
CÍMLAP
Rácz Emese
Az egykori nagyenyedi Minorita Rendház könyvtárának régi állománya
TARTALOM, ELŐSZÓ
Tartalom
Előszó
Prefaţă
Vorwort
Bibliográfia / Bibliografie / Bibliographie
Rövidítések / Abrevieri / Abkürzungen
Katalógus / Catalog / Katalog
Kéziratok / Handschriften / Manuscrise
Nyomdahelyek, nyomdatulajdonosok, nyomdászok és kiadók mutatója / Indexul locurilor de tipar, tipografilor şi editorilor / Register der Druckorte, Typographen und Verläger
Szerzői névmutató / Index de autori / Verfassersregister
Possessor- és rézmetsző mutató / Index de posesori şi gravori / Register der possessoren und kupferstich
Előszó (részlet)
[...]
A nagyenyedi minorita rendház könyvtárának alapítási éve 1728. Szilágyi
Farkas szerint, amint fennebb is említettük, a minoriták könyvtára a
rendház északi szárnyának épületében kapott helyet.
Az 1900-ban megjelent Magyar Minerva szerint, a minoriták 945 kötetes,
teológiai jellegű könyvtárral rendelkeztek. Ebben az időben Papp Pongrácz
lelkész volt a könyvtáros. 1902-re az állomány 1.300 kötet és az olvasók
igénye szerint tartott nyitva. 1904-ben a könyvtárnak már katalógusa is
volt, naponta 9-12 óra között tartott nyitva, könyvtárnoka pedig Deli Ödön.
1912-ben az állomány 1.300 kötet, a könyvtáros Rada György. Ebben az évben
a rendház 100 koronát fordított a könyvtár fenntartására, gyarapításra
pedig 200 koronát. 1915-ben a könyvtáros szintén Rada György házfőnök és
plébános, állománya ekkor 1.935 kötet. 1915-ben gyarapításra 100 koronát
fordítottak. Megjegyzendő, hogy ezek az adatok valószínűleg nem minden
esetben hitelesek, tekintve, hogy a rendház alapítási évét is különböző
időpontokra teszik.
Sulyok István összeírásában, 1919-ben a könyvtár állománya 1.513 kötet,
1929-ben ugyanennyi, de hozzáadódik 35 román nyelvű kötet, tehát összesen
1.548 kötet a teljes állomány. Ugyancsak Sulyok állapítja meg, hogy az
impériumváltozás óta a könyvtár nem nyilvános. Sulyok István adatait
hitelesíti a második kéziratos katalógus, amely pontosan 1.548 tétellel van
lezárva.
Összehasonlítási alapként hadd álljon itt néhány adat az 1919-ben létező
erdélyi minorita rendház könyvtárairól. A XVI. században alapított
csíksomlyói Szent Ferenc-rend könyvtára 8.000 kötettel rendelkezett,
a csíksomlyói ferencrendi papnövendékek könyvtára, melyet 1890-ben
alapítottak 1.131 kötettel, az aradi Minorita Rendház könyvtárát 1702-ben
alapították és 2.000 kötettel rendelkezett. Az 1780-ban alapított fogarasi
ferencrendi könyvtárban 1.905 kötet volt, a máriaradnai ferencrendiek
könyvtára 1.922 kötetes, a Szent Ferenc-rendi intézet tanári könyvtárának,
melyet 1864-ben alapítottak, 3.867 kötetéről tudunk, a szilágysomlyói
Minorita Rendház könyvtára (1890) 610 kötetet tudott magáénak.
1948-ban a román állam a rend tulajdonát képező könyvtár állományának egy
részét lefoglalta. 2005 októberéig ez az állomány a Bethlen Könyvtár részét
képezte, oda olvasztották be.
A 2005. év újabb változásokat hozott, úgy a Bethlen könyvtár, mind a
minoriták könyvtárának történetében. Ekkor szolgáltatták vissza az Erdélyi
Református Egyházkerületnek a jogos tulajdonát képező Bethlen könyvtárat,
melyet szintén 1948-ban államosítottak, később pedig a kolozsvári Központi
Egyetemi Könyvtár fiókkönyvtáraként működött. Az Egyházkerület azonban csak
az 1948-ig beleltározott könyveket igényelhette vissza, így a minorita
állomány kolozsvári Központi Egyetemi Könyvtár tulajdonában maradt és
felkerült Kolozsvárra.
[...]