Tartalom

I. Sz. István születése. - A magyar nemzet válságos helyzete. - A
kereszténység kezdete Magyarországon. - Wolfgang. - Piligrin. - Sz.
Adalbert. - Sz. István fölveszi a keresztséget; atyja kormánytársává lesz;
Gizellát feleségül veszi. - A beköltözött idegenek. - Gejza halála;
jellemzése

II. Sz. István fejedelem. - Kitekintés a szomszéd-országokra. - A nemzet
apostola. - A kereszténység terjesztése másutt és nálunk. - A hadi foglyok
és felszabadittatásuk. - A visszahatás sz. István ezen intézkedése ellen.
- Koppány lázadása. - A bényi táborban. - A győzelem. - A térités további
folyamata. - Sz. Zoerard és Benedek. - Egyházak épülnek; püspökségek
alapittatnak. - Astrik, az első esztergomi érsek. - Magyarország Scylla és
Charybdis közt. - A követség Rómába. - II. Sylvester. - A pápai bulla

III. Az uj szövetség a király és nemzet közt - Sz. István törvénykönyve.
- A törzs-szerkezet. - Az államjavak kérdéséhez. - A törzsi és központi
hatalom. - Sz. István nem hűbéri jellemü királyságot alkot; megtöri a
törzsfák hatalmát és a fölségi jogokat magára ruházza, de nem alkotmányos
korlátok nélkül. - A rendi szerkezet: urak, vitézek. - Várszerkezet:
várjobbágyok, várnép, szabad parasztok. A polgárság. - Szolgaosztály. -
Hadbéresek és zsoldosok a királyi sereg alkatrészei. - A nemzeti sereg. -
Az uj alkotmány jellemzése

IV. A nemzeti visszahatás. - Erdély régibb viszonyai. - A székelység
viszontagsága és ősi szerkezete. - A kereszténység Erdélyben. - A magyar
föld sajátlagos közjogi viszonyai. - Gyula lázadása leveretik, mire Erdély
szorosabb viszonyba lép az anyaországhoz. - A vajdai méltóság. - Sz. István
Keánt és a besenyőket is megveri. - A bolgár birtok az Altiszánál. - Achtum
vagy Ótom hűtlensége. - II. Vazul görög császár. - Csanád legyőzi Ótomot

V. A sz. István alatt tartott országgyülések. - A törvényhozó és végrehajtó
hatalom. - A nádorispány, udvarispány, tárnokmester, s egyéb udvari
méltóságok. - Vidékkormányzat - Uri hatóság. - Az első magyar törvénykönyv
és fölosztása. - Az egyházat érdeklő rendeletek. - A világi ügyekbe vágó
törvények: a szolgaságot, birtokot, házasságot érintők. - Bűntények és
büntetésök

VI. A nemzet jövőjének záloga. - Sz. István összeköttetései. - A
kereszténység ápolására alapitott zárdák. - A székesfehérvári basilika.
- A csanádi püspökség. - Gizella segédkezése. - Sz. István alapitványai
külföldön. - Nevének hire szétterjed Európában és sok látogatót édesget
Esztergamba; a szent földre utazók is erre veszik utjokat. - Udvara
menhelye az üldözötteknek, de a kalandorokat elutasitja. - Gunther remete.
- A csanádi iskola

VII. A müveltség ősi állapota. - A magyar nyelv, irás, költészet s a
müveltség egyéb nyomai. - Az európai müveltség magvai. - Földmivelés. -
Ipar. - Kereskedés. - Tanügy. - Szabad müvészetek - Középtanodáink - A
veszprémi egyetem. - Könyvek és könyvtárak. - A tanultság. - Latin és
nemzeti irodalom

VIII. A béke áldásai. - Sz. István viszonya a csehek-, lengyelek-,
oroszok-, görögök-, horvátok-, velenczeiek- és németekhez. - II. Konrád uj
politikája. - A strassburgi püspök küldetése Konstantinápolyba. - A
magyar-német háboru okai. - Az ellenségeskedést a bajorok kezdik. - A németek
a csehekkel szövetkeznek; ezek elfoglalják Morvaországot, de II. Konrád
kudarczot vall. - A béke előbb a csehekkel, aztán a németekkel megköttetik.
- Egy későbbi iró sz. István egyéb háboruiról

IX. Sz. Imre legendája. - A pannonhalmi jelenet. - A herczeg jellemzése. -
Sz. Gellért életrajza. - Jellemvonások, korrajzok. - Sz. István intelmei.
- Az itészet e mű fölött. - Kivonatok belőle: a hitről, egyházról,
püspökökről az urakról, igazságszolgáltatásról, idegenekről. - Sz. István
hazafiságának védelme. - Az Intelmek három utolsó fejezete. - Sz. Imre
herczeg halála

X. Sz. István aggodalmai utódai miatt. - Az Árpádfiak. - Urseoli Péter
és pártja. - Gizela királyné. - Vazul megnyomorittatik; Szár László fiai
menekülnek. - A leáldozó nap. - A palotások összeesküvése. - A király
halála, eltakarittatása. - Sz. István erényei dicsérete. - Teste ünnepélyes
fölvétele. - Jobb keze