Hetényi Dömény Elemér Kádass Mariska

Hetényi Dömény Elemér, színész és
rendező, Hetényi József úttörő színigaz-
gató unokája, sz. 1866-ban, Ádándon.
Színpadra lépett, 1889-ben, Völgyi
György szinigazgatása alatt, Magyar-
óvárott. Igazgatói: Kömley Gyula,
Szathmáry Károly, Miskolczi Henrik, a
kiknél mint színész és rendező működött,
majd Füredi Károly, Rakodczay Pál,
Polgár Károly, Kövessy Albert és Szál-
kai Lajos. — 1903 óta több mint 18 évig
dr. Janovics Jenő szegedi majd kolozs-
vári társulatának tagja és rendezője.
Résztvett az erdélyi jótékonyeélú társa-
dalmi mozgalmakban is mint művészi
rendező. 1921-ben Parlagi Lajosnál
működött Nagyváradon, mint igazgató-
helyettes és rendező. 1924-ben Nagyvá-
radon szinésziskolát alapított. Jobb szere-
pei: Lohonyai (Tatárjárás), Agárdy
(Kis gróf), Basil (Luxemburg grófja),
Durbints (Bor), Dragutin (Cigánysze-
relem), Zéta (Víg özvegy), stb. Több
színházi szaklapot szerkesztett. „Szula
Mici" címen sikerült paródiát írt (1900.
Miskolc); fordított, átdolgozott, film-
szkeccset irt (Apacsnő szerelme), fil-
met rendezett. — 40 éves jubileumát
Nagyváradon ünnepelte, a „Limonádé
ezredes"-ben. —■ 1904-ben nőül vette
Szegeden Ferenczy Irmát, Ferenczy Bé-
la árvaszéki elnök húgát. (Ezzel bőví-
tettük a II. köt. 246. old. I, hasábban ta-
lálható rövid életrajzát.)

Hoffmann Dezső, a Leszámítoló és
Pénzváltó Bank fiókjának volt h.' igaz-
gatója, könyvkiadó, sz. 1889-ben, Szente-
sen. A Kereskedelmi Akadémiát Bécs-
ben és Budapesten végezte. A színészet
lelkes barátja, hozzáértésével, nagy agi-
litásával nagyban segítségére volt az
Orsz. Szinészegyesület propaganda osz-
tályának s jelen Magyar Színművészeti
Lexikon létesülésének.

Hollós Ilona, színésznő, (1. II, kötet,
259. o.) születési évszáma ott téves. A
helyes: sz. 1911 aug. 28.-án.

Horti Idi, színésznő, sz. 1901-ben, Ab-
rudbányán. 1919-ben lépett fel először,
Marosvásáhelyen. Játszott prózai, ope-
rett s népszinmű-szerepeket. 1920-ban

a kolozsvári színtársulathoz szerződött.
Jelentősebb szerepeket játszott a „Cse-
regyerekek", „Cornevillei harangok",
„Mágnás Miska", „Cigánygrófnő", c.
darabokban. 1922-ben ifj. Szász István
földbirtokos neje lett.

Horváth Árpádné (borsodi), írónő, sz.
1873-ban, Nagyváradon. Számos költe-
ménye lett népszerű, közülük több Krü-
ger Jenő zenéjével,

Horváth Sándor, (makói), honv. alez-
redes, zeneszerző, dalköltő, sz. 1872-ben.
Kezdetben több katonai indulót írt,
majd kuplékat, táncdarabokat szerzett,
később a saját szövegre szerzett magyar,
magyaros, továbbá műdalokkal ért el
nagy sikereket, melyeket szerzői estek
keretében a rádión ismertetett. Főként
ezekben nyilvánul meg eredeti magyar
egyénisége. Maradandó értékű zenei kom-
pozíciója: a „Balatoni legenda", c. ma-
gyar daljáték (Nyári Andor szövege),
mely Budapesten, a Városi Színházban,
1927. V. 20-án került bemutatásra.

Illés Dávid, ny, MÁV főmérnök, a ma-
gyar zeneszerzők s zenekiadók szövetke-
zete békésmegyei körzetének vezető-
je, sz. 1878 április 26-án, Budapesten. Is-
koláit Budapesten végezte. 1905-ben a
magyar Tudományos Akadémia „Albert
király özvegye", c, tört. drámáját a
Kóczán-díjjal jutalmazta. Színházi rovat-
vezetője volt a „Békésmegyei Függet-
lenség" c. napilapnak is, huzamosabb
ideig.

Kabay György (1. Színjátszó Társa-
ságok.)

Kádass Mariska (S), (Terray Gyulá-
né) színésznő, sz. 1892-ben, Temesvárott.
Atyja Kádass Imre, színész. Iskolái el-
végzése után a Színművészeti Akadémiát
végezte. 1910-ben elszerződött Krecsányi
Ignác buda-temesvári színtársulatához,
hol három éven át a naiva szerepkört
töltötte be. Főbb szerepei: Noémi
(Aranyember), Márta (Egér), Puck
(Szentivánéji álom), Hempel Teri (Táj-
fun), Micheliné (Buridan szamara), Bay
Annuska (Himfy dalai), stb. Majd férj-

— 479 —