
CÍMLAP
Gyárfás Elemér
Erdélyi problémák
1903-1923
TARTALOM, ELŐSZÓ
Tartalom
Az Erdélyi Irodalmi Társaság előszava
Az erdélyi magyarság történelmi hivatása.
Elöljáróba
I. Az elvi alap
Az erdélyi románok
Román kérdés
A románok és a szociálisták
Román hittestvéreink
A romániai magyarokhoz
Sinaia
Nemzetiségi diákpolitika
A román görög-katholikusok hitélete
A macedóniai románok és az unió
Egységes orthodox egyház
A közoktatás ügye Romániában
A román görög-katholikusok
A magyarországi és erdélyi románok egyházi élete
Az erdélyi kérdés
Az erdélyi románok
Nemzetiségi politikánk és a válság
A liberális párt bukása
A Szent Imre Egylet üdvözli a Bethlen Gábor Kört
Nemzetközi politikánk
Romániai képek
Szerkesztői üzenet
Pünkösd
Román békemozgalom
II. A gyakorlat erőpróbája
A népoktatás reformja
A népoktatás reformjához
A népoktatás reformja és a románok
A nemzetiségi pénzintézetek
Érzelmi közösség
A közigazgatás és a nemzetiségek
Nemzetiségi dolgok
A választás utóaktái
A tyúkszemrehágás politikája
Egy kis nemzetiségi izgatás nálunk
Vármegyei közgyűlés
A forma
Öntudat és önbizalom
A választójog elvi alapkérdései
III. A történelmi fordulat
Főispáni székfoglaló
Válasz a román küldöttségnek
Egy év múlva
† Dr. Bréda Emil
Egy át nem adott memorandum
A megértés politikája
Az igazságosság
Milyen értékeket veszélyeztet az elhibázott agrárreform
IV. Kisebbségi fronton
A kolozsvári zászlóbontás
Felekezeti iskoláink jövője
A boldog fa és a küzködő fa
A nagygyűlés tanulságai
Gyakorlati programmunk
Ami összefűz
A hitvallásos iskolatípus
A magyarság egysége
A demokrácia
A parlamenti aktivitás
Bernády Györgyről
A magyarság és a választások
A magyarság és a választások
Csíkszeredai programmbeszéd
Erdély és Budapest
Utasítási rendszer, vagy egyéni felelősség
Pünkösdi lélek
A láthatatlan harmadik
Erdélyi magyar bankpolitika
A kormány földosztási ünnepe
Az ipari hitel
A tőkehiány
Erdély problémái
Az igazság lelke
Előszó
Az Erdélyi Irodalmi Társaság a szorosan vett szépirodalom ápolásán kívül a
társadalomtudomány művelését is feladatkörének tekinti.
Az erdélyi magyarság kulturális fejlődése érdekében - minthogy a napilapok,
sőt a folyóiratok keretei sem bírják meg a mélyebb s így terjedelmesebb
fejtegetéseknek annyira szükséges sorozatát - fel kell az Erdélyi
Irodalmi Társaságnak ölelnie a most már önálló irányban fejlődő azon
társadalomtudományi munkákat is, amelyek az irásművészet készségével a
magyarság kultúrális fejlődését a testvérnemzetek kultúrális fejlődésével
szolgálni hivatottak.
E vezérelven belől az író egyéni felfogásának teljes szabadságát
érintetlenül hagyva, tért nyitunk minden és becsületesen őszinte olyan
munka megjelenésének, amely a kiválóan erdélyi talajból fakadólag, magas
irodalmi szemponttal mért értékével is alapozni tudja kultúrában a
kölcsönös megértésnek és megbecsülésnek oszlopait.
Gyárfás Elemérnek "Erdélyi problémák" c. munkáját ilyennek ítéljük. A munka
irányát, célzatát a még fiatal szerzőnek eddigi életmenete harmonikusan
egészíti ki.
Mi az erdélyi magyarságnak önmaga megismerésére és elfogulatlan birálat
rendjén mások által is megismerhetésére nyujtunk alkalmat úgy ebben a
munkában, mint az ezt követőkben, azon meggyőződésben, hogy a megismerés
is, a megismertetés is csak javára válhat az erdélyi magyarságnak.
Cluj-Kolozsvár, 1923. május hó 13.
Az Erdélyi Irodalmi Társaság.