Előszó

A Magyar Állami Földtani Intézet alapvető feladata azoknak a földtudományi információknak és szakértelemnek a biztosítása, amelyek az ország geológiai infrastruktúrájának fejlesztéséhez, az ország ásványi nyersanyag-, energia-, vízkészleteinek észszerű felhasználásához, a lakosság egészségéhez és biztonságához, a környezet védelméhez szükséges. Számos más tudományos információval és szakértelemmel szemben a földtudományi információ és szakértelem, jellegéből adódóan egyszerre bír helyi, országos és világméretű jelentőséggel. A részletes, alapvetően térbeli földtani információ, amely bemutatja egy terület geológiai természetét és eredetét, a képződmények anyagát, fizikai paramétereit, nagyon lényeges az információn alapuló társadalmi, közösségi politikai döntések megalapozása és a gazdasági fejlesztés területén. Az információ legpontosabb, legtömörebb grafikus megjelenítési formája a földtani térkép.

A földtani információ helyhez kötött információ. A digitális technika fejlődése magával hozta a földrajzi helyhez kapcsolódó leíró adatok gyűjtésére, tárolására, feldolgozására, felújítására, karbantartására, elemzésére és megjelenítésére szolgáló térinformatikai rendszerek kifejlesztését. A földtani térképezési adatok digitális tárolása, kezelése és feldolgozása, valamint a feldolgozásra alkalmas adatmennyiség folyamatos növekedése gyökeres változásokat igényelt a hagyományosnak tekinthető nyomtatott papírtérképek információegyüttesének kezelésével szemben. Az informatikai rendszerek fejlődése elvezetett az adatrendszerek harmonizálásának igényéhez, összekapcsolásának lehetőségéhez.

Intézetünk 2001-ben hosszú távú kutatási célként jelölte meg "Magyarország földtani térmodellje" informatikai rendszer fejlesztését, melynek egyik lényeges kiindulási eleme a most közrebocsátott, digitális állományban is rendelkezésre álló, Magyarország 1:100 000 méterarányú földtani térképe.

Az országos áttekintésű, egységes jelkulcs alapján szerkesztett térkép amellett, hogy az Intézet több mint 130 éves térképezési eredményeinek korszerű szintézisét jelenti, közvetlenül felhasználható gyakorlati feladatok, regionális tervezések alapjául, ugyanakkor alapot szolgáltat tudományos kutatási feladatok megoldásához, további tematikus térképváltozatok készítéséhez. Ilyenek lehetnek az ország mélyföldtani, tektonikai, vízföldtani térképei, oktatás céljára készülő falitérképek, vagy az országhatáron átnyúló, a Kárpát-medencére vonatkozó regionális összefoglalások. A most kiadásra került földtani térkép az országos összefoglalások új generációjának első darabja, a jelenlegi földtani ismereteink szerinti alapállapot rögzítése. Az újdonságot a digitális technika alkalmazása jelenti, mely lehetővé teszi az ismeretanyag és a térképi megjelenés folyamatos karbantartását, fejlesztését, a korszerű információk felhasználói igény szerinti biztosítását.

A magyarázó a térkép földtani képződményeinek rövid jellemzésével, az egységeket alkotó kőzetek leírásával, a képződési környezet ismertetésével, esetleges ősmaradvány- tartalmával, korával, rétegtani besorolásával, valamint a képződmények előfordulásának szöveges leírásával segíti a térkép értelmezését, az ország földtani felépítésének jobb megismerését.

Budapest, 2005. szeptember 20.
Brezsnyánszky Károly
igazgató