CÍMLAP
Ambrus Attila József
A Gutenberg- és a Neumann-galaxis
TARTALOM, BEVEZETÉS
Tartalom
Bevezetés
Történeti áttekintés
Az írás és a könyv születése
A könyvnyomtatás európai felfedezése és hatása
A Gutenberg-galaxis mint jelkép
Paradigmaváltás a könyvtár funkcióiban és a könyvtárosi szakmában
Az elektronikus könyvek és a digitális könyvtárak
Törekvések a tudás rendszerezésére az ókortól napjainkig: régi és új megoldások
Digitális olvasmányok és könyvtárak napjainkban
Külföldi tárhelyek és törekvések
Internet Archive
Project Gutenberg
The European Library (TEL)
Europeana
World Public Library
Biblioteca Virtual Miguel de Cervantes
Bartleby.com
Catalogue of Digitized Medieval Manuscripts
Magyarországi példák
Magyar Elektronikus Könyvtár
Elektronikus Periodika Archívum (EPA)
OSZK Digitális Könyvtár (OSZKDK)
Digitális Irodalmi Akadémia (DIA)
Bibliotheca Hungarica Internetiana (BHI)
Bibliotheca Corviniana Digitalis
Digitális Klasszika - A 18-19. századi magyar irodalom adatbázisa
Bibliotheca Eruditionis
Corvinus Library - Magyar Történelmi Könyvtár
Hungarológiai Alapkönyvtár
A Magyar Társadalomtudományok Digitális Archívuma (MTD@)
Borsodi Digitális Könyvtár
Hódmezővásárhelyi Elektronikus Könyvtár (HEK)
SZTE Egyetemi Könyvtár Médiatéka
Kempelen Farkas Digitális Tankönyvtárat a HIK oldalán (KFDT)
Nemzeti Audiovizuális Archívum (NAVA)
Nemzeti Digitális Adattár (NDA)
Magyar Digitális Könyvtár
A digitalizálás fő kérdései
A digitalizálás fogalmának szűkebb és tágabb értelmezése
A digitális jövő már itt van?
Digitalizáljunk, de mit? A digitalizálási koncepció
Digitalizáljunk, de mivel? A szükséges technikai eszközök
Digitalizáljunk, de hogyan? A digitalizációs munka fázisai
Milyen karakterfelismerési problémák adódhatnak?
Milyen legyen az online megjelenés?
Hozzáférés a digitalizált állományhoz: ingyenes vagy fizetős szolgáltatás?
Elektronikus könyvek és folyóiratok a PTE Egyetemi Könyvtárában
A digitalizálás kezdetei: a KlimoTheca
Újabb fejlesztések: a jelenleg hozzáférhető állomány
A Digitália létrehozása és fejlesztésének alapkoncepciója
A Tudásközpont
Összegzés
Jegyzetek
Felhasznált irodalom
Függelék
Digitalizálással kapcsolatos magyar nyelvű írások válogatott bibliográfiája (1991-2010)
Bevezetés
A szakdolgozat témája annak sokoldalú körüljárása, hogy hogyan változnak
napjainkban a könyvtárak funkciói, az olvasnivalók formái, és az, hogy
miként alakulnak az új igények és lehetőségek nyomán az olvasói szokások,
hogy milyen változásokon megy át maga a könyvtárosi szakma. Az összetett
témakör középpontjába azt a kérdést állítottuk, hogy mit jelent, milyen
újdonságokat, technikai és egyéb nehézségeket hordoz a digitális könyvek
és elektronikus könyvtárak megjelenése, létrehozása, szolgáltatása és
menedzselése.
Kutatásaink során könyvtártörténeti-könyvészeti, informatikai,
neveléstudományi, olvasásszociológiai,nyelvészeti, tudományfilozófiai,
(köz)gazdasági, jogi és egyéb tudományterületekről való ismereteket is
felhasználtunk, mert úgy gondoljuk, hogy a könyvek digitalizálása, az
elektronikus könyvek és virtuális könyvtárak létrehozása korántsem csupán
technikai jellegű kérdés. Mindez szorosan összefügg az olvasási szokások,
a könyvtárosi munka kérdéseivel éppúgy, mint például az olyan jelentős
problémákkal, hogy tulajdonképpen mi az, amit digitalizálni kell és
érdemes; hogy milyen jogi kérdésekbe ütközünk a könyvek feldolgozása során;
hogy mennyiben és hogyan tehető fizetőssé egy elektronikus könyvállomány;
hogy hogyan járulhat hozzá a digitalizált olvasnivaló a legfrissebb
tudományos eredmények közvetítéséhez és számos egyéb téma. Vizsgálódásaink
azt mutatják, hogy a témával kapcsolatosan született írások jelentős része
nem komplex, inkább csak egy-két oldalról történő közelítéssel mutatja be a
digitális könyvek világát. Másrészt pedig az is világosan kiderül az ország
és a külföld különböző digitális gyűjteményeit vizsgálva, hogy nincsenek
egységes válaszok, azonos megoldások, hanem egy nagyon is színes,
technikai, jogi és gazdasági szempontból hihetetlenül változatos világ
bontakozik ki előttünk az elektronikus könyvtárak adatállományát és
böngészési-letöltési feltételeit vizsgálva.
A szakdolgozat szerzője kiemelkedően fontosnak tartja azt, hogy saját
munkahelye, az igen gazdag állománnyal és jelentős (leginkább a
tudományokkal elmélyülten foglalkozó) olvasói körrel rendelkező pécsi
Egyetemi Könyvtár eddigi könyv-digitalizálási eredményeit és jövőre
vonatkozó terveit, problémáit bemutassa.
A dolgozathoz egy olyan, a Függelékben közölt igen részletes irodalomjegyzék
is kapcsolódik, amely a tématerülettel kapcsolatosan az elmúlt bő
évtizedben keletkezett könyvek és tanulmányok könyvészeti adatait
foglalja össze.