|
aki azon ült annak a tekintete jáspis, kárneol színű volt. Smaragdhoz hasonló szivárvány trónja körül. A trón körül huszonnégy szék, abban huszonnégy vén ült, fehér ruhában öltözve, fejükön arany korona. A trónból zengő, mennydörgő villámok csapkodtak. A trón előtt hét lobogó fáklya lángolt.” Ennél érthetőbben nem is lehetett volna kifejezni az űrön túli energiákat, és azok fényeit (nem földi fényre értendő), no meg azt a határtalan és felfoghatatlan történést, amikor a külső védőenergiák körte alakú Univerzumunkról egy helyen levált, és az Űr azon a helyen felnyílt. Ezért ír arról a rettenetes hangerőről, mert azon védőenergiák megmozdulását semmiféle űri, vagy földi hanghoz nem lehet hasonlítani. Majd ezután megszemélyesíti a külső védőenergiák fényeit, (amelyek teljesen mások, mint Világegyetemünk fényei) azért, hogy az emberi értelem nívójára ültesse át. Hiszen azzal kezdi, hogy – egy trón állt a mennyben – ami, az energiák központi magját jelenti, ami jáspis és kárneol színű. A trón körül pedig minden a smaragd színében sziporkázik. Itt megint felhívom a figyelmet arra, hogy az emberi értelem legnagyobb problémája az, hogy nem tudja elképzelni azokat az űrön túli valóságokat, amik teljesen más összetételű fényből, energiából állnak, mint Világegyetemünkben, vagy a Földön megvalósult. Majd huszonnégy székről ír, huszonnégy vénnel, fehér ruhában, fejükön arany koronával. A huszonnégy szék értelmét, egy huszonnégy részből álló energia rácsnak kell venni. Amelyben mindegyikben, egy hófehér aranyos színű különböző energiasugárból álló védőenergia található. S, amikor kitörnek rácsaikból, hogy az Űr megnyílhasson, az nem ment zajtalanul végbe. Az energiák közepéből, a trónból pedig azért csapkodnak ki, zengő, mennydörgő villámok, |
|
mert az energiamagban is változás áll be. Előtte a hét lobogó fáklya pedig, olyan energiákra utal, amelyek szintén védelmül szolgálnak. Hiszen a megnyílt Űrt meg kell óvniuk a külső behatásoktól, nehogy azok betörhessenek, és kárt tegyenek benne. „A trón előtt kristályként csillogó üvegtenger” értelme is ugyan ez. Mert amikor az Univerzum feltárult, erre külön még, egy kristálykén csillogó üvegtenger képződött kívülről a nyílás elé azért, hogy még jobban megvédelmezzék az Űrt a külső veszélyektől. Ez is, még jobban ki van hangsúlyozva – a trón körüli négy élőlénnyel. Ezen szimbólum előtt megint csak le kell borulni, mert ez egy olyan csodálatosan megfogalmazott gondolat, hogy minden elismerést megérdemel. Mert csak így tudjuk földi értelmű emberi agyunkhoz igazítani. Ha a jövő egyszer Űrön túli energiai valóságukat feltárja, akkor úgy is teljesen másképpen fogják megnevezni. Ennek ellenére, a múltak embere csak dicséretet érdemel. Hiszen máskülönben nemcsak ezen szimbólum, hanem a vallási iratokban lévő összes olyan tartalom, amely az űrön túli energiákról ír, elképzelhetetlen maradt volna minden időben. Ezért formáztuk földi értelemhez, és elől-hátul csupa szemekkel láttuk el a négy élőlényt is, amelyeknek mindegyiknek hat-hat szárnya volt, és éjjel, nappal folyvást zengték az Úr dicsőségét. Igen!, ha elgondolkozunk ezen a leíráson megint csak bebizonyosul az energiák valósága. Mert miért szárnyakról ír, amik zengtek. Ha azt vesszük a földi energiák, vagy még az elektromosság is hangokat hallat és láthatatlanul repülnek (akár az elektromagnetikus hullámok, amelyek keresztül, kasul az egész földet behálózzák). Hát akkor azok az Űrön túli energiák micsoda erőket rejtenek, és hangodnak adnak ki magukból. |
