Összefoglalás (részlet)

E tanulmány keretében megvizsgáltuk az ágazati kapcsolati mérlegek B típusú változata alapján a szervezeti és a tevékenységi elvnek megfelelően összeállított mátrixokat, és abból következtetést vontunk le a nemzetgazdaság tiszta profilú szerkezetére vonatkozóan és a szervezeti elvből felépített összetételére. Minden esetben azt találtuk, hogy a szervezeti elv alapján összeállított mátrix tartalmaz az adott, megjelölt ágazattól eltérő elemeket, ugyanakkor a termékáramlási mátrix világosan mutatja meg az ágazatok közötti tiszta termelési kapcsolatokat.

Az elemzés azt mutatta, hogy a magyar nemzetgazdaság elsődleges húzóágazata már a 90-es évek közepén is a gépipar volt, jelentősége az ezredfordulóra tovább növekedett. A gépiparon belüli változásokat az jellemzi, hogy kiemelkedően magas a közútijármű-gyártás és ennek is exportra termelő szerepének jelentősége. A gépipar külön vizsgálata rámutatott arra, hogy az egyes gépipari alágazatok a nemzetgazdaság leginkább importigényes területei közé tartoztak, és e tekintetben a változások az importigényesség növekedését jelezték. Jellemző, hogy az exportra gyártott termékeken belül - a teljes importtartalmat tekintve - a híradás-technikai termékek, készülékek aránya elérte a 19,0%-ot, a közútigépjármű-gyártás körébe tartozó import aránya pedig a 11,0%-ot, ilyen magas értékkel a gépipar más területén nem találkoztunk. Ugyanakkor a bruttó állóeszközfelhasználásban is kiemelkedő az importált gépipari termékek aránya, s mindez egyaránt érvényesül a közvetlen koefficiensekben, a halmozott és a teljes ráfordítási együtthatókban.

A nemzetgazdaságban a halmozott anyagfelhasználás szerkezetének módosulásai azt jelezték, hogy az ágazatok túlnyomó többsége, a saját profiljába tartozó termékekből és tevékenységfajtákból használt fel kiemelkedő mennyiséget. Ez jellemző például a könnyűiparra, ahol a belső felhasználás még növekvő mértékű is. Ugyancsak nagyarányú saját profilú felhasználást találtunk a vegyipar esetében, és ott is növekvő tendencia érvényesült a 90-es évek második felében. Belső szerkezeti változást jelzett a halmozott ráfordítási együtthatók sora az építőiparban, éspedig az ingatlanberuházások, a magasépítés aránya növekedett számottevően, és ehhez járultak megfelelő mértékben a közvetett hazai anyagfelhasználások és importált termékek is.

[...]