CÍMLAP
A szociális védelem integrált európai statisztikai rendszere (ESSPROS)
TARTALOM, ELŐSZÓ
Tartalom
I. RÉSZ - AZ ESSPROS: ÁLTALÁNOS ELVEK ÉS A KÖZPONTI RENDSZER
1. Bevezetés az átdolgozott rendszerbe
2. A szociális védelem konvencionális definíciója
2.1 Bevezetés
2.2 Általános definíció
2.3 További magyarázatok
3. A központi rendszer elszámolásának szerkezete és osztályozásai
3.1 Bevezetés
3.2 A központi rendszer lehatárolása
3.3 Az elszámolás szerkezete
4. A szociális védelmi rendszerek definíciója és csoportosítása
4.1 A statisztikai egység
4.2 A szociális védelmi rendszerek csoportosítása
5. A szociális védelmi rendszerek bevételei
5.1 Bevezetés
5.2 A bevételek típusai
5.3 A nemzetgazdasági szektorok osztályozása, ahonnan a bevételek származnak
6. A szociális védelmi rendszerek kiadásai
6.1 Bevezetés
6.2 A kiadások típusai
7. Társadalmi juttatások, fő osztályozás
7.1 Funkció szerinti osztályozás
7.2 Típus szerinti osztályozás
7.3 Jövedelmi/vagyoni helyzet figyelembevétele
8. Elszámolási konvenciók
8.1 Bevezetés
8.2 A teljeskörűség és a konzisztencia elve
8.3 Értékelés
8.4 A számbavétel időpontja és az elszámolási időszak
8.5 Nettósítás és konszolidálás
8.6 Az elsődleges fél elismerése
9. Külföld
9.1 Gazdasági műveletek a külfölddel
9.2 A rezidens definíciója
II. RÉSZ - A JUTTATÁSOK OSZTÁLYOZÁSA KÖZPONTI RENDSZERBEN
1. Bevezetés
2. A "Betegség/egészséggondozás" funkció társadalmi juttatásai
2.1 Bevezetés
2.2 Juttatási típusok leírása
2.3 További útmutatások
3. A "Rokkantság" funkció társadalmi juttatásai
3.1 Bevezetés
3.2 Juttatási típusok leírása
3.3 További útmutatások
4. Az "Öregség" funkció társadalmi juttatásai
4.1 Bevezetés
4.2 Juttatási típusok leírása
4.3 További útmutatások
5. A "Hátrahagyottak" funkció társadalmi juttatásai
5.1 Bevezetés
5.2 Juttatási típusok leírása
5.3 További útmutatások
6. A "Család/gyermekek" funkció társadalmi juttatásai
6.1 Bevezetés
6.2 Juttatási típusok leírása
6.3 További útmutatások
7. A "Munkanélküliség" funkció társadalmi juttatásai
7.1 Bevezetés
7.2 Juttatási típusok leírása
7.3 További útmutatások
8. A "Lakás" funkció társadalmi juttatásai
8.1 Bevezetés
8.2 Juttatási típusok leírása
8.3 További útmutatások
9. A "Máshova nem sorolt társadalmi kirekesztettség" funkció társadalmi juttatásai
9.1 Bevezetés
9.2 Juttatási típusok leírása
9.3 További útmutatások
MELLÉKLETEK
1. Az ESSPROS és a nemzeti számlák közti különbségek
2. A különféle kormányzati kiadások osztályozása
3. A juttatások után fizetendő adók és társadalombiztosítási hozzájárulások kezelése
4. Az ESSPROS-kérdőív
Előszó
A szociális védelem integrált európai statisztikai rendszerét (ESSPROS)
az Eurostat dolgozta ki az 1970-es években, az Európai Unió tagországait
képviselő szakemberekkel közösen. "Az ESSPROS módszertana, I. rész"
1981-ben jelent meg. Az 1980-as évek folyamán többször igazítottak a
szövegen, de ennek mértéke nem volt számottevő.
A jelenlegi munka az ESSPROS-módszertan felülvizsgálatáról és
korszerűsítéséről hozott Eurostat-döntés eredménye. E döntés három
okra vezethető vissza.
Mindenekelőtt kívánatosnak tűnt, hogy az igen kedvező fogadtatásra talált
Digest of Statistics on social protection in Europe (Szemelvények a
szociális védelem statisztikájából Európában) eredményei a módszertanba
beépüljenek. Ez különösen a funkcióspecifikus juttatásoknak a Digestben
alkalmazott kategóriáira vonatkozik. Másodszor, világossá vált, hogy a
szociálpolitikai kutatások növekvő és változó adatigénye az ESSPROS-módszertan
nagyobb rugalmasságát teszi szükségessé. Az új módszertan felépítése
alapvetően nyitott, lehetővé téve a felhasználó számára az alapinformációk
tetszés szerinti átrendezését, újracsoportosítását. Harmadszor, a szöveg
világosságát javítandó, minden egyes definíció szövegezése alapos vizsgálat
alá került, és ahol lehetett, példákkal egészült ki. Ennek tudható be a
címváltoztatás: az új módszertan "ESSPROS-kézikönyv" címen jelenik meg.
A kézikönyv első két kötete az ESSPROS központi rendszerével foglalkozik.
A központi rendszer az Európai Unióban működő szociális védelmi rendszerek
bevételeiről és kiadásairól éves gyakorisággal gyűjtött, stabil
adatállományból áll. A kiegészítő statisztikai információk, a "modulok"
módszertana fokozatosan lesz hozzáférhető. A modulok az adórendszeren
keresztül nyújtott társadalmi juttatásokkal, a háztartási szektor belső
osztályozásával stb. foglalkoznak majd, amint az Európai Bizottság igényei,
illetve a növekvő adatgyűjtési tapasztalatok az elkövetkező évek során
megjelennek. Míg a központi rendszer adatainak többsége a tagországok
adminisztratív forrásaiból származik, addig a modulokhoz új adatforrások -
mint pl. az Európai Közösségi Háztartási Panel - bevonására lehet szükség.
Lidia Barreiros
Igazgató