Az olvasóhoz

Az MTA Világgazdasági Kutatóintézete által 2007-ben indított Kelet-Európa Tanulmányok sorozat egy különleges kötetét tartja kezében az Olvasó. A kiadvány valamennyi írása a posztszovjet, vagy más néven FÁK-térséggel foglalkozik. Ennek oka az, hogy az érintett országokat elemző, azokat mélyebben értékelő magyar nyelvű tanulmányok még mindig ritkán jelennek meg. A munkát nagyban segítette, hogy 2007 nyarán az MTA Világgazdasági Kutatóintézetében (a Szociológiai Kutatóintézettel együttműködve) a térségre vonatkozó nagyszabású kutatási program indulhatott el. A FÁK-országok vizsgálata ebben az évben került a Magyar Tudományos Akadémia és a Miniszterelnöki Hivatal között megkötött együttműködési szerződés alapján folyó "stratégiai kutatások" közé.

A kutatás első eredményeit gyűjtöttük most csokorba két nagy témacsoport - az integrációs és az energetikai kérdések - mentén.

A posztszovjet országok egymás közötti kapcsolatairól, integrációs kezdeményezéseiről idehaza igen keveset tudunk. Elsősorban ez a magyarázata, hogy miért került a kérdéskör prioritásaink közé már a kutatási munka kezdeti szakaszában. Ezek a kapcsolatrendszerek, amint az elmúlt néhány télen magunk is tapasztalhattuk, erőteljesen befolyásolják még az európai energiaellátás ügyét is. Másrészről, a felemelkedő Oroszország kapcsán is fontos tudnunk, hogy képes lesz-e egy új gazdasági-politikai erőcentrum létrehozására (megőrzésére?), vagy sem. Ebből a szempontból is izgalmas a posztszovjet integrációs kezdeményezések elemzése, amelyekkel kötetünk első két tanulmányában foglalkozunk.

Az energetika előtérbe helyezését nem szükséges magyaráznunk. A kontinens, az Európai Unió, s benne Magyarország energiaellátásának problematikája az Unió két- ezres évek eleji energiaprognózisainak napvilágra kerülése óta kiemelten foglalkoztatja a közvéleményt. Az európai energiaellátás, energiabiztonság kérdésköreinek vizsgálatakor óhatatlanul is a FÁK országok felé irányul a figyelem, hiszen ez a régió Európa számára földrajzilag közeli, másrészt a szénhidrogén-tartalékok nagyságát tekintve az egyik legfontosabb beszállító térség. Az energetikai témablokk első írása egy szektorális megközelítésű tanulmány az orosz olajágazat sajátosságairól, fejlődési perspektíváiról. A következő tanulmány a posztszovjet térség tranzitproblémáit és az Európán kívüli térségekbe irányuló orosz szénhidrogén-kivitel kérdését helyezi középpontba. Végezetül a társadalmi hatásokat is taglaló, magyar nyelven minden bizonnyal hiánypótló dolgozat zárja a sort a kazah szénhidrogénszektor fejlődéséről, s annak tágabb gazdasági-társadalmi kihatásairól.

Mint ahogy a kutatási program egészét, ezt a kötetet is áthatja a multidiszciplináris megközelítés. Bár az írások zömében a gazdasági jellegű vizsgálódás a meghatározó, mégis fontosnak éreztük, hogy helyet kapjanak a politikai és társadalmi szempontok is. Többek között ez a magyarázata, hogy miért hívtunk meg kutatásunkba, s egyúttal kötetünk szerzői közé a Világgazdasági Kutatóintézeten kívül dolgozó szakértőket is.

Ludvig Zsuzsa
kutatásvezető