Első kötet

A magyar középkor irodalma

A magyar középkor első két százada (1000-1200)
A lovagkori epikától az anyanyelvű vallásos költészetig (1200-1300)
Az Anjouk évszázada (1300-1400)
A középkori magyarországi irodalom felvirágzása és a latin nyelvű reneszánsz (1400-1541)
  Magyar nyelvű egyházi irodalom
  Latin nyelvű egyházi irodalom
  Latin nyelvű világi irodalom
  Magyar nyelvű világi irodalom

Magyar reneszánsz 1533-1646

Az magyar népnek, ki ezt olvassa (1533-1566)
  Az első magyar nyelvű nyomtatott könyvek
  A hallás útján élvezett (szóbeli), zenével kísért költészet
  Olvasmányok
A magyar reneszánsz fénykora (1567-1596)
  A magyar múlt felfedezése
  A szórakoztató verses epika - Szerelmes történetek
  Az elbeszélő próza felé
  Balassi Bálint költészete
"Ez világ mint egy kert, kit kőeső elvert" - Későreneszánsz, manierizmus, a barokk itthoni előkészülete - (1584-1641)
  Órák és labirintusok. Magyar próza a XVII. század elején: vallásos, tanító és elmélkedő irodalom
  "Magyarország panasza" - A harmincéves háború és hatása
  Gondolatok a legfőbb jóról
  A magyarországi latin nyelvű történeti irodalom az anyanyelvű reneszánsz és a reformáció idején

A magyar barokk 1646-1772

Zrínyi és a magyar barokk
  Adriai tengernek szirénája
  Zrínyi kortársai: "A magyar nép hármas jajja"
  Az első magyar enciklopédia
  A történelem mint színjáték. - A publicisztika felé
  A költészet Zrínyi korában
Gyöngyösi és a magyar barokk
  Az eposzi igényű barokk krónikásének: Gyöngyösi István
  A líra tematikai gazdagodása
  Kuruc költészet
  Florentina, avagy a magyar színjáték rejtélye
  A lélek békességéről. A Gyöngyösi-korabeli próza
Bethlen Miklós és az önéletrajzi formában jelentkező magyar regény
A magyar barokk fénykorának utolsó évei 1700-1712
  A tizennyolcadik század küszöbén
  Rákóczi kurucainak költészete
  A krónika mint a regényes elbeszélés előkészítése
  Az író élete mint művének témája: Bethlen Miklós
"Hogy ki ne kopnánk élő nyelvünkbül" - A magyar késő barokk a tizennyolcadik században
  Daloskönyvek, adomák és tudós irodalom
  Rákóczi Ferenc mint író
  Önéletrajzi regények Bethlen Miklós modorában
  Rokokó idill

Felvilágosodás és érzelmesség 1772-1805

Az írásból, olvasásból származott világosság
  Bessenyei György társasága
  József császár évtizedének magyar irodalma
  Vigyázó szemünket Párizsra vetettük
  Az utolsó testőr-költő
Az is bolond, aki poétává lesz Magyarországban
  Vitéz útrakél
  Kedv, remények, Lillák
  Színjátékai
  Csókok

Az időmérték klasszikus fegyelmétől a romantikáig 1805-1833

Forr a világ bús tengere, ó magyar
  Magyar költészet a napóleoni háborúk idején
  Berzsenyi
Megbűnhődte már e nép a múltat s jövendőt
  Kölcsey és a romantika
  Játékszíni koszorú
  Régi dicsőségünk, hol késel az éji homályban?
  Élet és fantázia

A tizenkilencedik század költői - Reformkor, népiesség - 1833-1849

Tanulságosat s gyönyörködtetőt egyszersmind nyújtani
  Pest-Buda a reformkorban
  A nagyvilágon e kívül nincsen számodra hely
  A romantikus próza
  "Uraim, le a kalapokkal!"
Reformok kora
  A reformkori regény és színmű
  Népies költészet
Petőfi Sándor költészete
  Tóth Gáspár indítványa
  Lírai életregény
  Az Apostoltól Segesvárig

Második kötet

Az önkényuralom kora 1849-1867

Forradalom után
  Az irodalmi ellenállás
  Az önkényuralom hétköznapjai
"Neved ki diccsel ejtené, nem él oly velszi bárd"
  Arany
  Tompa és Vajda
  A dalidók költői
Ködképek a kedély láthatárán
  Epikus próza
  Kemény Zsigmond
  Vágyálmok valósága
  Jókai körül
  A kétkedés mint a haladás feltétele

Kiegyezés után 1867-1884

Apák és fiúk
  A kiegyezés körül
  A búcsúzó Arany
  Toldi Miklós három arca
  Szodoma
  "A fiúk"
  A múlt pátosza
"De a legszebb dal örökké általános emberi"
  A világ a színpadon
  "Kozmopolita költészet"

Századvég Magyarországon 1884-1906

A szépprózai elbeszélés diadalútja
  A sajtó mint nagyhatalom
  A nagy palóc
  A nap lovagja
  A magyar századvég prózaírói
"Bizonytalan költők vagyunk mi"
  Kiss József tüzei
  A századvég költői
  A homályból
  A századvég leányálmai
Irodalmi élet a századvégen
  A millennium káprázatában
  Folyóiratok, tudomány

A holnap hősei 1906-1920

Ady Endre
  Új időknek új dalai
  Ady - Egyvégtében olvasva
  A szerelmes Ady
  Még egy szó közéleti lírájához
Magyarország a század elején
  Az "U"-terv
  Ady költő-kortársai
  A szegény kisgyermek panaszai
  "Harcom a harcod folytatása"
  A mozgókép Babits költészetében
  A prózaíró és műfordító Babits
A próza a huszadik század elején
  A forradalom előkészítője
  A Pál-utcai fiúktól a világ színpadáig
  Szindbád elindul
  Menekülés egy álomvilágba
  A stílus mint öncél
  Realizmus Móricz előtt és körül
  Kötéltánc realitás és fantasztikum határán
  A humorba oldott tragikum: Karinthy Frigyes
  A magyar társadalom a magyar színpadon
  Az irodalom mint tudomány
Elvégeztetett: de semmi sem tisztáztatott
Háború, forradalmak
  Háború és irodalom
  Írók a forradalomban

Béklyózott esztendők 1920-1945

A magyar romokon
  Egy átmeneti korszak
  Hangok a múltból
  A háború már a tegnapé
  De a háborút a jövő is rejti
  Bús férfiak panaszai
  Kritika és irodalom szövetsége
  Az irodalmi szórakoztatóipar
  Irodalmi élet
Három mérföldkő
  Egy próféta Ninivében
  A magvető
  Szépség koldusa
  Íme, hát megleltem hazámat
Az értelem keresése
  A "magyar író" fogalmának faji alapú szűkítése
  Siker, érték, időeltolódás
  Az irodalom története mint regény és esszé
  Ml van jelen a múltból és a tegnapból?
  Járkálj csak, halálraítélt

Véres panorámák tavaszán - 1945