Cavatina Cerrito Fanny
Ford. Baáó Antal. Bem. 1900. nov. 3. Vígszínház.
Cavatina, v. cavata (ol.), kisebb, egy­szerű jellegű ária az operákban.
Cédula, (olasz), a színlap régies el­nevezése. Még 1837-ben is használatos volt. De mondták így is: játékcédula, játókszíui-eédula, színicédula, theátrum-oédula. Jó­val később úgy mondták: színlap.
Cédula-hordó Azon egyén, aki a cé­dulát (színlapot) kézbesítette. A szó 1793-ból ismeretes. 1830-ban Egerben úgy mondták: cédula-osztó.
Ceglédi színészet. 1780-ból való első értesüléseink szerint németek játszanak itt. 1834. máre. 19-én a »Jelenkor« értesí­tése szerint jártak itt magyar színészek, akik saját szűkös jövedelmükkel hozzá­járultak a szomszédos tűzkárosultak felsegí­téséhez. 1836-ban Balogh István társulata keresi fel a várost, itt voltak jún. 27-től aug. 2-ig. 1844. máre. havában Hetónyi József társulata játszik itt. 1853. ápr. 23-án ismét ő jár itt. 1865. jan. havában Keszy, József az igazgató, őt felváltja Lángh Boldizsár stb. 1881. november 26-án a Népkör telkén nyílik meg a szín­ház, Jakab Lajos igazgatása alatt. Van 8 páholya, 136 földszinti zártszóke, emeleti erkélye és nagy karzata. Hossza 20, széles­sége 7 öl. A felavató előadás prológusát Forgács Endre ref. lelkész írta. Ezt kö­vette Bánk bán, amelyben mint vendégek, a következők léptek fel: Szigeti Imre (Bánk), Felekyné (Gertrúd), Fáy Szeréna (Me­linda), Feleky Miklós (Petur), Mihályfi Károly (Ottó), Bercsényi Béla és Komá­romi Alajos. Az első előadás 700 forintot jövedelmezett. Persay Ferenc, később Bars vármegye alispánja és Bába Molnár Sámuel polgármester szereztek érdemeket a színház felépítése körül, amennyiben a 10 forintos részjegyzéseket ők gyűjtötték. A díszleteket Havasy Jenő festette. A függöny felirata: »Nyelvében él a nemzet 1« 1907. óta, miután a hatóság a színházat rozoga állapota mi­att bezáratta, a Központi Szállodában tar­tottak színielőadásokat, 1928. óta pedig az ipartestületi u. n. Kultúrházban ját­szik Csáky Antal, Gulyás Menyhért, il-
letve Deák Lőrinc társulata. A rendes játékidő 8 hót és 1200 személy fér el a színházban. (Györe Károly.)
Celestina (szelesztina), vagy Tragi-coniedia de Calisto y MeKbea a neve egy érdékes spanyol könyvdrámának, amely a spanyol drámairodalom kiinduló pontjának tekinthető. Megjelent 1499-ben Fernando de Royas kiadásában.
Cello (ol.) cselló, gordonka, kisbőgő; rövidítés »violon-cello«-ból.
Czelldó'inölk (Vas m.) város, 1929-ben Tompos Péter színigazgató színikerüle­téhez tartozik.
Cembalo (ol.), csembaló, voltaképen clavi c, a zongorának régi neve.
Cenk, (község, Sopron m.) gróf Szé­chenyi István szülőhelye. 1831. jál. 12-én Balogh István színtársulata játszik itt, valószínűleg első izben; 6 előadást tar­tottak.
Cenzúra. (Lásd: Színházi cenzúra.)
Cereza (Csereza) Lajos.olasz szárma­zású operaénekes, megh. 1884. febr. 19-ón, Milanóban. Mint a müanói színház tagja 1863. szept. 23-án vendégszerepelt nálunk a Nemzeti Színházban, a »Troubadour«Man-rico-jában. Ekkor ezeket írja róla a »Hölgyf utár«: »C. valódi hős tenor hang­gal bir. Felső hangütése igen kellemes és szabályszerű, az álfalak mögött énekelt szerelmi románccal nagy hatást idézett elő.« (1863. szept. 26.) U. e. óv okt. 6-án szer­ződtették az intézethez, első fellépte ekkor volt a í»Bigoletto«-ban. Főbb szerepei: Hu­nyadi László, Bánk bán, Vasco di Gama (Az afrikai nő-ben), Zampa, Arnold (Teli Vilmos), Eleázár (Zsidónő), Próféta, Ör­dög Róbert stb.
Cérna-tenor, gúnyos kifejezés, a nagyon magas, vékony hangra mondják.
Cerrito (cserrito) Fanny, olasz tán­cosnő, 1846. szept. 17-én fellépett a Nem­zeti Színházban, férjével, Saint Leon-nal, a »Markotányosnő és postalegény« c. ballet-ben. »Játéka és arckifejezése mesteriek
— 259 -
17*