CÍMLAP
Bodnár László
A virradat üzen
TARTALOM, FÜLSZÖVEG
Tartalom
Fehér József: Ajánlás
Hömpölygő idő
Bodrog-parti dal
Sír a bölcs folyó
A tenger álmain mereng
Gyermekálmok
Álmot szült anyám
Himnusz az ifjúsághoz
Ki csillagot ölelt
Az árvaszívű gyermek dala
Csillagok gyermeke
Vágta a sorsösvényen át...
Táncra hívó víg szonett
Altatódal
Jó volna még...
Pegazus kincse
Időfolyó
Szépművészet
A nemzet színésze
Újkori glóriások
Pegazus csillaga
A tollbitorlók alkonya
Anyanyelv
Szívhíd
A múzsa angyala
Gondolat-mosoly
Emlékkönyv
A remény fohászai
Próbatétel
Ének a bölcs bohócról
A küldetés
A fény felé
Szabad fohász
A Golgota útján
A bölcsek hitének várfokán
Naptemplom
Megtérés
Az utolsó ítélet előtt
A reménység angyala
Századvégi himnusz
Mária-zsoltár
Béke és kereszt
A szerelem húrjain
Szeretet
Búcsúéj szimfónia
Szivárványképzelet
Festett éji kép
Esti látomás
Emlékek a végtelenből
"A béke fénye" Megyeri Ábel emlékére
A véges végtelen
Ördögvonat
Utolsó felvonás
Sírfelirat
Látomások
Való világ
Fehér mámor
Apokalipszis
Koldusgazdagon
Borbarátok aranykora
Hazám üzen
Szabadságoltár
A virradat üzen
Érkezés és indulás
Szavak játéka
Don Quijote álom
Szavak színe
Fekete fehér
Alliterációk
A megbocsátás reménye
A szív dallama
Táncos hajnali szellő
A születés csodája
Hűségharang
A mindennapok harca
Fülszöveg
Bodnár László költőt évtizedek óta ismerem. A személyes barátság feljogosít, hogy szóljak költészetének meghatározó jegyeiről. Az első s talán a legfontosabb sajátossága verseinek az erőteljes népiség; nyelvi-stilisztikai eszközrendszerében a népdalok egyszerű, tiszta hangját sugározza. Mindez nem jelenti azt, hogy könnyed, felemelő alkotásokkal találkozik az értő olvasó, hiszen a költemények mélyebb rétegeiben megtaláljuk a balladisztikus áttételeket. Már az Ismered jól a Tengert (1998) című első önálló kötetében megfigyelhettük a sorsköltészetnek ezt a jellemző rezignáltságát. Életének legmélyebb pontjait sorakoztatta fel A végtelen bölcsője Anyám című kötetében (1999), melyben megfigyelhetünk egy lényeges új mozzanatot: édesapja elvesztésének hiányköltészetét, s ez teljesen édesanyja felé fordítja a költőt. A menekülés, a biztonság keresése erősödik föl ebben a versvonulatban, ami magasabb szinten fogalmazza át a pálya elején megírt verseket. A tragédiák, már-már elviselhetetlen betegségek ellenére a harmadik kötetének címéül az Áldott Éden-t választja (2000). Itt van az az intelem Bodnár László költészetében, hogy a tisztesség, az erkölcs, az élet mélységes tisztelete lehet a megtartó erő, ami emberként fölemelhet bennünket. Ennél rokonszenvesebb üzenete aligha lehetne egy kortárs költőnek! A Harmóniák (2003) és a Lélekdalok (2005) című kötetek után jelentkezik most hatodik könyvével a költő. Isten és a mi figyelmünk éltesse őt!