
CÍMLAP
Sólyom Ildikó - Novák Géza
Többcélú kistérségi társulások az Észak-Alföldön
TARTALOM, BEVEZETŐ
Tartalom
BEVEZETŐ
A JOGI SZABÁLYOZÁS ÁTTEKINTÉSE
TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRULÁSOK AZ ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓBAN
A TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁSOK PÉNZÜGYI TÁMOGATÁSA
A 2004. évi ösztönző támogatások
A 2005. évi bővülő lehetőségek
Normatív működési támogatás
A megalakulásukat ösztönző támogatás
A területfejlesztés feladatainak támogatása
TÁBLÁZATOK
1. A kistérségi társulások 2004. évi ösztönző támogatása
2. A többcélú kistérségi társulások 2005. évi normatív működési támogatása
3. A normatív támogatásra jogosult többcélú kistérségi társulások száma 2005. évben
4. A többcélú kistérségi társulások 2005. évi normatív működési támogatásának összege jogcímenként
5. A többcélú kistérségi társulások 2005. évi normatív működési támogatásának megoszlása jogcímenként
6. A többcélú kistérségi társulások 2005. évi normatív működési támogatásának megoszlása megyénként
7. A többcélú kistérségi társulások 2005. évi normatív működési támogatása - Észak-Alföld
8. A többcélú kistérségi társulások 2005. évi normatív működési támogatása - Hajdú-Bihar megye
9. A többcélú kistérségi társulások 2005. évi normatív működési támogatása - Jász-Nagykun-Szolnok megye
10. A többcélú kistérségi társulások 2005. évi normatív működési támogatása - Szabolcs-Szatmár-Bereg megye
11. A települések részvétele a többcélú kistérségi társulásokban a kiemelt feladatcsoportok szerint - Hajdú-Bihar megye
12. A települések részvétele a többcélú kistérségi társulásokban a kiemelt feladatcsoportok szerint - Jász-Nagykun-Szolnok megye
13. A települések részvétele a többcélú kistérségi társulásokban a kiemelt feladatcsoportok szerint - Szabolcs-Szatmár-Bereg megye
14. Az egyes támogatási jogcímekhez kapcsolódó 2005. évi fajlagos támogatási összegek
Bevezető
A 2002 tavaszán hivatalba lépett kormány a magyar közigazgatás átfogó
reformjának igényét fogalmazta meg. A Közigazgatási Szolgáltatások
Korszerűsítési Programjának kiemelt eleme volt a kistérségi közigazgatás
megteremtése, ezen belül a többcélú kistérségi társulások jogi
feltételeinek kialakítása, létrehozásuknak ösztönzése.
A magyar településszerkezet sajátossága, hogy nagy számban működnek
alacsony lélekszámú települési önkormányzatok, melyek önállóan nem képesek
valamennyi önkormányzati feladat megoldására. Az állampolgároknak viszont
jogos igénye, hogy magas színvonalú közszolgáltatásokat vegyenek igénybe,
függetlenül attól, hogy az ország mely területén élnek. A megoldás
kidolgozásánál alapkövetelményként szerepelt az önkormányzatiság
alapértékeinek megőrzése, az önkormányzati önállóság védelme. Ezen
feltételeket figyelembe véve fogalmazódott meg olyan komplex társulások
megalakításának gondolata, melyek kistérségi szinten működnek és feladatuk
azon alapvető közszolgáltatások biztosítása, melyeket a települési
önkormányzatok önállóan nem tudnak ellátni.
A korábban területfejlesztési-statisztikai egységként meghatározott
kistérségek felülvizsgálata eredményeként lehatárolásuk kormányrendeleti
(244/2003. (XII. 18)) szinten jelent meg, valamint a kistérségi törvény
mellékletében szerepel. Ezek alapján a korábbi 150 helyetti 168 kistérség
lefedi az ország teljes területét. A kistérség földrajzilag egymással
határos, funkcionális kapcsolatot mutató, egy vagy esetleg több központra
szerveződő településcsoport, amely a tagtelepülések között lévő kapcsolatok
révén lehetővé teszi a térségi feladatok ellátását. A többcélú kistérségi
társulásokra vonatkozó jogi szabályozás tartalmának kialakulását nagyban
segítette a 2003-ban elindult, központilag támogatott hat kistérségi
közigazgatásszervezési modellkísérlet, melyeknek célja a kistérségi
együttműködés továbbfejlesztését szolgáló mintaértékű kistérségi modellek
kidolgozása volt. A szabályozástervezet a résztvevők tapasztalataira
alapozva finomodott, az ő közreműködésük, szerepük jelenleg is fontos.
A többcélú kistérségi társulások létrehozatalának és az ehhez kapcsolódó
pályázati rendszernek közvetlen célja a kistérségek összehangolt
fejlesztésének előmozdítása, az önkormányzati közszolgáltatások
színvonalának kiegyenlített emelése, a kistérségi szinten ellátható
közszolgáltatási feladatoknak a társulás keretein belüli, szakmailag
magasabb színvonalú, hatékonyabb megszervezésének elősegítése, a
kistérségi közigazgatási ügyintézés korszerűsítése, továbbá a kistérségi
területfejlesztési projektek megvalósításának támogatása.
Kiadványunk összeállításához a BM szakmai referensétől, a megyei
közigazgatási hivataloktól, az államkincstár megyei igazgatóságaitól, a
megyei önkormányzatoktól, esetenként pedig a kistérségi társulásoktól
kértünk különböző jellegű információkat. Segítségnyújtásukat ez úton is
megköszönjük.
Központi Statisztikai Hivatal
Debreceni Igazgatósága