Bevezetés

Több mint negyedszázada kutatom a mű és a befogadó viszonyát, 17 éven keresztül főhivatásúként, egy évtizeden keresztül az Országos Széchényi Könyvtár olvasáskutatási műhelyének vezetőjeként, később másféle kutatásokkal párhuzamosan. Munkálkodásom eredményeinek nagyobb része könyv formában is megjelent, ám ezek ma már nemigen hozzáférhetők. Újrakiadásuk helyett újraírásukra vállalkoztam: elhagytam belőlük, ami aktualitását veszítette, ami másodlagos vagy esetleges, több mindent újraszerkeszettem és újrafogalmaztam, kiegészítetem az újabb fejleményekkel, egy esetben pedig (A Mester és Margarita mai visszhangját vizsgálva) kiegészítő vizsgálatot is végeztem. Három könyv került bele ebbe a könyvbe "megszüntetve-megőrizve": a Fogarassy Miklóssal közösen írt Olvasó a labirintusban (rövidítve: OL), amely Sánta Ferenc Nácik és Örkény István Meddig él egy fa? című novellái, az Utánam, olvasó! (rövidítve: UO), mely a Mester és Margarita című Bulgakov-regény és a Zónák és átlépők (rövidítve: ZÁ), amely a Stalker című Tarkovszkij-film befogadásáról, azaz értékeléséről, értelmezéséről és hatásáról tudósít. Az Olvasó a labirintusban után egyetlen évszám szerepel, ami azt jelzi, hogy csupán felére rövidítettem az eredeti szöveget. Az Utánam olvasó! befejező sorai után szereplő két évszám azt jelzi, hogy 15 év elteltével újabb tényekkel és értelmezésekkel egészítettem ki a valamelyest rövidített eredeti szöveget. A Zónák és átlépők esetében kötőjel köti össze a két évszámot, ami azt jelzi, hogy ez a kérdés néhány éve állandóan foglalkoztat, hogy több helyen változtattam a néhány éve megjelent szövegen. Ezt a három nagyobb kutatást egészíti egy bevezető esszé, amelynek apropója Örkény Trilla című egypercese, a Tükör című Tarkovszkij-film hatásmechanizmusának elemzése és egy összegező jellegű elméleti írás az irodalmi mű és az olvasó kapcsolatáról. Ez utóbbiak újabb írások.

Felhívom a téma iránt komolyabban érdeklődő olvasó figyelmét néhány, a kötet tematikájához kapcsolódó írásomra. Az irodalmi ízléssel, pontosabban az olvasmányválasztással, az olvasmányok értékelésével és az irodalmi élmények szerveződésével foglalkoznak a Balogh Zoltánnal közösen írt Élményalakzatok I. 150 irodalmi mű olvasottsága, kedveltsége és az élményalakzatokban elfoglalt helye a közművelődési könyvtárakat használók körében. (Bp. 1978. Népművelési Propaganda Iroda. 393 l.) és az Élményalakzatok II. (Bp. Múzsák. 1985. 171 l.) című könyvek. A Makra című Kertész Ákos regény befogadása a témája a Kiss Endrével és Somorjai Ildikóval közösen írt A "Makra" és 116 olvasója (Bp. 1977. OSZK KMK. 100 l.) című könyvnek. Az irodalmi érték esélye lektürolvasóknál (Bp. 1974. NPI 91 l.) című könyvem pedig egy szociálpszichológiai kísérlet eredményeit tartalmazza.

A sok-sok - részben ez egyes írásokban megemlített - munkatárson kívül hálásan gondolok a három könyv kitűnő lektoraira, Kenyeres Zoltánra, Kronstein Gáborra, Kovács András Bálintra, Lőrincz Juditra, Szilágyi Ákosra és Veres Andrásra, valamint Heit Gáborra és Nagy Tiborra, akik sok segítséget adtak e könyv megjelenéséhez.

(1995)