Konzulensi ajánlás

Az értekezés címéből kitűnik, hogy a szerző a magyar mezőgazdaság 20. sz-i helyzetét elemzi, s benne a kisbirtokot. A kisbirtok /kisüzem/ családi gazdaság fogalmának pontos meghatározása után - amelyet a szakirodalom is néha kever ill. szinonimaként használ - a szerző leírja, hogy hogyan alakult a kisbirtok helyzete a 20. sz-i magyar mezőgazdaságban. Különösen a szocializmusról szóló részben érzékelhető az, hogy a kisbirtok sorsa mennyire függött az ideológiai csatározások kimenetelétől.

A dolgozat elolvasása után kiderül, hogy a kisbirtok nem járhatta be a szerves fejlődés útját a vizsgált történeti korszakban. A század első felében komplementer helyzetbe került a nagybirtokkal, később egyértelműen az uralkodó ideológia áldozatává vált. A közelmúltban sem kapott igazi esélyt.

Az alapvetően agrártörténeti feldolgozás két fő dimenziója a történeti háttér alapos feltárása (3. fej.) ill. a gazdasági forrásokból táplálkozó üzemgazdasági elemzés (4.2.2 fej.). A feladat nem volt könnyű. A hatalmas forrásanyagból kellett a releváns anyagokat kikutatni. Az értekezés egyik értéke, hogy a '30-as évekre olyan adatbázist elemez, amely eddig nem kapott kellő figyelmet a gazdaságtörténeti munkákban.

Mint témavezető, úgy ítélem meg, hogy az értekezés jelenlegi formájában megfelel a nyilvános vitára, bizonyítja a jelölt tudományos munkájának eredményességét.

Budapest, 2004. szeptember 29.
Dr. Alvinz József
a közgazdaságtudomány kandidátusa