Tartalom

Előszó

I. Bevezetés

II. Szemantikai alapvetés

III. Hangalak és jelentés
1. Bevezetés
2. A mássalhangzók disztribúciója az onomatopoétikus igetövekben
3. A magánhangzók disztribúciója az onomatopoétikus igetövekben
4. Az onomatopoétikus igék hangzássémája
5. Az onomatopoétikus melléknevek és főnevek hangjainak disztribúciója és hangzássémája
5.1. Melléknevek
5.2. Főnevek
6. Az expresszív hangzássémák érvényesülése
6.1. Hangrendi illeszkedés a hangzássémákkal összhangban
6.2. Expresszív hangzásséma és a hangulatfestés összefüggése
6.3. Expresszív hangzásséma és stilisztikai-affektív értékbeli gyarapodás
7. Onomatopoétikus jelentésátvitel
8. Onomatopoétikus névátvitel
9. Az onomatopoézissel összefüggő más jelentésszerkezeti változások
10. A hasonló hangalakok paradigmasorának hatása
10.1. Jelentés-besugárzás
10.2. Népetimológia
10.3. Belehallás
10.4. Alakvegyülés (kontamináció)
10.5. Hangalakkölcsönzés és hangzásséma-érintkezés
11. Expresszív hangalakú kölcsönelemek jelentésköre
11.1. Főnevek
11.2. Melléknevek
11.3. Igék
12. A hangalaki illeszkedés és a jelentés összefüggése
13. Következtetések

IV. A jelentésrendszerek érintkezése
1. Kognitív tartalom, szemantikai tartalom
2. Jelentésmező, szómező, lexikális mező
3. A jelentésmezőn belüli változások
3.1. Főnevek
3.1.1. Az alapszintű kategória fogalma és jelentősége
3.1.2. Fölérendelt fogalmat jelölő főnevek szemantikai módosulásai
3.1.3. Alárendelt fogalmat jelölő főnevek szemantikai módosulásai
3.1.3.1. A minősítő főnevek jelentésszerkezete
3.1.3.2. Az alárendelt fogalmi jelölést és jelentést megőrző főnevek
3.1.3.3. Az alárendelt fogalmi jelölést megőrző, de jelentésükben módosult főnevek
3.1.3.4. Alapszintű kategóriát jelölő etimonokból származó, a magyarban alárendelt fogalmat megnevező főnevek
3.1.4. Alapszintű kategóriát jelölő főnevek és jelentésváltozásaik
3.2. Igék
3.2.1. Jelentésszűkülés
3.2.2. Jelentésbővülés
3.2.3. Mellérendelt fogalmak érintkezésével jellemezhető jelentésváltozások
3.3. Melléknevek
3.3.1. Mellérendelt fogalmak érintkezéseként értelmezhető jelentésváltozások
3.3.2. Jelentésszűkülés
3.3.3. Jelentésbővülés
3.4. Indulatszók, kifejezések
4. A jelentésmezők érintkezése
4.1. Metaforikus jelentésmező-érintkezés
4.2. Metonimikus jelentésviszonyok
5. Összetett jelentésváltozások
6. Konnotáció
7. Értékjelentés és etnocentrikus szemlélet
8. Stilisztikai-affektív értékbeli változás
9. A szófaji jelentés változása és az ezzel kapcsolatos denotatív értékbeli módosulás
10. A szinonima-differenciálódásra és a nyelvi kategorizációra vonatkozó következtetések
11. Kötött morfémák szemantikai struktúrájának érvényesülése
11.1. Toldalékok
11.2. Igekötők
11.2.1. Az igekötő használatának kérdései
11.2.2. Az igekötők szemantikai rendszerének megnyilvánulása

V. A jelentésváltozások kognitív hátteréről
1. Verbális és nem verbális ismeretrendszerek
2. A jelöltek belső struktúrája
3. Sémák, forgatókönyvek

VI. Magyar szavak a románban (Egy kontrollvizsgálat tanulságai)

VII. A szókölcsönzés folyamata és indítékai

Tézisek
Függelék
Felhasznált szakirodalom