 |
hogyan választódik szét egymástól. A Jelenések Könyvében azonban még erre is választ találunk. Mert a legérthetőbben tárja fel, hogy sok ezer generáció lelkei, már a Földön saját tettei által választódik el egymástól. A Honnan jöttünk, mivé válunk, hová kerülünk című könyvemben már leírtam azt is, hogy a Sátán egy energiahálóval zárja el azon lelkek elöl Isten energiáiba való kerülést, amelyek sziporkázó, ragyogó fényüket elveszítették, és sötét zavarossá váltak. (Lelkünk sziporkázó ragyogó fényének azonban semmi köze az általunk ismert fényhez.) Azon lelkek nem teremtődhetnek újonnan, mert megsemmisülnek. Újra megismétlem, hogy az a legrettenetesebb, ha energia, energiát semmisít meg.
A lélek tisztaságának megváltozását sem értettük meg eddig. Hasonló a zöld falevélhez, amely a külső hatás miatt megváltozik. Először megsárgul, majd lehullik. Lelkünk éppen így, ha gonosz, rossz tetteket hajtunk végre elveszíti sziporkázó, tiszta fényét. (Nem földi fényről van szó.) Azon lelkek, tehát fennakadnak a Sátán energiahálójában és megsemmisülnek. De, hogy a mennyország és pokol folyamata az Univerzumban történik-e, vagy pedig az Űrön túli dimenziókban megy végbe, ennek valóságát kutatjuk minden időben.
Először is azzal kell kezdenem, hogy a szatellitek már kezdik visszaigazolni az Űr távoli valóságait. Ezért logikus, hogy eddigi feltevéseink ellenére, miért nem az Univerzumban megy végbe ez a folyamat. Jogosan tesszük fel a kérdést, hogy akkor vajon hol és mi által? Gondolom egyedüli válasz csak az lehet, hogy az Űrben lévő Fekete Lyukak által. Ezért minden Fekete Lyuk közelében valamiféle léti forma rejtőzik. Azért, mert, amit magukba szívnak a Fekete Lyukak, még a fényt is, nemcsak elnyelik, hanem olyan tartalommá alakítják, hogy kiillanhassanak az Űrből. Hiszen minden így, ahogyan az Univerzumban létezik, a külső védőenergiák miatt, semmi nem
|
|
 |
törhet ki. Lelkünk energiája sem kivétel ez alól. Mert, ha a lélek, ami kívülről hálózza be testünket, leválik róla, meghalunk, utána a pillanat villanásnyi ideje alatt illan bele az egyik Fekete Lyukba, mert csak azután hagyhatja el az Űrt. S, ha innen kikerül, bele „az összes űrt magába foglaló régióba”, de tündöklő fényét elveszítette, mielőtt Isten energiáiba kerülhetne, előtte fennakad a Sátán energiahálójába, és megsemmisül. Mi ezt a pokol szimbólumával érzékeljük. Úgy érzem, ha a jövő ezt tudományosan is bizonyítani fogja, akkor egy olyan komplikált folyamat fog feltárulni, amit már a Jelenések Könyve is, a legérthetőbben tár fel. Sajnos nem értettük meg.
Ezen folyamat azonban vonatkozik mindazon űrökre, amelyekben megvalósult a lét valamilyen formája. Még akkor is, ha teljesen más lefolyáson, és összetételeken alapulnak, mint az ember lelke. Ezt is, már ősidők óta kutatjuk. Sőt a Világegyetem eredetét, és megsemmisülését, és azt, hogy mindennek mi az értelme. Ezért tartunk a fejlődéssel ott, ahol, annak ellenére is, hogy a vallást elválasztottuk a tudománytól. Mégis mind a kettő párhuzamosan ugyan arra az eredményre jutott, akkor is, ha nem akarjuk bevallani. Mert a meseszerűen elénk tárt vallási szövegek ugyan azt jelentik, mint amit, a fejlődés tár fel tudományos szavakkal. Így, nem is olyan sokára be fog bizonyosulni az is, hogy olyan értelemben, ahogyan eddig gondoltuk, miért nincsen szingularitás, zéró (nulla) idő, kezdő pillanat. Azért, mert ezt, az az energiai Erő indította be, amelyik az Ősforrást Csomóvá alakította. A Fehér Korongok pedig, amikor magukba fogadják a Csomókat akkor nemcsak aktivizálják, hanem ezzel tartalmát azzá a formává alakítják, amit már kezdünk ismergetni.
Újra megismétlem, a szingularitást, a kezdő pillanatot az a határtalan erősségű energiai Erő indítja be a Csomókban, amit elképzelni sem tudunk.
|
|
 |