
CÍMLAP
Boros János
A tudomány, a tudás és az egyetem
TARTALOM, ELŐSZÓ
Tartalom
Előszó
A 20. századi tudományfilozófia körvonalai
A nyelvi fordulat. Vázlat az analitikus filozófia kezdeteihez
Ludwig Wittgenstein (1889-1951)
A bécsi kör
Megjegyzések Kuhn tudományfilozófiájához
A tudományos programok metodológiája. Lakatos Imre tudományelmélete
A tudományos ész kritikája - Kurt Hübner
Fuzzy tudományelmélet, avagy tudomány a demokráciában: Richard Rorty
Konszenzus, disszenzus és demokrácia: Lyotard, Rorty, Habermas és Walzer
Orbán Jolán - Boros János: Tudományetikai imposztorok
A filozófia és a bölcsésztudományok haszna
Gőzmondony helyett emelő. Reform helyett új egyetemeket
FÜGGELÉK
Otfried Höffe: A haszontalan hasznáról. A filozófia jelentőségéről az ökonomizálódás korszakában
Tóth Kata: A jövő filozófiája. Interjú Boros Jánossal
Jegyzet
Előszó (részlet)
A kötet tanulmányai az elmúlt huszonöt évben keletkeztek. Valamennyi
tanulmány témája: a tudomány, a tudás, az igazság kérdései, melyek a
nyugati kultúra és tudomány nagy problémáit alkották az elmúlt két és fél
ezer évben. A tanulmányok elrendezésében bizonyos történeti időrendiség
elvét követtem. A 20. századi tudományfilozófia kialakulásától egészen a
mai diszkussziókig jutunk. A tanulmányok ugyanakkor logikai értelemben
nem épülnek egymásra, tehát különböző sorrendben olvashatók, habár
természetesen egy későbbi tudományfilozófiai pozíció általában feltételezi
a korábbiak ismeretét.
A szövegek eredeti forrásai a svájci Fribourgi Egyetemen 1987-ben megvédett
doktori dolgozatom egyes fejezetei, továbbá egyetemi tanítási vázlatok
vagy konferencia-előadások. Az első hat fejezet korábbi verziói németül
megjelentek kötetemben: Die ungarische Wissenschaftstheorie. Marxistische
und nicht-marxistische Ansätze. Universität Freiburg (Schweiz), 1987. Az
írások egy része itt jelenik meg először. A nyelvi fordulat - Vázlat az
analitikus filozófia kezdeteihez című írás az e kötettel párhuzamosan
megjelenő másik kötetben (A megismerés talánya. Budapest, Áron, 2009) is
kiadásra került. Itteni megjelenését az indokolja, hogy a szöveg alapvetően
szükséges lehet a kötetben szereplő több tanulmány értelmezéséhez. A kötet
függelékében szerepel Otfried Höffe írása, melyre reakcióként született meg
a bölcsésztudományokról szóló, a kötetben szereplő írásom. A Függelékben
továbbá szerepel egy velem készített interjú, mely a Pécsi Tudományegyetem
Bölcsészettudományi Karának hallgatói lapjában jelent meg.
[...]