Horváth Zoltán
Hosszú Zoltán dr.
nyugalom mögül csak úgy áradt a ma­gyar humor. Igazi csárdásgazda volt. Mintha csak a nagy kunsági pasztákról került volna ide.
Hát a »Piros bugyelláris«-ban micsoda zamatos Hájas ispán volt! Amikor legé­nyes kis bajuszát pedergetve, gömbölyű termetével ott illegette magát a kackiás Török bíróné körül, csak úgy áradt be­lőle a kövérség komikuma. Mert az ő kö­vérsége élő valóság volt, nem pedig élet­telen kitömöttség.
Volt egy szerepe, egy pesti hordár s ő, aki annyira magyar volt, ebben a sze­repben cvikkeres arcával, két oldalt lelógó szakállával s minden megnyilvánulásában olyan zsidós tudott lenni, mintha csak­ugyan az lett volna.
Sok' kis szerepet játszott, de akármi­lyen kicsi volt is a szerepe, többnyire nagyot tudott belőle csinálni. Mert ős-eredeti tehetség volt. Szerepeiben kereset­len, de öntudatos művészet nyilvánult.
Neje: Hooh Sarolta, énekes színésznő, sz. 1841. okt. 20-án, megh. 1876. nov. 10-én, Budapesten, A pesti zenede elvég­zése után, 1864. dec. 30-án lépett a szín­padra. Először Aradon, majd Kassán ját­szott, Latabár Endre társulatánál. Azután férjével együtt Debrecenbe szerződött, majd pedig a budapesti Népszínházhoz. Itt a megbetegedett Blaháné helyett játszotta a »Csikós«-ban Bózsit. Igen hasznavehető szí­nésznő volt. Kár, hogy fiatalon elhalt. Koporsójánál Tihanyi Miklós búcsúztatta. Ö' volt a Népszínház első halottja.
(Pataki József.)
Horváth Zoltán, színész, sz, 1860. aug. 1-én, Nagyváradon. 1879-ben lépett a színipályára. 1884. augusztus 1. óta a Nemzeti Színház tagja volt, hol szerelmes és bonvivant szerepeket játszott. 1888. ápr. 21-én elnyerte a Farkas—Ratkó-díjat. 1892. november 1-én színésziskolát alapí­tott. •— Első neje Márkus Etel (markus-falvai), drámai színésznő. 1879-ben vé­gezte a Színészakadómiát. Megh, 1890. ápr. lö-én. 1884. máj, havában volt a há­zasságuk. Második neje: Bukovich Aranka, 1899. januárjától a Magyar Színház tagja volt. (Házasságuk 1894- június 16-án volt, Budapesten.)
Horváth Zsigmond, sugó. 1860-ban Keszy Józsefnél működött. Ez időben sSzínházi Emlény« címmel almanachot adott ki. (Nyomatott Pesten.)
Horváthy Elvira, színésznő, sz. 1902-ben, Nagybacskereken, ahol tanítónőkép­zőt végzett, azután beiratkozott a Színmű­vészeti Akadémiára. 1923-ban a Magyar Színházhoz szerződtették, majd két óv múlva a Belvárosi Színház tagja lett. 1926, óta a Fővárosi Operett Színháznál játszott, 1930-ban a Fővárosi Művész Szín­ház tagja. Játszott még a Terézkörúti és az Andrássy-úti Színházban, mint állandó vendég.
Hory Béla, árvaszéki elnök', sz. 1845. jún. 1-én, Magyargyerőmonostoron. Tanul­mányait az ev. ref. kollégiumban és a pesti egyetemen végezte. Színműve: »A tűzoltók«, vj, 1 felv- Zenéjét szerz. Sig­mund Ákos. Kolozsvár, 1883.
Hory Farkas, ev, ref. lelkész, sz. 1813. okt. 30-án, Kótajon (Szabolcs m.). Gimnáziumi tanulmányait Zilah'on és Ko­lozsvárott végezte. 1840-tól Magyargyerő­monostoron lelkészkedett, ahol 1872. okt. 25-én elhunyt. Színműve: »Házi barát«, ered, szmű.
Hosszú Antal, Bzínész, sz. 1860-ban, Temesvárott. Színpadra lépett 1878-ban, Miklóssy Gyula színigazgatónál, Nagyka­nizsán.
Hosszú Irén, színésznő, sz. 1905. jún. 13-án, Bikaion (Baranya m.). Színpadra lépett 1925. júl. havában.
Hosszú (Halász) Mária, színésznő, sz. 1900. szept, 8-án, Pécsett. Színpadra lé­pett 1925. júl. 1-én.
Hosszú Zoltán dr., színész, sz. 1897. okt. 14-én, Káinokon (Háromszék m-). Atyja H. Ferenc, ny. áll. iskolaigazgató, anyja sepsíbodoki Henter Gizella. Szegedi egyetemi tanulmányai után, 1923-ban ki­nevezték pénzügyi fogalmazónak a buda­pesti VII. kerületi adófelügyelőséghéz. Fél­évi szolgálat után elhatározta, hogy színész lesz. Az Orsz, Színészegyesűlet színész-
— 274 —