|
értette volna meg.) Az angyal, aki megszólította, írja tovább János: – Gyere megmutatom neked a menyasszonyt, a Bárány hitvesét. – (Vagyis a Föld felületén megvalósuló új világot). „Isten dicsőségét sugározta. Ragyogott, mint a drágakő, mint a kristálytiszta jáspis. Széles, magas fala volt, rajta tizenkét kapu. A kapuk fölött tizenkét angyal. Keleten három kapu, északon három kapu, délen három kapu, és nyugaton három kapu. A város falának tizenkét alapköve volt. Annál, aki beszélt velem arany mérőnád volt, hogy megmérje a várost, kapuit és falát.” Itt gondoljunk a korábban is említett mérőnádra, ami a fejlődés ütemére értendő. Lehet, hogy ilyen hasonlóról van szó ebben az új világban is. „A város négyszögben épült!” Itt meg kell állni egy pillanatra, mert amikor a Föld lehűlt, a határtalan hőtől és az űri súrlódástól megváltozott. Négyszögűvé vált. Elveszítette korábbi bolygóalakú formáját. Itt János megpróbálja leírni a kockaalakúvá vált föld méreteit és mind azt, ami rajta megvalósult. „A hossza annyi volt, mint a szélessége. Megmérte a várost-e náddal: tizenkét ezer stádium (vagyis ez az egész kockaalakú Földre értendő). Hossza, szélessége és magassága ugyan annyi volt. Megmérte a falat: száznegyvennégy könyök emberi mérték szerint, ami egyenlő az angyal mértékével is.” Nem csodálkozom azon, hogy ezt eddig nem tudtuk megfejteni, mert ez is olyan szimbólumon alapul, mint a hét lakat. Ezért az angyal mértéke az újonnan kialakuló föld méretére értendő, amit emberi értelem nem tud megérteni, mert teljesen más törvényekkel valósul majd meg minden. Nem úgy, ahogyan világunkban. Azért is, mert |
|
nemcsak kockaalakúvá vált a határtalan hőtől, és a külső súrlódástól. Hanem galaxisunkból, egy másik galaxisba került. Ezért elképzel- hetetlen az emberi értelem számára. – Falai jáspisköböl épültek, a város pedig tükörfényes színaranyból. – (A város, az egész kockaalakú földre értendő.) „Mindenféle drágakő díszítette. Az első alapkő jáspis, a második zafír, a harmadik kalcedon, a negyedik smaragd, az ötödik szárdonix, a hatodik kárneol, a hetedig krizolit, a nyolcadik berill, a kilencedik topáz, a tizedik krizopráz, a tizenegyedik jácint, a tizenkettedik ametiszt.” Itt azonban felteszek egy kérdést. Amikor a Föld izzó tűzgolyó állapota után lehűlt és átkerült egy másik galaxisba, emberi értelemmel elképzelhetetlen újfajta drágakövek is megvalósultak. Tehát ezen drágakő felsorolást is szimbolikusan kell venni. „A tizenkét kapu pedig tizenkét gyöngy volt. Mindegyik kapu egy-egy gyöngy. A város (újra megismétlem, az egész kockaalakú föld felülete) tükörfényes színaranyból voltak.” Ezen az új kockaalakú Földön tehát olyan formában, mint a mi világunkban, sem természet, sem víz, sem állatvilág nem létezik. János igaz megpróbálja visszaadni azt az elképzelhetetlen világot. Mert ír az élet vízének folyójáról, amely kristálytisztán fakadt Isten és a Bárány trónjából. Azonban lehet, hogy valamiféle folyékony emberi értelem által felfoghatatlan energiafolyamról van szó. Majd arról ír, hogy az utca közepén és a folyam két partján az élet fái állnak. (Vajon mire értelmezhető az élet fái szó. Egészen biztosan, hogy nem a mi általunk ismert növényvilágra értendő.) Tizenkétszer hoznak gyümölcsöt, vagyis minden hónapban teremnek. (De milyen gyümölcsről van szó?) A fa levelei meg a népek gyógyulására szolgálnak. Az isten és a Bárány trónja áll majd ott. |
