
CÍMLAP
Szabó-Morvai Ágnes
A válság hatása a kis- és középvállalkozásokra
TARTALOM, ÖSSZEFOGLALÓ
Tartalom
Vezetői összefoglaló
Bevezetés
A válság hatása - a szakirodalom alapján
Bevezető
Keresleti viszonyok
Finanszírozhatóság
Fizetési fegyelem
A válság hatása az egyes iparágakban
Az állam hatása
Vállalati sikertényezők a válságban
A válság területisége
Konklúzió
A válság hatása - adatelemzés
Bevezetés
Adatbázisok, minta, módszertan
A válság hatása a kkv-kra
Stratégiai válaszok a válságra
Értékesítési csatornák
Támogatások, állam hatása
Fizetőképesség, külső finanszírozás
Kiszervezés
Konklúzió
Válság és vállalkozáspolitika
A vállalkozáspolitika elemeinek átértékelése
Súlypontáthelyezésre van szükség
Finanszírozás
Fizetési fegyelem
Beavatkozások területisége
Adók
Lélegzetvétel a kkv-knak
1. melléklet: Regressziók
2. melléklet: Változók
3. melléklet: Munkahipotézisek
4. melléklet: A vállalkozói kérdőívről
Irodalomjegyzék
Vezetői összefoglaló (részlet)
A tanulmányban összefoglaljuk a kis- és középvállalkozások válságokkal kapcsolatos tapasztalatait, illetve a hazai adatok alapján végzett vizsgálatok eredményeit. A válság általában erőteljesebben érinti a kis- és közepes vállalkozásokat, de egyben lehetőséget is teremt az innovatív vállalatok számára, hogy gyorsabban növekedjenek, és új piacokat szerezhessenek. A kis- és közepes vállalkozások számára a kereslet visszaesése a válság legsúlyosabb következménye. A késedelmes fizetések és a pénzügyi fegyelem lazulása tovább rontja a kis- és közepes vállalatok működő tőke helyzetét. A hitellehetőségek beszűkülése és a feltételek szigorodása csökkenti a működőtőke-problémák külső finanszírozással történő megoldásának lehetőségét, ami különösen súlyosan érinti a magyar vállalatokat. A nemzetközi felmérések alapján az innovatív cégeket kevésbé viseli meg a válság, a hazai adatok elemzéséből ugyanakkor ez nem látszik egyértelműen. Magyarországon a válság hatására megnőtt a finanszírozásban az informális hitelek jelentősége, e lehetőséggel általában a rosszabb helyzetben lévő cégek próbáltak meg élni. Az NFGM kérdőíves felmérésére válaszoló cégek nagy része tett valamilyen intézkedést a válság hatásai ellen. Ugyanakkor megfigyelhető, hogy a válság több vállalkozást ösztönöz arra, hogy nagyobb cégek közvetítése helyett közvetlenül jusson el fogyasztóihoz, illetve alternatív értékesítési csatornákat próbáljon ki.
[...]
Végül a válság következményeivel kapcsolatos javaslatokat fogalmazunk meg. Egyrészt a válság olyan mértékben alakítja át a hazai és nemzetközi gazdaság működését, hogy célszerű alapjaiban átgondolni a vállalkozásokkal kapcsolatos kormányzati cselekvés alapvető céljait. Másrészt a gazdasági, államháztartási körülmények változása az alkalmazott gazdaságpolitikai eszközök hangsúlyainak, megközelítésének átalakítását indukálja mind a gazdaságpolitika célok szempontjából, mind a gazdaságpolitikával kapcsolatos érintetti elvárások átalakulása miatt.