
CÍMLAP
Révai Sámuel
A társadalmi jólét föltételei
TARTALOM, ELŐSZÓ
Tartalom
ELSŐ RÉSZ
ELŐSZÓ
ELSŐ KÖNYV. AZ EMBER ÉS A TERMÉSZET VISZONYA.
I. Az ember térfoglalása a természet háztartásában
II. A szaporodás jelensége
III. A túlszaporodás akadálya
IV. A viszonylagos túlszaporodás
MÁSODIK KÖNYV. A KÖZÖSSÉGI ÉLET.
V. A társadalom
VI. A munkamegosztás
VII. Az állam
VIII. Állambontó elméletek
IX. Jog és jogrend
X. A mai államok
MÁSODIK RÉSZ
HARMADIK KÖNYV. A MAGÁNTULAJDON.
XI. A magántulajdon állambontó intézmény
XII. Igazoló elméletek
XIII. A "ne lopj" elve
XIV. A magántulajdon társadalmi kárai és veszedelmei
NEGYEDIK KÖNYV. A JELEN TÁRSADALMI RENDSZER.
XV. A magántulajdon mint államgazdasági intézmény
XVI. A közgazdaság alapelve
XVII. A tőke
XVIII. A gép
ÖTÖDIK KÖNYV. A KERESKEDELMI RENDSZER.
XIX. A tőke mint közvetítő
XX. Pénz és pénzgazdálkodás
XXI. A szabad verseny
XXII. A nemzetközi jószágcsere
XXIII. A túltermelés
HATODIK KÖNYV. A TÁRSADALMI VÁLSÁG.
XXIV. Osztályharcz és létért való küzdelem
XXV. A nyerstermelés válsága
XXVI. A munkás-kérdés
HETEDIK KÖNYV. KÍSÉRLETEZÉSEK A MAI RENDSZER KERETÉBEN.
XXVII. Az állami segítség meddősége
XXVIII. A társadalmi szövetkezés szervezetei
XXIX. Erkölcsi mozgalmak és intézmények
XXX. Befejezés
NYOLCZADIK KÖNYV. A GAZDASÁGI KÉRDÉS A TUDOMÁNYBAN.
XXXI. Nemzetgazdaságtan és socialismus
XXXII. A társadalmi kezdeményezés és felelősség
XXXIV. A nemzetgazdaságtan aggodalmai
XXXV. A dogmatikus nemzetgazdaságtan mint tudomány
XXXVI. A socialismus
HARMADIK RÉSZ
KILENCZEDIK KÖNYV. AZ ÚJ ÁLLAM POLITIKAI SZERVEZETE.
XXXVII. Bevezetés
XXXVIII. Az állami egység
XXXLX. Az új állam alapelve
XL. Kormányzás és igazgatás
TIZEDIK KÖNYV. AZ EGYÉNI JOGKÖR.
XLI. A munkamegosztás
XLII. A szabadság
XLIII. A szabadság biztositékai
XLIV. Az egyenlőség
TIZENEGYEDIK KÖNYV. TÁRSADALMI ÉS MAGÁNÉLET.
XLV. Az új társadalom életmódja
XLVI. Férfi és nő viszonya
XLVII. A nevelés-oktatás szervezete
XLVIII. A hadi szervezet
TIZENKETTEDIK KÖNYV. A KÖZGAZDASÁGI RENDSZER BÉKÉS ÁTALAKÍTÁSÁNAK MÓDJA.
XLIX. A fokozatos átalakítás elve
L. A gazdasági kötelék
LI. Az átalakulás fokozatai
VÉGSZÓ
NÉV- ÉS TÁRGYMUTATÓ
Előszó (részlet)
Föladatomul tűztem ki a társadalmi kérdés tanulmányozását. E kérdés
állandó izgalomban tartja korunkban a világot s nemcsak a hivatásszerű
állambölcselőtől, nemcsak a társadalmi tudományok szakavatott művelőjétől,
hanem az igénytelenűl megfigyelő közembertől is szinte megköveteli, hogy
behatóan foglalkozzék vele. Országok és nemzetek életbevágó kérdései
ugyan első sorban azokra tartoznak, a kiknek hivatalból feladatuk, hogy a
fölszinre toluló jelentős eszmékkel és új irányokkal számoljanak, de nem
hanyagolhatja el e kérdéseket egyetlen komoly, gondolkodó ember sem, a ki
elfogulatlan elmével, tiszta szemmel tekint bele a jelen gazdasági élet
izzó kohójába, a melyben zavarosan és zajosan forrong és alakul a jövő.
Századunk első évtizedeiben csak kevesen foglalkoztak még a gazdasági és
társadalmi kérdésekkel, mert a kenyérkérdés nem volt annyira égető, mint
manapság; s valamint az erejében bízó fenevad csak akkor jár zsákmány után,
a mikor éhezik: a "homo sapiens" is belenyugszik sorsába mindaddig, a
míg a gyomor korgása föl nem ébreszti állati ösztöneit. Ma már sürgőssé
és fenyegetővé lett a kérdés, mert a gép, a gőz és a villamosság alaposan
megváltoztatták a helyzetet. A társadalom közgazdasági életének tömérdek
súlyos baja, a vagyontalanok légióinak, a szűkölködők millióinak szembeötlő
szaporodása s a háttérben fenyegető általános válság a sociális kérdést
minden egyéb kérdés fölé emelte.
Ma már nem csupán a munkáskérdéssel állunk szemközt, mely magában véve is
elsőrendű fontosságú és mulhatatlanul követeli a méltányos és igazságos
megoldást, hanem szemben állunk egyúttal azzal a mérhetetlenül bonyodalmas
gazdasági válsággal, melyet a világverseny hozott létre, azzal a gazdasági
háborúval, mely a világszerte dühöngő számtalan ellentétes érdek
összeütközéséből keletkezett.
A mai nagy gazdasági válságban és háborúban valamennyi gazdasági tényező
sorsa koczkán áll. A holnap bizonytalansága miatt senki a termelésre vagy a
fogyasztásra vonatkozó dolgaiban megnyugvással nem intézkedhetik.
Földbirtok, beruházás, tőkeelhelyezés, ipar, gyár, kereskedelem, termelés
és fogyasztás minden ága ingatag lábon áll, mert a világverseny
kiszámíthatatlan esélyei pénz- és kereskedelmi közvetítésen nyugvó
gazdasági rendszerünkkel többé össze nem férnek.
[...]