Tétel adatlapja

CÍMLAP

Révai Sámuel

A társadalmi jólét föltételei

TARTALOM, ELŐSZÓ



Tartalom

ELSŐ RÉSZ

ELŐSZÓ

ELSŐ KÖNYV. AZ EMBER ÉS A TERMÉSZET VISZONYA.
I. Az ember térfoglalása a természet háztartásában
II. A szaporodás jelensége
III. A túlszaporodás akadálya
IV. A viszonylagos túlszaporodás

MÁSODIK KÖNYV. A KÖZÖSSÉGI ÉLET.
V. A társadalom
VI. A munkamegosztás
VII. Az állam
VIII. Állambontó elméletek
IX. Jog és jogrend
X. A mai államok

MÁSODIK RÉSZ

HARMADIK KÖNYV. A MAGÁNTULAJDON.
XI. A magántulajdon állambontó intézmény
XII. Igazoló elméletek
XIII. A "ne lopj" elve
XIV. A magántulajdon társadalmi kárai és veszedelmei

NEGYEDIK KÖNYV. A JELEN TÁRSADALMI RENDSZER.
XV. A magántulajdon mint államgazdasági intézmény
XVI. A közgazdaság alapelve
XVII. A tőke
XVIII. A gép

ÖTÖDIK KÖNYV. A KERESKEDELMI RENDSZER.
XIX. A tőke mint közvetítő
XX. Pénz és pénzgazdálkodás
XXI. A szabad verseny
XXII. A nemzetközi jószágcsere
XXIII. A túltermelés

HATODIK KÖNYV. A TÁRSADALMI VÁLSÁG.
XXIV. Osztályharcz és létért való küzdelem
XXV. A nyerstermelés válsága
XXVI. A munkás-kérdés

HETEDIK KÖNYV. KÍSÉRLETEZÉSEK A MAI RENDSZER KERETÉBEN.
XXVII. Az állami segítség meddősége
XXVIII. A társadalmi szövetkezés szervezetei
XXIX. Erkölcsi mozgalmak és intézmények
XXX. Befejezés

NYOLCZADIK KÖNYV. A GAZDASÁGI KÉRDÉS A TUDOMÁNYBAN.
XXXI. Nemzetgazdaságtan és socialismus
XXXII. A társadalmi kezdeményezés és felelősség
XXXIV. A nemzetgazdaságtan aggodalmai
XXXV. A dogmatikus nemzetgazdaságtan mint tudomány
XXXVI. A socialismus

HARMADIK RÉSZ

KILENCZEDIK KÖNYV. AZ ÚJ ÁLLAM POLITIKAI SZERVEZETE.
XXXVII. Bevezetés
XXXVIII. Az állami egység
XXXLX. Az új állam alapelve
XL. Kormányzás és igazgatás

TIZEDIK KÖNYV. AZ EGYÉNI JOGKÖR.
XLI. A munkamegosztás
XLII. A szabadság
XLIII. A szabadság biztositékai
XLIV. Az egyenlőség

TIZENEGYEDIK KÖNYV. TÁRSADALMI ÉS MAGÁNÉLET.
XLV. Az új társadalom életmódja
XLVI. Férfi és nő viszonya
XLVII. A nevelés-oktatás szervezete
XLVIII. A hadi szervezet

TIZENKETTEDIK KÖNYV. A KÖZGAZDASÁGI RENDSZER BÉKÉS ÁTALAKÍTÁSÁNAK MÓDJA.
XLIX. A fokozatos átalakítás elve
L. A gazdasági kötelék
LI. Az átalakulás fokozatai

VÉGSZÓ

NÉV- ÉS TÁRGYMUTATÓ


Előszó (részlet)

Föladatomul tűztem ki a társadalmi kérdés tanulmányozását. E kérdés állandó izgalomban tartja korunkban a világot s nemcsak a hivatásszerű állambölcselőtől, nemcsak a társadalmi tudományok szakavatott művelőjétől, hanem az igénytelenűl megfigyelő közembertől is szinte megköveteli, hogy behatóan foglalkozzék vele. Országok és nemzetek életbevágó kérdései ugyan első sorban azokra tartoznak, a kiknek hivatalból feladatuk, hogy a fölszinre toluló jelentős eszmékkel és új irányokkal számoljanak, de nem hanyagolhatja el e kérdéseket egyetlen komoly, gondolkodó ember sem, a ki elfogulatlan elmével, tiszta szemmel tekint bele a jelen gazdasági élet izzó kohójába, a melyben zavarosan és zajosan forrong és alakul a jövő.

Századunk első évtizedeiben csak kevesen foglalkoztak még a gazdasági és társadalmi kérdésekkel, mert a kenyérkérdés nem volt annyira égető, mint manapság; s valamint az erejében bízó fenevad csak akkor jár zsákmány után, a mikor éhezik: a "homo sapiens" is belenyugszik sorsába mindaddig, a míg a gyomor korgása föl nem ébreszti állati ösztöneit. Ma már sürgőssé és fenyegetővé lett a kérdés, mert a gép, a gőz és a villamosság alaposan megváltoztatták a helyzetet. A társadalom közgazdasági életének tömérdek súlyos baja, a vagyontalanok légióinak, a szűkölködők millióinak szembeötlő szaporodása s a háttérben fenyegető általános válság a sociális kérdést minden egyéb kérdés fölé emelte.

Ma már nem csupán a munkáskérdéssel állunk szemközt, mely magában véve is elsőrendű fontosságú és mulhatatlanul követeli a méltányos és igazságos megoldást, hanem szemben állunk egyúttal azzal a mérhetetlenül bonyodalmas gazdasági válsággal, melyet a világverseny hozott létre, azzal a gazdasági háborúval, mely a világszerte dühöngő számtalan ellentétes érdek összeütközéséből keletkezett.

A mai nagy gazdasági válságban és háborúban valamennyi gazdasági tényező sorsa koczkán áll. A holnap bizonytalansága miatt senki a termelésre vagy a fogyasztásra vonatkozó dolgaiban megnyugvással nem intézkedhetik. Földbirtok, beruházás, tőkeelhelyezés, ipar, gyár, kereskedelem, termelés és fogyasztás minden ága ingatag lábon áll, mert a világverseny kiszámíthatatlan esélyei pénz- és kereskedelmi közvetítésen nyugvó gazdasági rendszerünkkel többé össze nem férnek.

[...]


×