Előszó (részlet)

A "Jelentés a magyar közoktatásról" című könyv célja az, hogy átfogó képet adjon a magyar közoktatást az elmúlt években ért kihívásokról, a közoktatási rendszerben zajló legfontosabb folyamatokról, valamint arról, hogyan reagált ezekre a kihívásokra és folyamatokra a hazai oktatáspolitika és oktatásfejlesztés. A könyvet azoknak szánjuk, akik akár döntéshozóként, akár egyszerű állampolgárként érdeklődnek a közoktatás ügye iránt. Azt reméljük, e kiadványt nemcsak a közoktatás központi és helyi irányítói, az e területtel foglalkozó politikusok, a közigazgatási szakemberek és az iskolák vezetői olvassák, hanem mindazok a pedagóguspályára készülő hallgatók, gyakorló pedagógusok, szülők és érdeklődő polgárok, akik kíváncsiak arra, ami Magyarországon az iskolák világában történik, és arra a tágabb környezetre is, amelyben az iskoláink működnek.

A "Jelentés a magyar közoktatásról" című kiadvány első alkalommal 1996-ban jelent meg. Annak nyomán került sor erre, hogy az OECD - a fejlett demokráciákat és piacgazdaságokat tömörítő nemzetközi gazdasági együttműködési szervezet, melyhez a kilencvenes évek elején nyújtottuk be tagsági kérelmünket - azt ajánlotta Magyarország számára, készítsen nyilvános, rendszeresen megjelenő, értékelő elemzést a közoktatás állapotáról. Az első Jelentést 1998-ban követte a második, 2000-ben a harmadik, majd legutóbb 2003-ban a negyedik.

A Jelentés az első kiadástól kezdve az Országos Közoktatási Intézet szakmai műhelyében készül, az Oktatási Minisztérium kérésére és támogatásával. Szerzői egy-egy szakterület specialistái, akiknek munkáját ismert közoktatási szakértőkből álló szerkesztőbizottság segíti. A Jelentést készítő műhely munkatársai szakértői háttérelemzések sokaságára építik saját elemzéseiket, aktívan felhasználva azokat a visszajelzéseket, melyeket a kiadvány elkészítését mindig végigkísérő, az egyes szakterületek sajátos problémáit feldolgozó szakmai vitasorozat nyújt. Egy-egy kötet elkészítésébe, közvetlen vagy közvetett módon, így szakértők sokasága kapcsolódhat be. A műhely, amely a Jelentést készíti, része egy kormányzati kutató-fejlesztő intézetnek, és az elmúlt évtizedben e keretek között tudta megőrizni szakmai függetlenségét.

A könyv egyes fejezetei önálló tanulmányok, amelyek a közoktatás legfontosabb problématerületeit vizsgálják, de az egyes tanulmányokból folyamatos szöveg áll össze. Ez lehetővé teszi az érdeklődő olvasó számára, hogy akár az egész könyvet végigolvassa. A legjellemzőbb azonban az - és a szerkesztők is elsősorban ezt ajánlják -, hogy az olvasók kézikönyvként használják ezt a kiadványt, amit főleg akkor forgatnak, amikor a közoktatás egy-egy területéről, az ott zajló folyamatokról van szükségük információra, vagy éppen valamilyen konkrét adatnak kell utánanézniük. A könyvnek ez a fajta használata elsősorban a döntéshozókra jellemző, és azokra, akik a döntéseket befolyásolni szeretnék. Sokkal inkább jellemző egy vagy több fejezet folyamatos végigolvasása akkor, amikor a Jelentést a felsőoktatásban vagy a pedagógusok és iskolavezetők továbbképzésében használják kötelező irodalomként vagy éppen tananyagként.

A 2006. évi Jelentésben olvasható elemzések az előző kiadás óta eltelt időszakot ölelik fel, ami elsősorban a 2002 és 2006 közötti periódust jelenti: a szövegben gyakran előforduló "vizsgált időszak" megfogalmazás általában erre utal. Az elemzés időtávjában ugyanakkor gyakran előfordulnak kisebb-nagyobb különbségek. Bizonyos területek esetében csak hosszabb idősorok elemzése alapján lehet releváns megállapításokat tenni. (Ugyanakkor itt kell megjegyeznünk, hogy a statisztikai adatfelvételi rendszere 2000-től kissé megváltozott, ezért az összehasonlíthatóság érdekében bizonyos adatok visszamenőleg is megváltoztak, így előfordulhat, hogy adott évre adott kategóriában más adatot közöl ez a jelentés, mint a korábbiak.) Más esetekben az elemzett időszak végéhez köthető adatok a kiadvány lezárásakor még nem álltak rendelkezésre (ilyen például a legtöbb nemzetközi összehasonító adat, és - tekintettel az állami költségvetési beszámolók kései megszületésére - ilyen a finanszírozási adatok egy része is). Az elemzés időtávjával összefüggésben fontos hangsúlyozni: a legtöbb fejezet a 2006. év elejére készült el. Ezt követően a szöveget szerzők a kézirat lezárásának időpontjáig csupán az addig eltelt időszak legfontosabb történéseire való utalásokkal és reflexiókkal egészíthették ki. Így a 2006. év folyamatai - beleérve ebbe a közoktatási törvény 2006 júliusában történt módosítását - a kötetben csak korlátozott mértékben jelenhetnek meg: ezeket bővebben a következő Jelentés fogja elemezni.

[...]