CÍMLAP
Illés József
Bevezetés a magyar jog történetébe
TARTALOM, ELŐSZÓ
Tartalom
ELŐSZÓ
ELSŐ RÉSZ. Jog és jogtörténet.
ELSŐ CZIM. A jogról, a jogtörténetről és a nemzeti jogtörténetről
MÁSODIK CZIM. A jogtörténet irodalmi jellege és tárgyalási módszere. Alkotmány- és jogtörténet
HARMADIK CZIM. Példa a jogtörténet czéljának megvilágitására
NEGYEDIK CZIM. A magyar magánjog történetének viszonya a magyar alkotmányjog történetéhez
MÁSODIK RÉSZ. Jogforrrások.
ELSŐ CZIM. A jogforrások (Fontes juris) története
MÁSODIK CZIM. A jog megismerési forrásainak (Fontes cognoscendi) története.
HARMADIK CZIM. Werbőczy István.
NEGYEDIK CZIM. A Hármaskönyv.
ÖTÖDIK CZIM. A Hármaskönyv méltatása és Werőbczy jogászi alakjának jellemzése.
HATODIK CZIM A kodifikáció története a Hármaskönyv után.
HETEDIK CZIM. A kiváltság (privilégium) és a helyhatósági jog (statutum)
NYOLCZADIK CZIM. A birói gyakorlat. Az okleveles kutatás jelentsége
KILENCZEDIK CZIM. A középkori európai jog közös forrásai és a magyar jog.
FÜGGELÉK.
Válogatott forráshelyek gyüjteménye.
I. Okleveles függelék a jogforrások történetéhez
II. Forráshelyek a magyar magánjog történetéhez
III. Forráshelyek a rendi alkotmány kifejlődésének történetéhez
Előszó (részlet)
A jogirodalom áramlatainak gondos megfigyelői előtt ismeretes, hogy a
jogtörténet irodalma a legújabb időkben ismét virágzásnak indult. Se a
sociológiának, se a jogpolitikának nem sikerült leszoritani a jogtörténetet
helyéről, a melyet hosszú mult után annyi századon át elfoglalt. A
jogtörténet a modern kor ujitó hajlamaival szemben is megtudta őrizni régi
jelentőségét. Állitásunknak igazságát legvilágosabban látjuk ott, a hol a
sociológia legnagyobb irodalmi müvelésnek örvend: az uj világban, Amerikában.
Az Egyesült Államok évi nagy jogászgyülésén 1907-ben Bryce, a jelenleg élő
legkiválóbb angol jogtudósok egyike, ünnepi előadását arról a kérdésről
tartotta, hogy "a közönséges angol jog (common law) fejlődésére a nemzeti
jellegnek és a történelmi környezetnek milyen befolyása van?"
Bryce a gyakorlati élet emberei, birák, ügyvédek és nemcsak tudósok,
professzorok előtt a "common law" legújabb amerikai és európai történetét
tárgyalta; a társadalmi és történelmi tényezők alakitó hatását fejtegette.
A kit pedig ez a jelenség talán, mint a véletlen játéka meg nem lep, vajjon
nem győzheti-e meg a jogtörténeti tanulmányoknak az a válogatott sorozata,
a mely ugyanez évben jelent meg, hogy az amerikai jogtörténeti
munkálkodásról fényes tanuságot tegyen.
A legujabb kor termékeny kodifikációja után sem került a jogtörténet, mint
"haszontalan visszaemlékezés", a középkori ócskaságok lomtárába. Sőt a
kodifikáció története eredményeivel bizonyitja egész napjainkig, hogy a
jogszabályok rendszeres egészbe foglalásánál a jogtörténet utmutatásait
sehol sem hagyták figyelmen kivül. A Code Napoleontól kezdve a svájczi
polgári törvénykönyvig mindenütt méltányolták a társadalmi (gazdasági,
erkölcsi és politikai) viszonyok figyelembe vétele mellett a jog történelmi
fejlődésében működő néprajzi és földrajzi különleges tényezők alakitó
hatását. Nem minden jelentőség nélküli tény, hogy a jogtörténet kiváló
művelőinek a törvénykönyvek megalkotásánál nagy szerep jut.
A jogtörténeti irodalomnak világszerte való ujjáéledése nálunk is érezteti
hatását, a mint összefoglaló, nagyobb munkák és szórványosan bár,
monografikus természetü tanulmányok megjelenése mutatja.
Munkámnak is az a feladata, hogy a magyar jogtörténet művelésébe vezessen
be és ezzel a jogtörténeti kutatások végzését elősegitse.
[...]