Tétel adatlapja

CÍMLAP

Végh György összegyűjtött versei

TARTALOM, FÜLSZÖVEG



Tartalom

Első könyv
Havas éjszakák
(1938-1941)


Hófútta pesti utcán
A lírikus álma
Csillag a tóban
Egy hősi halottra
Új kedvest kereső dal
Csöndes, ünnepi vers
Talán halott leszek
A Múzeum-kertben
Az erdei tündér
Álomba ringató dal
Együgyű szerelmes évődés
Anna Kovalcze
Tiszta vágyakozás
Hív a messzeség
Falun
Mint a zsenge őz-sutának
A malac
Lázálomban
Havas éjszakák
Hunyó tüzeknél
Magamról
Szomorú tűnődés
A távozó kedveshez
Csöndes fohász
Nyári borongás
Csavargó fellegek
Egyszerű vigasztaló
János vitéz
Elszálló dallamok
Régies zsoltár
Anakreon
Pajzán dalocska
A beteg Annihoz
Balassi Bálinthoz
Bolondos, furcsa álmok
A hervadáshoz
Panaszos hattyúdal

Második könyv
Viharok jönnek
(1941-1943)


Hajnali szárnyalás
Az esthajnali csillaghoz
Három csöndes őzikéről
Búcsú 1941-től
Májusok árnyán
Annihoz, talán utolszor
Képeslap Győrből
Strófák a bölcsességről
Szomorú dalocska
Két őszi csillag
Ördöngös emlékek
Téli számadás
Honvágy
1928. november 7.
Szeleburdi vázlatok
Keleti ábránd
Viharok jönnek
Borszéki napló
Auguste Corbeille szonettje
A botfülű tücsökről
Anni költőjéhez
Mért fényesebb a csillag...
Halotti ének Anniról
Esti dal
Auguste Corbeille balladája
Ajánlás
Alkonyi vázlat
Epigrammák
Fekete Mágia
Levél barátaimhoz
Kikötő nélkül
Búcsú Borszéktől
Budapest köszöntése
Huszonnegyedik születésnapomra
Szeptemberi töredékek
A Párduc-szonett

Harmadik könyv
Játékos ifjúság
(1943-1946)


Csillagkaraván
Kórházi tavasz
Gyűlölet és szerelem
Felhők vándorolnak...
Kincses korok leánya
Búcsú Budapesttől
A hulla-hordozók dala
Horváth Béla halálára
Arckép, élénk színekkel
Március, fehér tavasz
Nászdal
Rózsadombi napló
Nyári könyörgés a télhez
A szerelem himnusza
Szanatóriumi emlék
Nyár-éji sóhaj
A dal tündéréhez
Egek felé suhanva
Alkony és éj között
Altató
Tűz Tamás emlékének
Szeptember
Játékos ifjúság
Keats a halottas-ágyon
Karácsony, 1945-ben
Gyűlölet lennék szivedben
Mondd, mit adjak?
Emlékezés Zsuzsára
Búcsú Yvette-től
Zuhanj le, tél!
Hogy angolul tanulgatok

Negyedik könyv
Eszter könyve
(1946-1947)


Változatok egy témára
1946. július 3-8. Izsák

A mulandóság szonettje
Későn tudod meg
Még a halál sem
Örökre megsebeztelek
Ostor vagy, Eszter
Bűvös áramod van
Őrzöm minden rezzenésed
Mindennél erősebb vagy
Bizonytalanság bűvkörében
Nem engedlek el
Nyelv-öltögetősdi
Schopenhauert idézed
Mennyit nem öleltél
Ronsard-t olvastuk egyszer
Hogy tiltakoztam ellened
Kaján ráolvasás
Mikor te jöttél
Nyolc egyszerű kérdés
Pesti séták Eszterrel
Eszter emlékkönyvébe
Morfium minden szavad
Új anakreoni
Szükségem van rád
Alszik a kedves
Élet vagy s halál
Talán a jövő
Meghalsz, ha meghalok
Légy, Eszter, költemény
Egy vagy velem
Lemondásféle

Eszter nélkül
Egyéb versek
(1946-1947)

Önéletrajzi jegyzetek
Himnusz Budapesthez
Könyörgés a szenvedésért
Hol settengsz, halál?
Gyermeket talán
A kétség óráiból
Epe, ecettel

Ötödik könyv
Pilátusok korában
(1948-1972)


Hazám vagy, Ágnes
Elrabolt világ
Mutatvány a cirkuszban
Három vak egér
Őszi akvarell
Éjféltől hajnalig
Egy boldog délután
Kozmikus dal atomkísérettel
Pilátusok korában
Ha megöllek, ha majd bosszúm lecsap
Rondó
Ebéd helyett
Villanelle az ifjuságról
Triolett egy találkozásról
Mi ketten
Verses levél Frusnak
Töredék Frusnak prózában Párizsról és Pestről
Félbemaradt verskezdések
A megváltozott Budapesthez
Hajnali ajándék
Kíváncsiság
Önarckép, túl a férfikor delén

Hatodik könyv
(Függelék)


Pillangós őszök
(1941)

Miért és hogyan íratott e könyvecske?
Megszívlelendő tanácsok
Színes dallamok
Dél keresztjéhez
Álmatlanul
Csillag-lesen
Engesztelés a liliomhoz
Emlékek Anniról
Ígérgető könyörgés
Kérlelő hasonlatok
A viharról
Bánkódás
Jegyzetek

Hetedik könyv
A Parnasszus lábánál


Tréfák, rímjátékok, töredékek
(1949-1970)

Három tréfa Nyuszikának
Két rögtönzés Frusnak
Csacsizmusok
Versek szeszélyes naplómból
Gyerekversek Weöres-módra
A leláncolt költő
Rím Elek aforizmái
Versfricskák
Régi noteszeimben olvasom
Groteszk és fájdalom
Sírfelirat helyett
Rím Elek aforizmái prózában
A gyakorlati verstan-ból (1954)


Fülszöveg

A sors iróniájának látszik, hogy Végh György összegyűjtött verseinek kötete - melyet életében annyi műgonddal tervezett és szerkesztett, és annyi szorongó vággyal kívánt megjelentetni - csak halála után láthat napvilágot, jóval később, mint nagy sikerű önéletrajzi trilógiája. Zegzugos pályaívének ismeretében azonban az irónia enyhe fintorrá szelídül, mert a "rút kis kacsa" története így lesz befejezett. Leírják mint lírikust, de újjászületik mint prózaíró, hogy most megjelenő lírakötetének ez a lávaömléses, meghökkentően és lefegyverzően őszinte próza legyen az aláfestő zenéje s - hellyel-közzel - menlevele is töredezett költői életútjának.

Első verseit tizenkilenc évesen írja. Tíz év leforgása alatt öt verskötete és három prózai műve jelenik meg. 1948-ban a Négy nemzedék antológiában még ezt írja róla Sőtér: "...annyi komoran okos; vicsorítóan elszánt vers között jólesik az ő áprilisi, szeszélyesen fénylő forgószeleinek zenebonájára felfigyelni." Nem sokkal utána Végh György is elhallgat, lassan kikopik a magyar költészetből. De nem apadnak el a lírai források, búvópatakként továbbcsörgedeznek memoárjaiban. Elszánt és makacs naplóíró lesz belőle, aki lenyűgöző, irigylésre méltó bátorsággal néz szembe önmagával: életével és költészetével egyaránt. Itt-ott még születik egy-egy verse, jobbára azonban lírája a töredékek és a torzók, a költői játékok, gondolatfutamok, fricskák és önfricskák imponálóan színes mozaikja lesz. De az utolsó húsz év töredékessége is az életmű teljességéhez tartozik.


×