Fülszöveg

Az Egyetemi Katolikus Gimnáziumot, Budapest legrégebbi, török kor utáni középiskoláját Széchényi György esztergomi érsek 1687. március 19-én alapította "Academicum et Universitatis Collegium" néven a Jézus Társaság budavári gimnáziumaként. 1773-ban, a jezsuita rend feloszlatásakor, az uralkodó főkegyúri joga alapján királyi katolikus gimnáziummá alakult, s világi papok és tanárok vették át benne a tanítást. 1776-ban Archigymnasium lett, majd a Ratio Educationis Egyetemi Főgimnázium rangjára emelte. Így működött 1784-ig. 1832-től 1851-ig a Kegyesrend vezetése alá került. A neoabszolutizmus idején az admonti bencések irányította németnyelvű Császári Királyi Katolikus Főgimnázium 8 évfolyammal adott érettségit. 1861-ben ismét magyarnyelvű Budai Főgimnáziummá alakult, mígnem 1876-tól a Budapesti Királyi Egyetemi Katolikus Gimnázium elnevezést kapta. 1924-től reálgimnázium, majd 1934-től újra gimnázium. 1946-ban, a köztársaság megalakulásakor "királyi" kezelése és elnevezése megszűnt, az 1948-49. évi kommunista hatalomátvétel során pedig államosították. 1950 után épületébe idegen iskolát helyeztek. Állami tanintézetként hagyományait a II. Rákóczi Ferenc Gimnázium ápolta tovább. Az 1991/XXXII. t. alapján igényelte vissza a Gimnázium intézményi jogát (azaz nevét, vagyonát, katolikus vallási és pedagógiai alapállását) a területileg és jogilag illetékes Esztergomi Főegyházmegye. Többéves per- és egyeztetéssorozat után tevékenysége 1997. februárjától, alapításának 310. évében állt helyre. Szabó Ilonka utcai ingatlanát csak 2000. augusztusától kapta teljes egészében vissza, történetére való hivatkozással. Ugyanis a királyi Várpalotában való 7 évi működésétől eltekintve, korábban a mai Hess András téren álló épületekben talált elhelyezést, majd 1876-tól lelt otthont a kifejezetten számára épített Ilona (Szabó Ilonka) utca 4. szám alatt.

A második világháború után a keresztény alapokon nyugvó tanintézet működése csaknem fél évszázadig szünetelni kényszerült. Az oktatás 1997-ben indult újra 2000 júliusáig a Schulek Frigyes Építőipari Szakközépiskolával egy épületben, nehéz körülmények között, Nagy István akkori igazgató áldozatos munkájának köszönhetően. Ezen évek történetét, eseményeit és terveit örökíti meg a Gimnázium Szentévi Évkönyve, amelynek koncepcióját a régi, 1930-as, 40-es években megjelent évkönyvek hagyományos tematikájára alapozva Nagy István igazgató képzelte el, s Virághalmy Lea valósította meg, tökéletesítette szerkesztőként. Az általa megkezdett utat folytatta aztán később Körmendy Károly a 2005-től évente megjelenő évkönyvekkel.