Bevezetés

A régi magyar állam közigazgatási és közoktatási szervei által szolgálta a magyar falu életszínvonalának emelését. Már a háború előtt meglátszott, hogy ez az állami munka elégtelen és kevés eredménnyel kecsegtető. Mind jobban és jobban hangsúlyozták, hogy társadalmi szervezetekre és összefogásokra van szükség a magyar falu érdekében.

Ilyen előzmények után került az erdélyi falu az új impérium alá. A régi állami, közigazgatási tényezők falumunkája - megszűnt, a szervezett magyar közoktatási munka a magyar egyházakba átmenve, a legjobb esetben is csak egyharmad energiával folyhatott.

Nekünk meg kellett látnunk az új feladatot: társadalmi alapon megindítani az új célkitűzések felé haladó falumunkát. Hitünk szerint ez a társadalmi mozgalom lesz hivatva arra, hogy az erdélyi falusi nép elhagyatottságát s ami ezzel egyet jelent, az intelligenciától való elszakadását megszüntesse. Először azonban alapos felvilágosító munkát kell végeznünk, hiszen tájékozatlan intelligenciánk nagy része ez idő szerint alig ismeri a célkitűzések jelentőségét és okát.

Makkai Sándor közelebbről megjelent könyvében a tekintély formájába öntötte a falu-munka jelentőségét s ezzel az erdélyi nagyközönség előtt fokozta az erkölcsi súlyát annak a mozgalomnak, melyet nemcsak a szomszéd államokban, hanem nálunk, Erdélyben is, az ifjúság karolt fel s igyekezett a maga körében népszerűsíteni. Idézett munkájában Makkai ezt irja: "Nem lehet kétséges, hogy a magyarság fennmaradása a nép fennmaradását jelenti. Az sem vitatható ma már, hogy az intellektuális pályán maradtak vagy leendők kis serege nemzeti jelentőséget csak mint a népért élő, a nép között élő, a népet szolgáló vezető réteg nyerhet."