Előszó

Dolgozatom célja Magyarország 20. századi gazdaságtörténeti korszakainak, illetve azon belül egyes szakaszainak objektív megítélése a magyar gazdaság más országokhoz viszonyított relatív fejlődése szempontjából.

A vizsgálat kiválasztott módszere a GDP/fő, illetve az ezt is tartalmazó (az ENSZ által kifejlesztett) HDI alapján történő összehasonlítás a század folyamán valamikor Magyarországgal összehasonlítható fejlettségi szinten járó országokkal és régiókkal (Kelet- Közép-Európa, Délnyugat-Európa, Latin-Amerika, Délkelet- Ázsia). A kapott eredmények magyarázatára megvizsgáltam több gazdasági és gazdaságon túli tényező alakulását is, igyekezve feltárni a kimutatott változások hátterét.

A kutatás szintetizáló jellegénél fogva a történettudomány mellett a közgazdaságtan, statisztika, szociológia, politológia és érintőlegesen más tudományágak is érintettek. Bár a szükséges mértékben igyekeztem vizsgálódásom mindezen területekre kiterjeszteni, senki sem állíthatja, hogy akárcsak ezek közül egyetlen területen is rendelkezik a tudomány hazai és nemzetközi legújabb eredményeinek és módszereinek teljeskörű ismeretével. Az értekezés ennek megfelelően mindezen területeken kényszerűen is felszínes marad, de a fő kérdés megválaszolásában hasznos szempontokkal és eredményekkel segíti a további történeti vizsgálatokat.

Külön is szeretném kiemelni, hogy a fő kérdésre történő összpontosítás miatt mivel NEM foglalkozik az értekezés:

1. Statisztikai adatok és módszerek részletes vizsgálata. Valamennyi számítás a használt nemzetközileg elismert adatforrások következetes alkalmazásával készült, ugyanakkor kontrollszámításokkal igazoltam, hogy a főbb eredmények a forrás megválasztásától függetlenek. A nemzeti jövedelem statisztikák által kimutatott fejlettségi szintek éles viták tárgyát képezik, de a legtöbb forrás megegyezik a növekedés ütemének változásában - ezért a dolgozatban levont leglényegesebb következtetéseim erre épülnek.

2. Közgazdaságtudomány. Bár az értekezés természetéből fakadóan szorosan kapcsolódik a fejlődésgazdaságtan és a makroökonómia számos területéhez, a közgazdasági kérdések vizsgálata az értekezésben mindvégig az általuk gyakorolt történelmi hatásra szorítkozik, az elméleti kérdések kizárólag a nemzetközi folyamatok ábrázolására és a vizsgálódás szempontjainak rendezőelveként szerepelnek.

3. Társadalom- és politikatörténet. A fentebb említett szintetizáló jelleg miatt nem állt módomban még a közvetlenül előforduló változók hátterének feltárása, elemzése sem, nemhogy egy ennél szélesebb körű vizsgálat. Ezekre természetesen nagyon alapos munkák állnak máris a kutató rendelkezésére, másrészt azonban az adott terjedelmi korlátok között inkább az áttekintés szélességére, és nem a mélységére helyeztem a hangsúlyt.

A huszadik század a magyarság és az emberiség történetében is az egyre gyorsuló változások kora, lehetetlen a század kutatásakor a teljeskörűségre törekedni. Az érintett szakterületek, történelmi korszakok és földrajzi régiók önmagukban is külön embert és egy teljes szakmai életutat követelnének, amikor tehát ennek ellenére felvállaltam a keresztmetszet vizsgálatát, ezt nem az egyes szakterületek ismereteinek teljeskörű birtoklása, hanem az a szerény belátás vezérelte, hogy ennek hiányában is érdemes a szélesebb összefüggéseket kutatni. Az értekezés során feltárt összefüggések és megkockáztatott következtetések a létező számos nézőpontot kívánják gazdagítani, belátva, hogy tudományos vizsgálatukhoz még hosszú kutatómunkára van szükség. További kutatási céljaim között szerepel, hogy az itt feltárt összefüggéseket több oldalról is megvizsgáljam, ellentétes álláspontokkal ütköztessem, hogy mindezek eredményeképp végül a magyar huszadik század célkitűzésben szereplő objektívebb értékeléséhez magam is hozzájárulhassak szerény lehetőségeimmel.