Tartalom

Előszó

A rendiség és feudalizmus utolsó időszaka. A reformkor (1790-1848)
I. A sokrétű magyar társadalom
1. A nemesi rend
2. Magyar jobbágyok Erdély társadalmában
3. Szabad székelyek és székely határőr-rendűek
4. Magyar városi társadalom. A polgárosodás kérdései
5. Az értelmiség
6. A nemzeti művelődés, magyar tudományos törekvések a XVIII-XIX. század fordulóján
II. Küzdelem a rendi és nemzeti sérelmek orvoslásáért, Erdély önkormányzati jogaiért, a polgári átalakulásért a XVIII. század végétől az 1848-as forradalomig
1. A programadó 1790-91. évi országgyűlés
1.1. Az országgyűlés összetétele. Az önigazgatási sérelmek felvetése
1.2. Jogok és biztosítékok kérdése
1.3. A kompromisszum: "bátorságos középút"
2. Az erdélyi magyar jakobinus mozgalom
3. Nemesi felkelés - francia háborúk
III. Sérelmi politika és reformmozgalom
1. Széchenyi István és Wesselényi Miklós fellépése. A magyar reformmozgalom eszmei megalapozása
2. Sérelmi politika és ellenzéki mozgalom az 1830-as években. A reformkor új szakasza
3. Az 1840-es évek reformmozgalma. A társadalmi reform kérdése a közéletben és az országgyűléseken. Erdély helyzete 1848 előestéjén
4. A nemzeti művelődés fellendülése a reformkorban

Az erdélyi magyarság az 1848-49-es forradalomban és szabadságharcban
I. A forradalom kezdete. A kolozsvári program kialakulása és elfogadása
II. Az erdélyi országgyűlés törvényhozása. Az alkotmányos átalakulás feltételeinek biztosítása
III. Erdélyi kérdések a magyar országgyűlésben. Unió Magyarországgal
1. Az Unióbizottság
2. Erdély jogi és közigazgatási kérdései a magyar országgyűlésben
3. A székely kérdés a magyar országgyűlésben. Kossuth és a székelyek
IV. A szeptemberi fordulat következményei Erdélyben. Az erdélyi magyarság a polgárháborúban
V. A magyar haderő szervezése Erdélyben
VI. Az agyagfalvi Székely Nemzeti Gyűlés
VII. A Székelyföld helyzete az agyagfalvi gyűlés után. Háromszék önvédelmi harca
VIII. A polgárháború és áldozatai
IX. Erdély magyarsága a szabadságharcban
1. Erdély visszafoglalása
2. Erdély katonai és polgári rendszere 1849 tavaszán és nyarán
3. A magyar-román megbékélési törekvések. A cári intervenció. Erdély védelme. A szabadságharc bukása

Erdély magyarsága az önkényuralom korában (1849-1867)
1. A katonai diktatúra bevezetése. A hatalom bosszúja
2. A magyarság magatartása. Az ellenállás formái
3. A kiútkeresők. Mikó Imre és köre
4. Önszervező társadalom. A társadalmi élet élénkülése
5. A birodalmi gazdaságpolitika hatása
6. Politikai fordulat. Visszatérés az 1848-as alapokhoz. Erdély újraegyesülése Magyarországgal

Erdély az Osztrák-Magyar Monarchiában
I. A dualista rendszer. Erdély integrálása
1. Az unió törvényes szabályozása. Az alkotmányos szabadságjogok kinyilvánítása
2. A közigazgatási rendszer változásai
3. A magyar politikai élet Erdélyben a dualizmus első időszakában
4. A közlekedés. A vasúthálózat kiépítése
5. A hírközlés korszerűsítése
6. A hitelhálózat elterjedése
7. Az oktatási hálózat fejlődése
II. Erdély magyar népessége és társadalma a dualizmus korában
1. Erdély magyar népessége
2. Társadalom és polgárosodás. Polgárosodás az Osztrák-Magyar Monarchiában
3. Tulajdonviszonyok és foglalkozások Erdélyben
4. Az erdélyi magyar társadalom megoszlása
4.1. Az agrártársadalom
a. A magyar földbirtokos osztály
b. A magyar kisgazda-társadalom és életmódja
4.2. A magyar társadalom polgári rétegei
a. Az átalakuló polgárság
b. Az értelmiség - nemzeti középosztály
4.3. A mezőgazdasági és az ipari munkások
5. A társadalom polgárosodása és a nemzeti egység kérdése
6. A magyar társadalom szerveződése. Egyesületi élet. Közművelődés
7. A társadalmi kérdések kiéleződése
7.1. A székely kérdés a XIX-XX. század fordulóján
7.2. A kivándorlás
III. A nemzetiségi kérdés. A magyar-román együttélés a kiegyezés korában
1. A magyar-román viszony a politikában
2. A népi együttélés gyakorlata
IV. A kiegyezés korának mérlege
V. A világháború és Erdély
1. A világháború kitörése és Erdély kérdése
2. A román haderő betörése Erdélybe és az erdélyi magyarság

Kronológia 1790-1916
Bibliográfia