CÍMLAP
Gazdasági sérelmeink és kivánságaink
TARTALOM, ELŐSZÓ
Tartalom
Előszó - Gyárfás Elemér
A pénz stabilizációja, a külföldi kölcsön, a külföldi hitelek s ezek befolyása gazdasági helyzetünkre s a pénzügyi válságra - Gyárfás Elemér
A magyar pénzintézetek együttműködése a többi gazdasági és társadalmi szervezetekkel - Dr. Balogh Elek
A hiteléletet megbénító igazságszolgáltatási bajok. (Csődtörvény, biróhiány, igazságszolgáltatás lassúsága, telekkönyvi bizonytalanság) - Dr. Lerner Sándor
A kereskedelem szabadságát sértő rendelkezések. (Cégtáblaadó, spekulatörvény, stb.) - Kabos Ármin
A kereskedelmi és iparkamaráknál szenvedett sérelmeink és az iparkamarák küszöbön álló újraválasztására vonatkozó intézkedések - Dr. Zágoni István
A gyáripar helyzete és főbb sérelmei - Dr. Hexner Béla
A kézműipar helyzete és főbb sérelmei. Az Ipartestületek Országos Szövetségének 1928 szept. 8-iki kongresszusán leszögezett főbb követelések - Szabó Béni
Az ipari szakoktatás, különös tekintettel a középiskolák reformjára - Csiszár Lajos
A mezőgazdasági kamarák eddigi működéséről szerzett tapasztalataink s azok küszöbön álló újjáválasztására való felkészülés. Az agrárreformmal kapcsolatosan még megoldásra váró kérdések - Dr. Abrudbányai Ede
A gabonaértékesítés akadályai. Az export-illetékek és szállítási nehézségek. A gabona-standardizálási törvény. Az állattenyésztés és állatkereskedelem - Török Bálint
Az erdélyi magyarság mezőgazdasági organizációinak kiépítése - Mikó László
A székelyföldi közbirtokosságok szervezése - Dr. Csiby Andor
Mit tehetünk kisgazdáink többtermelése érdekében? - Dr. Szász Ferenc
Gyárfás Elemér szakosztályi elnöknek a hozott határozatokat bemutató beszéde az október 14-iki nagygyűlésen
Az 1928 október 13-iki nyilvános közgazdasági gyűlés jegyzőkönyve
Bajaink és tennivalóink ásványvizeink hasznosítása terén - Bányai János
Előszó
A két év előtti gyergyószentmiklósi gyűlésen elhangzott előadások és
felszólalások élesen megvilágították az erdélyi magyarság nehéz gazdasági
helyzetét s az ott elfogadott határozati javaslatok programmszerüen
kijelölték a reánk várakozó legfontosabb teendőket.
A két év előtt lefektetett alapok továbbépítése s az elvégzendő feladatok
átvizsgálása volt az 1928 október 13-ikán Székely udvarhelyen tartott
második nyilvános közgazdasági gyűlés feladata. A lefolyt két esztendő
alatt sokat tanultunk és tapasztaltunk. Ma már világosabban látjuk saját
helyzetünket Romániában; világosabban látjuk az általunk elérhető
lehetőségeket s a vezetőinkkel szemben támasztható kívánalmainkat is.
Felócsudtunk a nagy csapás kábulatából, az első évek elkeseredett
lethargiájából és tudatára ébredtünk a reális erőviszonyoknak.
Ez az öntudatra ébredés - ha teljes és végleges lesz - meg fog majd óvni
a tétlen álmodozásoktól s megmaradt kevés, de azért még mindig jelentős
erőkészletünk céltudatos felhasználására fog ösztönözni.
Az öntudatraébredés e folyamatában jelentős mozzanatot reprezentál az 1928.
október 13-iki második közgazdasági gyűlés, melynek tárgyalási anyagát
s a rákövetkező napon ugyanott tartott országos magyar nagygyűlés által
elfogadott határozatait most nyilvánosságra bocsátjuk.
A figyelmes olvasó meg fogja találni még itt-ott e füzetben is a régi
gondolkodás, a régi elbizakodottság és egyéb ősi hibáink egyik-másikának
sajnálatos hatását és befolyását. Az egész kép azonban, melyet a gyűlés
anyaga mutat, már a megváltozott viszonyokkal számolni tudó s ezek dacára
is élni akaró magyar életrevalóságot tükrözi vissza.
Hisszük, hogy a disszonáns hangok fokozatosan elhalkulnak s amint politikai
téren már az erdélyi magyarság megtalálta a követendő egyetlen helyes utat,
úgy következetes munkánkkal kialakíthatjuk azt a gazdasági programmot is,
melyet az összesség egész erejével támaszthatunk alá s amelynek gyakorlatba
való átvitele lehetővé teszi, hogy Erdély ősi földje jövőre is megteremje
az ittmaradt magyarság számára a mindennapi kenyeret.
Dicsőszentmárton, 1929. Husvétvasárnap.
Gyárfás Elemér