Bevezetés

Magyarország, illetve a Magyar Királyság (avagy a királyi Magyarország) 17. századi történetét eddigi történetírásunkban számos megközelítésben dolgozták már fel: köz- és politikatörténeti, társadalom-, gazdaság-, intézmény-, továbbá művelődés történeti szempontok szerint. Amikor az életmód történeti szemlélet került elitérbe, akkor első sorban az élet alapvető színtereit (a parasztporta, a nemesi kastély), valamint az anyagi kultúra (például a ruházkodás, állatállomány) elemeit vették számba. Jelen munkámban alapvetően a török kori hétköznapok veszélyeire, a mindennapi életre, illetve annak zavaraira, az oszmán rablások és hódoltatás okozta károkra helyeztem a hangsúlyt. Néhány ritka kivételtől eltekintve - a 19. század végén publikáltak kártételi jegyzékeket minden elemzés, értelmezés nélkül - meglehetősen elhanyagolták azt a kérdést, hogy valójában mekkora kárt okoztak a török csapatok a Magyar Királyságnak a 17. században. Beleértve ebbe az anyagi (hódoltatás, summaemelés, rablás, állatelhajtás, gyújtogatás, sarcoltatás) és emberveszteséget (emberrablás, emberölés).

Ezen kártípusok közül a summaemelés szorul némi külön magyarázatra. A törökök adófizetésre kényszerítették a magyar falvakat, s ezt egy összegben, summában szedtek be. A summát gyakran "verték feljebb"; ezt a summemelést a kortársak a károk, panaszok közé sorolták, akárcsak a többi sérelmet.

A korszak magyar politikusai nagyon is számon tartották a török csapatok "tevékenységét", és számos kártételi listát írattak. A megyei közgyűléseken rendszerint tárgyalták ezeket az eseteket. A listákat a török-magyar béketárgyalásokon rendszeresen benyújtották, kártérítést követelve, vagy a "szent békesség" megszegését igazolva. Eddig csak kevés ilyen jegyzék jelent meg nyomtatásban (teljes egészében leközölve), ezeket elemzi cikk vagy kötet pedig lényegében egy sem. Szükséges tehát egy olyan, a forrásanyagtól függően statisztikai igényű feldolgozás, amely törekszik a károk mértékének egzakt bemutatására, illetve azoknak a falusi parasztok és a végvári katonák mindennapi életére gyakorolt hatásainak leírására.

Sokan - többek között Hegyi Klára - megfogalmazták már a történelmi érdeklődés változását: "A török kor másfél évszázada mindig vonzotta, ma is vonzza a kutató kíváncsiságot. [...] A török-magyar viszony kutatói hosszú időn át mindenekelőtt a nagypolitika, a diplomáciai kapcsolatok alakulását állították a középpontba, az élet és a társadalom alsóbb régióiban pedig [...] az emberi és anyagi javak pusztulását. Ma olyan kérdésekre keresik a választ, hogy milyen változásokat hozott a hódítás az ország népességében [...] hogyan éltek - a szultán és a Habsburg király, török és magyar urak kettős nyomása alatt - a városok és falvak lakosai."

A kutatókat egyrészt valóban érdekelte a török által a 16-17. században okozott pusztítás, de sosem mérték fel azt pontosan. Pusztán a dicális (adó-) összeírásokat használva nem is igazán volt erre lehetőség. Másrészt viszont a török kártételek, illetve a Magyar Királyság lakosainak és végvári vitézeinek életmódjának kutatása között inkább szoros összefüggés, semmint ellentét van, hiszen a török rajtaütések, károkozások komoly nyomot hagytak az itt élők életvitelén. Tehát a mai, modernebb kérdésfelvetéseket szinkronba lehet hozni a régebbiekkel. A régi kérdéseket újrafogalmazva vagy újszerűbben feltéve új eredmények érhetik el. Jelen munka szintézisteremtő szándékában és megközelítésében a kártételek analizálása leginkább életmód történeti téma. Ugyanakkor a károk megítélése (elrabolt javak, megölt és elhurcolt falusiak és végváriak) és keletkezési körülményeinek feltárása minden egyéb területet érint, azaz természetesen politika-, társadalom-, had- és gazdaságtörténeti problémák feltárásához is vezet. Az alábbiakban az élet és a kártételek színtereiként, a legalacsonyabbtól a legmagasabbig haladva dolgoztam fel a nyugat-dunántúli hódoltsági peremvidék történetét és elemeztem a török kártételeket. Amikor lehetőség nyílt rá, a statisztikai jellegű feldolgozás köréből kilépve a mikrotörténeti szintig, azaz a faluig nyúltam le, a hódoltsági peremvidéki élet legapróbb szintű analizálása és bemutatása érdekében.