különböző digitális képgyűjteményekben
4.1. MARC és Dublin Core egyazon könyvtár gyűjteményében
4.1.1. Egymásnak megfeleltethető mezők
4.1.3. Különbségek két Dublin Core rekord minősítőkészlete között
4.1.4. A DEA egy rekordja az MDK-ban
4.2 MARC és Dublin Core megfeleltetések különböző gyűjtemények között
4.2.1. A Képzőművészeti Egyetem MARC rekordja az MDK-ban
4.2.2. A Shvoy gyűjtemény egy képe MDK-rekordként és MARC formátumban
4.3. Az adatelemek leírása nem minősített DC segítségével
4.4. Keresési lehetőségek
4.4.1. Corvina katalógus (DEENK)
4.4.2. DSpace (DEA)
4.4.3. Bodza
4.4.4. MDK

5. Felhasználói szokások és igények
5.1. Képkeresési szokások
5.2. Képtárakkal szemben támasztott igények
5.3. A képek mellé rögzített metaadatok

6. Következtetések
6.1. A könyvtári képgyűjtemények szerepe
6.2. Metaadatok
6.3. Felhasználói felület
6.4. Tartalmi feltárás

7. Irodalom, hivatkozások
7.1. Felhasznált és hivatkozott irodalom
7.2. Vizsgált és hivatkozott gyűjtemények, illetve keresőszolgáltatások
7.3. Rövidítések és mozaikszavak jegyzéke

8. Mellékletek
8.1. Rekordok
8.1.1. Plakátleírás a DEENK Corvina katalógusában
8.1.2. Plakátleírás a DEA-ban
8.1.3. Ex libris leírás a DEA-ban
8.1.4. Kép leírása a KLTE történetéről DEA-ban
8.1.5. A KLTE történetéről szóló kép az MDK-ban
8.1.6. Rekord a Képzőművészeti Egyetem metszetgyűjteményéből (Corvina)
8.1.7. A Képzőművészeti Egyetem rekordja az MDK-ban
8.1.8. MARCXML rekord a Bodza rendszerében (Shvoy gyűjtemény)
8.1.9. MDK rekord a Bodza rendszerében (Shvoy gyűjtemény)
8.1.10. A Shvoy gyűjtemény egy képe az MDK-ban
8.2. A /terms/ Dublin Core névtér új elemei
8.3. Képek és képtárak a weben (felmérés)
8.3.1. Feleletválasztós kérdések
8.3.2. Opcionális kérdés

Bevezetés

A digitalizálás sok könyvtárban a napi munka részévé vált. Számos dokumentumot, tartalmazzanak azok akár eredetileg is képi, akár szöveges információkat, állóképként rögzítenek elektronikus formában. Így azok a könyvtárak is gyarapodnak ilyen fájlokkal, melyeknek eredetileg nem volt képgyűjteményük. Jelentős részüknél ez a nyers formátum nem veszti el jelentőségét a tartalom más módon való feldolgozása (például szöveg karaktereinek felismertetése) után sem, hiszen ezek a képek verbális úton vissza nem adható vizuális információkat tartalmaznak. Ahol pedig a korábbiakban is jelen voltak az ikonográfiai dokumentumok, szintén igyekeznek digitális formában is létrehozni ezek másolatát, hogy a digitalizálás előnyeiből (könnyebb visszakereshetőség, online hozzáférhetőség, az eredeti védelme) a használók részesüljenek. A szöveget és képet egyaránt tartalmazó elektronikus dokumentumok esetében pedig az eddiginél jobb feltételek adódnak a képek elkülönítésére, analitikus feldolgozására és azok leíró adataiból külön képadatbázis építésére. Elmondhatjuk tehát, hogy a könyvtárakban lévő digitális képek jelentős szerepet kaptak.

Az ezekből épülő gyűjtemények azonban elszigetelten nem szolgálják megfelelően a könyvtárhasználók érdekeit. Alapvető elvárásként jelentkezik, hogy egységesek, összekapcsolhatóak és a felhasználók számára online elektronikus katalógus segítségével jól kereshetőek legyenek. Ezeknek az elvárásoknak a teljesüléséről szeretnék képet kapni a következőekben. Elsőként áttekintem a digitális ikonográfiai dokumentumokra és az ezekből épülő képtárakra vonatkozó általános tudnivalókat, illetve azok metaadatainak jellemzőit, az ezekkel kapcsolatos technológiákat és formátumokat. Foglalkozom a képadatbázisok és a bibliográfiai rekordok összekapcsolásának lehetőségeivel, illetve a fentiek tükrében megvizsgálom néhány konkrét gyűjtemény felépítését, keresési lehetőségeit és metaadatstruktúráját. A feltárás sajátosságait és a képtárak közti különbségeket néhány konkrét rekord összehasonlításával és elemzésével szemléltetem. A témával kapcsolatos szakirodalmon túl egy egyszerű kérdéssorozat segítségével gyűjtött információkat összegzem arról, hogy miképpen viszonyulnak egymáshoz a képgyűjteményekkel és azok metaadataival kapcsolatos jelenlegi lehetőségek, valamint a felhasználói szokások, illetve igények.