Tétel adatlapja

CÍMLAP

Szilágyi Szabolcs

Visszapillantó tükör
2. kötet

TARTALOM, FÜLSZÖVEG



Tartalom

7. "Szigorúan titkos" évek (1970-1974)

Kendőzetlen önátvilágítás
Kóstoló a III/III-ból zenés körítéssel
"Mi az, hogy egy magyar kágébés nem ihat?!"
Tanítónő a Potocki-kastályból
Farakáson fekete öltönyben
Magyar-lengyel hűségeskü orosz tolmáccsal
Téli hangulatban, repedt falon át
Kémelhárító a leánykoliban
Kádár János testőre voltam

8. A stúdiók varázsos világa (1974-1979)

Búcsú a fegyverektől
Kállai kettőstől Kállai kettősig
Márton Mester és a bunker-stúdió titka
Traktor-gyanús autónk spárgába ereszkedett
Szolnok, Győr, Pécs, Miskolc... és egy ló
Szilágyi János kérdését feltette
Hej vadászok, vadászok...
Karrierek kovácsműhelye - vidéki rádió a neved
Áldozati Trabant a kongresszus oltárán
"Zengjen a dalunk pajtás..."
Az én disszidenseim
Szabolcs vezér - ha kabaré szóvivő lenne
A sereg és az elismerések hullámhosszán
Bemelegítés a varsói bevetés előtt
(Tűz)próba a Grand Hotelből
Elvis Varsóban sem halt meg
Mégsem voltam az iráni sah merénylője
Főpróba a lengyel űrhajóssal
Stúdióbúcsú - mindörökre

9. Öt év világtörténelem (1979-1984)

Visszaszámlálás
Varsó bevétele
Ágyúlövés és egy lengyel Rákóczi
Gierek fia levegőnek néz
Ezredes konzuli rangban
Vérfoltok a borozó falán
"Titkos!" - Fordítás után elégetendő!
Vigasztalan idők vigasza: IKARUS
Tévések között botladozva
Semmitmondás a nyári palotában
Csák Elemér akciója
Megint egy űrhajós!
Helyzet van, s én nyaralok...
Gdański augusztus rengeti a béketábort
Mindenki másképp csinálja
A lámpaláz elhalasztva
A Mikulás nem hozta Szuszlovot
Kádár János azt üzente...
Polonéz a szakadék fölött
A tanár úr összevonja szemöldökét
Fagyos hajnal Bydgoszcz után
Sportközvetítés baráti szinkronnal
Csinos kémnővel a tárnában
Szovjet "Szolidaritás" - Kínai káposzta
Merényletek és szimbólumok
Lengyelhont szélvihar söpri
Bereczky Gyula sapkaméret vesz
Lengyel földön lengyel tankok
The day after...
Hírügynökség a gyermekszobában
Tudósítások kacskaringós útjai
Minek nevezzelek? Minek nevezhetlek?
Szigorúan(?) ellenőrzött vonalak
A Tábornok hajnali fürdővizében
"A politika az angyalból is kurvát csinál."
Rádió a háztetőn, ellenállás a zakón
Kérem, szíveskedjenek elrabolni!
A tudósító kutyája és érdemrendje
Húsz év múltán a Hungáriánál
Elmaradt "védőbeszéd"
Dobbantás Thüringián át
A tudósító kérdez - a miniszter üzen
Lengyel vakmerők - magyar "kőfújók"
A magyar "kém" Nigériába készül
A pápát megszeretni pillanat műve volt
Papírzacskóban sok-sok Lenin
Záróakkordok - Ilona nem ismer lehetetlent

10. Nyíregyháza come back (1984-1989)

Kétszer ugyanabba...
Oxalát kő a negyvenedik évfordulóra
Tiborc kazettája
Az állampolgár visszabeszél
Diákháló dráma - a hivatás kudarca
Gorbacsovnál Moszkvában
Irány a Szanduni!
A kvászos néni erkölcse
A gyeputát vizet fakaszt
Jazztrombita és usánka
A botcsinálta tanácstag
Keresztelni tudni kell!
Atomcsapás Nagyszálláson
Debrecenbe kéne menni
Záray-Vámosi: könyvet írni tilos!
Jerzy Urban személyi tolmácsa voltam
Könyvpremier a kirakat előtt
Távozni is tudni kell
Ein Blick auf den Kapitalismus
Zsákutcába is be lehet hajtani
Jó az álmodozás...
A vízügyi menedékház
Díjkiosztás és vacsora Végh Antallal
Nyíregyházi finálé
Hűvös Bem rakpart - forró Kossuth tér
Vízum az oroszlán barlangjába


Fülszöveg

"Kérem, tegye félre a könyvemet, aki valamiféle privát ügynöklistát kutat a következő lapokon. A Szervnél (Cégnél) töltött négy évem leírása leleplezések híján is nyújthat tanulságos ismereteket a korabeli (1970-74) magyar állambiztonsági szolgálat természetrajzáról, az ott dolgozók jelleméről. De csak azok számára, akik a vakító és logika-tompító politikai indulatokat mellőzve óhajtanak megismerni néhány korabeli tényt."

A könyv második kötete a "szigorúan titkos" évekkel (1970-1974) indul. A szerző 27 éves kémelhárító tisztként először fordít hátat az újságírásnak és a félárnyékban gyűjti az újabb átéléseket: futárként jár a KGB-nél, szerepet kap a balassagyarmati leánykollégium túszdrámájában, egy éjszaka Kádár János testőre, közben a házasságba vetett rendíthetetlen hittel vág bele az új életbe. Szerencsés találkozás és egy teljesített ígéret viszi vissza a pályára: ezúttal a rádiós műfajjal jegyzi el magát. A nyíregyházi rádió főnök-helyetteseként indul és a rádiókabarén át vezet az út a legemlékezetesebb évekhez: a Magyar Rádió, majd a Magyar Televízió varsói tudósítói akkreditációjához (1979-1984). Az életén átvonuló nagy célt - látni, hallani, közelről megfigyelni minden fontos históriás mozzanatot - az újkori lengyel történelem legfontosabb éveiben és helyszínein valósíthatja meg. Erről szól első könyve, a Varsói krónika, amely ugyancsak leemelhető, olvasható a MEK "polcairól". Ugyanakkor ebben a húsz évvel későbbi, mostani könyvben már feloldhatja az öncenzúra összes szájzárját.

Varsó után nem vállalja a felkínált fővárosi karriert. Visszatér szeretett kishazájába, Nyíregyházára, visszatér pályaindító szerkesztőségébe, a "Kelet-Magyarországhoz", ám több keserű tapasztalat kimondatja vele: senki se lehet próféta... Nem is akar az lenni, a tanácstagságot (ma önkormányzati képviselőnek mondanánk) előbb egy rábeszélés, később a választók akarata vállaltatja vele. Barátok és a hatalom kérésére megalapítja az ország egyik első helyi televízióját. Moszkvában egy hónapig humorba ágyazva tanulmányozza a "gorbacsovizmust", majd Lázár György kormányfői megyelátogatásán MTI-tudósítóként belerondít a megyei főideológus lelkivilágába. Maga kéri a selyemzsinórt. Nem politikai menedékjog ez, de a vízügyi igazgatóság három hónapra elrejti őt az esetleges újabb megaláztatások elől. És akkor jön a külügyminisztériumi kikérő: sajtóattaséra van szükség Varsóban.

A leendő diplomata betanul a Bem rakparton. Ám mielőtt kiküldik, jelentkeznek a "sápadt arcúak". A vesekövek és egy súlyos műtét menti meg attól, hogy - talán - ő legyen a Magyar Népköztársaság utolsó beépített hírszerzője a Szabad Európa Rádiónál. Az út tehát mégsem Münchenen át vitte őt Varsóba... (Ezzel indul majd a készülő harmadik kötet).


×