Tétel adatlapja

CÍMLAP

A NAMEA-air-rendszer magyarországi adatai

TARTALOM, BEVEZETŐ



Tartalom

Bevezető

1. Üvegházhatású gázok kibocsátása
1.1 Szén-dioxid, CO2
1.2 Dinitrogén-oxid, N2O
1.3 Metán, CH4

2. Savasodást okozó gázok kibocsátása
2.1 Kén-dioxid, SO2
2.2 Nitrogén-oxidok, NOX
2.3 Ammónia, NH3

3. CO2-kibocsátás nemzetgazdasági áganként, 1998

4. CO2-kibocsátás nemzetgazdasági áganként, 1999

5. CO2-kibocsátás nemzetgazdasági áganként, 2000

6. CO2-kibocsátás nemzetgazdasági áganként, 2002

7. Üvegházhatású gázokat legnagyobb mennyiségben kibocsátó ágazatok
7.1 Szén-dioxid, CO2
7.2 Dinitrogén-oxid, N2O
7.3 Metán, CH4
7.4 Kén-dioxid, SO2
7.5 Nitrogén-oxidok, NOX
7.6 Ammónia, NH3
7.7 Nem metán illékony szénhidrogének, NMVOC

8. Egységnyi, folyó áron számított bruttó kibocsátásra eső légszennyezőanyag-emissziók
8.1 Emissziók 1998-ban
8.2 Emissziók 1999-ben
8.3 Emissziók 2000-ben
8.4 Emissziók 2002-ben

9. Egy foglalkoztatottra eső légszennyezőanyag-emissziók
9.1 Emissziók 1998-ban
9.2 Emissziók 1999-ben
9.3 Emissziók 2000-ben
9.4 Emissziók 2002-ben

10. A nemzetgazdasági ágak termelése és légszennyezése, 1998

11. A nemzetgazdasági ágak termelése és légszennyezése, 1999

12. A nemzetgazdasági ágak termelése és légszennyezése, 2000

13. A nemzetgazdasági ágak termelése és légszennyezése, 2002

A kiadványban szereplő fogalmak


Bevezető

Jelen kiadvány célja a NAMEA-rendszer (National Accounting Matrix including Environmental Accounts - a nemzeti számlák és a környezeti számlák közös mátrixa) magyarországi kidolgozása során eddig elért eredmények bemutatása.

A első alkalommal megjelenő kiadvány, amely, egyelőre a hazánkban fellelhető adatforrásokból származtatott légszennyezőanyag-kibocsátások bemutatására szorítkozik, az ezen eredményekhez vezető módszertani lépéseket következő kiadványunkban, egy későbbi időpontban tervezzük megjelentetni.

A magyar NAMEA-rendszer kialakításának elsődleges célja: megkönnyíteni a környezetvédelem és -gazdaság, valamint a környezetpolitika területén dolgozó szakértők munkáját. A mátrixrendszer felállításával a felhasználók átfogó képet kaphatnak a nemzetgazdasági ágazatok termelésének makroökonómiai mutatókhoz való hozzájárulásáról, valamint a termelési folyamatok során létrejövő környezetterhelő hatásokról.

A mátrixrendszer legfőbb sajátja, hogy ezeket az adatokat egyazon táblázatban, egymás mellé rendelve mutatja be, megkönnyítve ezzel a környezetpolitikai döntési folyamatok során felmerülő problémák megoldását.

Jelenleg négy év (1998, 1999, 2000 és 2002) legfontosabb légszennyezőiről - három üvegházhatást (CO2, CH4, N2O), három savasodást (SO2, NH3, NOX) okozó gázról, valamint a nem metán illékony szénhidrogénekről (NMVOC) - rendelkezünk információkkal, ezen adatokat rendeljük a legfontosabb nemzetgazdasági mutatók mellé, az Eurostat NAMEA2000-kérdőívének ajánlott osztályozási rendszere alapján.

Az 1998-2000-es évek emisszióadatait a Környezetgazdálkodási Intézet Környezetvédelmi Intézete szolgáltatta, a Corinair-adatbázis feltöltését segítő kérdőív, illetve az energiastatisztikák felhasználásával.

A 2002. év adatait más forrásból, az Innotech Kft. szakemberének segítségével, részletes számítások alapján a fosszilistüzelőanyag- felhasználásból származó, ún. pirogén eredetű és technológiai folyamatokból származó kibocsátásokra, illetőleg az emberi tevékenységekhez kapcsolódó, de nem pirogén eredetű kibocsátásokra vonatkozó információkból kaptuk.

Az adatelőállítás módszertanában bekövetkezett változás miatt a légszennyezőanyag-kibocsátások értékei egyik évről a másikra helyenként jelentős eltéréseket mutatnak. Az egységes módszertan szerint történő adatrevízió alapján előálló adatokat a következő, már 2003-ra vonatkozó adatokat is bemutató NAMEA-kiadvány fogja tartalmazni.

A kiadvány gazdasági és foglalkoztatottsági adatai és definíciói a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) Nemzeti számlák főosztályának, valamint Életszínvonal- és emberierőforrás-statisztikai főosztályának adatgyűjtéseiből, illetve kiadványaiból származnak.


×