Előszó

"AZ FKGP szétdarabolására irányuló taktikában alapvető változást hozott a kommunisták számára az az információ, mely szerint 1946. december közepén a biztonsági szervek egy illegális szervezkedés nyomaira bukkantak. Ebből kreálták a Magyar Közösség pere néven ismertté vált úgynevezett » köztársaság ellenes összeesküvést «, amely kapóra jött az MKP-nak. Nem kellett mást tennie, mint a kisgazdapárt felé kiterjesztenie, s nagyobb bomlási folyamatot tudott ezáltal elindítani az FKGP-ben, mint eddig bármikor. 1946 decembere és 1947 júniusa között olyan szövevényes ügybe keveredik a fiatal magyar demokrácia, amelynek minden vonulata Kovács Béla elhurcolásához és Nagy Ferenc lemondatásához, a kisgazdapárt hatalomból történő kiszorításához vezet" - foglalja össze Palasik Mária a Magyar Közösség kapcsán kirobbant összeesküvési per politikai következményeit.

A Közösség kapcsán kirobbant koncepciós persorozat, mely 229 vádlott részvételével 7 per megrendezését jelentette, a II. világháború utáni magyar történelem alakulása szempontjából sorsdöntő pillanat. Azon túl, hogy Varga Bélát, Nagy Ferencet a perrel és a Magyar Közösséggel összefüggésben sikerült lemondásra és emigrációba kényszeríteni, Kovács Bélát törvénytelen módon, minden bírósági eljárás nélkül a Szovjetunióba hurcolni, a Kisgazdapártot és a Parasztszövetséget végérvényesen meggyengíteni, az is egyértelművé vált, hogy nem egy demokratikus rendszer, hanem egy kemény diktatúra van kibontakozóban. E perben alkalmazott módszerekkel a szovjet irányítás alatt álló kommunista párt világossá tette, hogy a magyar politikai élet játékszabályai már nem a jogállamiság mentén működnek. E pertől kezdve a magyar politikai élet a diktatórikus rendszerek logikája szerint működik, amikor a hivatalos állásponttól eltérő politikai koncepció gyanúja is az összeesküvés vádjával fenyeget.

Ebben a sorsdöntő politikai színdarabban főszerepet osztottak a Magyar Testvéri Közösségre. A persorozat koncepciójának megfelelően a Közösség a fő bűnbak: minden bomlasztó és a fiatal magyar "demokráciát" veszélyeztető cselszövés melegágya, a reakciós és fasiszta elemek gyülekezőhelye. A szakirodalom a közösségi perekkel, mint a magyarországi kommunista diktatúra első koncepciós persorozatával számos tanulmányban, monográfiában foglalkozott, annak minden következményét részletesen elemezve. Ennek ellenére a Magyar Közösség történetének tudományos igényű feldolgozása ez idáig nem történt meg. A tudományos munkákban, egy-két tanulmánytól valamint Kiss András 1969-ben megjelent munkájától (mely lényegében a perben felvázolt koncepció újrafogalmazása) és Csicsery-Rónay István 1998-ban megjelent kötetétől eltekintve, a Közösség kizárólag csak a per kapcsán kerül szóba. Ez idáig nem történt meg hitelt érdemlően e titkos társaság történetének a per koncepciózus megközelítésétől független elemzése.

E dolgozatban arra teszek kísérletet, hogy ezt a munkát elvégezzem; a Közösség történetét, a politikai életben, a különböző történelmi korszakokban betöltött szerepét ismertessem, a titkos társaság szellemi irányultságát és programját mindenféle koncepciótól megtisztítva felvázoljam.