Címszó: Arany János - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO

SZULETESIEV 1817

SZULETESIEVTIZED 1815

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0074.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0074.png

 

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/20/20390.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

A szöveg linkekkel ellátott változata:

 

 

Arany János

 

Ugyanígy kezdődő szócikkek: https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/e/520390.htm

 

Szócikk: Arany János költő,sz. 1817. (időpont) márc. 2. Nagyszalontán (megye) (Bihar m.), (megye) (információ)  megh. 1882, okt. 22. Budapesten. (Budapest) Debrecenben (megye) gyakran eljár a színházba. Ifjú lelkét annyira megszállja az ihlet, hogy ő is elhatározza: színésszé lesz. A fiatalArany, (személy) (információ)  tanárainak büszkesége, az eminens tanuló, nem tudott megmaradni az iskola szűk falai között. Valami nagy, valami nem mindennapi szeretett volna lenni. Festő, vagy szobrász. A képzőművészetek gyakorlati megismerésének lehetősége azonban akkor még nagyon messze esett Debrecentől. (megye) így azután maradt a színészet, melyet legalább közvetlenül láthatott maga előtt és amely legnagyobb hatással is lehetett képzelőerejére. 1836. (időpont) febr.-ban elhagyta a debreceni (megye) kollégiumot és beállt színésznek. Elhatározását, mint egyenes becsületes lelkű ifjú, annak rendje és módja szerint bejelentette professzorainak. A tanárok nem akadályozták meg a »ballépést«. Az öreg Sárváry professzor (személy) mégis adott egy jó tanácsot: azt ajánlotta a rajongó ifjúnak, tanulmányozza alaposan Shakespearet. (személy) (információ)  Aranyról (személy) (információ)  hamarosan kiderült, hogy nincs színészi tehetsége. Csalódás volt számára a rövid színészi pályafutás, amely alatt bizony inkább csak statisztált és díszleteket festett a Hamlet (cím) (információ)  későbbi zseniális fordítója. Első állomása Fáncsy Lajos (személy) (információ)  és László József (személy) (információ)  társulata volt. Már az első napokban oszladozni kezdett az az ábrándkép, melyet Arany (személy) (információ)  fantáziája a színészi életből rajzolt. Maga a színpad is megtépázta illúzióit: »... Nem oly szép, mint kívül az élet. Erdő, terem, kulisszák, kortinák. Mind léc ,papír, vászon, kötél — fonák!« Bántotta, hogy csak ritkán juttatják szerephez és az is legfeljebb csak inasszerep. Ez időből való működéséről maradt fenn az a színlap, melyen Arany János (személy) (információ)  neve is szerepel. Telepi György (személy) (információ)  »A hivatlan képíró« (cím) c. vj-ában játszotta az inas szerepét Debrecenben. (megye) A szereplők között utolsó előtti helyén áll ez a sor: Márton, inas.. (szerep) Arany. (személy) (információ)  Később, hosszas kérésre mégis adtak neki nagyobb szerepeket is, 1836. (időpont) márc. 3-án Raupach, (személy) (információ)  akkoriban nagyon divatos Ördög Róbert-jében (cím) (információ)  eljátszotta a tanácsnok szerepét és sikere volt. Az igazgatója még a vállát is megveregette. De ez a sikeres debütálás csak átmeneti jelenség volt, túlnyomó részben mégis nagyon alantas szerepet játszott a debreceni társulatnál, (intézmény) (információ)  ahonnan kéthónapi működés után csalódottan meg is vált. Szerepei ezek voltak: 1836. (időpont) márc. 3. Ördög Róbertben: (cím) (információ)  a tanácsnok, (szerep) márc. 5. a Szebeni erdőben: (cím) jelentéktelen szerep, Dobrosláv embereiben: (cím) katona, (szerep) (információ)  márc. 6. Argir és Heléna: (cím) Favágó, (szerep) márc. 12. Schwveizi család: (cím) egy falusi, (szerep) (információ)  márc. 13. Három. század: (cím) Inas, (szerep) márc. 15. A számkivetett magyar: (cím) Inas, (szerep) márc. 17. Az aggteleki barlang: (cím) Ármás, (szerep) márc. 19. Átok: (cím) Egy paraszt, (szerep) (információ)  márc. 20. Halotti tor: (cím) Pista, a gróf inasa, (szerep) márc. 22. A Hívatlan képíró: (cím) Márton inasa (szerep) (információ)  stb. Elkeseredését növelte az is, hogy a Fáncsy - színtársulat (intézmény) (információ)  ápr. 1-én feloszlott és Arany (személy) (információ)  vándorbottal kezében, nyomorúságos kószálás, koplalás közben igyekezett Máramarossziget (megye) (információ)  felé, ahol a társaság egy töredéke ütötte fel a sátorfáját. Időközben rövid ideig Hubay Gusztáv társulatánál (intézmény) (információ)  működött Nagykárolyban, (megye) majd Szatmárt, (megye) (információ)  de itt sem találta meg azt, amit ambiciója keresett. Arany (személy) (információ)  véleményét a vándorszínészetről a Bolond Istók (cím) c. verses regényében örökítette meg. Alighanem személyes tapasztalataiból fakad mindaz, amit a költemény csavargó hőséről elmond. Míg Petőfi (személy) (információ)  nagyon gyakran dalolt a színészélet szomorú vidámságairól, addig Arany (személy) (információ)  szemérmes tartózkodása került mindent, ami színészéletére, vándorlásaira emlékeztetné. Máramarosszigeten (megye) (információ)  színészi ábrándjaiból kijózanodva, őszintén bevallotta magának, hogy »a látott művészet nem isteni« és elkeseredésében megutálta a színészetet, »mint borban a legyet«. Búcsúzásul egy ezüst húszast kapott az igazgatójától, ezen vette a »vándor cipót«, melyről sok-sok év múlva oly gyönyörűen ír és éhezve, erdőkben éjszakázva, hét álló napig gyalogolva vándorolt haza, Szalontára, (megye) ahol ősz atyját megvakultán, anyját betegen találta. A színház azonban nem maradt idegen nagy költőnk számára. A színlapok élén gyakran díszeleg ma is Arany János (személy) (információ)  halhatatlan neve, mint műfordítóé. A János király, (cím) a Hamlet, (cím) (információ)  A szentivánéji álom (cím) magyar fordításai irodalomtörténeti és halhatatlan becsűek. Aristophanes (személy) (információ)  fordítása ugyan színpadra nem került, de mint írói mű a legjobb magyar műfordítások közé tartozik. szin_I.0074.pdf I

 

 

Adatbázisszerű megjelenés

xcímszó Arany János címszóvég 20390 Szócikk: Arany János költő,sz. 1817. márc. xtalanevtizedx 1825 xtalanevtizedx 1835 2. Nagyszalontán ytelepulesy nagyszalonta ytelepulesy Nagyszalontá ymegyey bihar megye ykodvegy (Bihar m.), ytelepulesy bihar m. ytelepulesy Bihar m. ymegyey bihar megye ykodvegy megh. 1882, okt. 22. Budapesten. Budapest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy Debrecenben ytelepulesy debrecen ytelepulesy Debrecen ymegyey hajdu megye ykodvegy gyakran eljár a színházba. Ifjú lelkét annyira megszállja az ihlet, hogy ő is elhatározza: színésszé lesz. A fiatalArany, yszemelynevy arany yszemelynevy Arany yszemelynevy arany yszemelynevy yszemelynevy Arany yszemelynevy ykodvegy tanárainak büszkesége, az eminens tanuló, nem tudott megmaradni az iskola szűk falai között. Valami nagy, valami nem mindennapi szeretett volna lenni. Festő, vagy szobrász. A képzőművészetek gyakorlati megismerésének lehetősége azonban akkor még nagyon messze esett Debrecentől. ytelepulesy debrecen ytelepulesy Debrecen ymegyey hajdu megye ykodvegy így azután maradt a színészet, melyet legalább közvetlenül láthatott maga előtt és amely legnagyobb hatással is lehetett képzelőerejére. 1836. xevtizedx 1835 febr.-ban elhagyta a debreceni ytelepulesy debrecen ytelepulesy debrecen ymegyey hajdu megye ykodvegy kollégiumot és beállt színésznek. Elhatározását, mint egyenes becsületes lelkű ifjú, annak rendje és módja szerint bejelentette professzorainak. A tanárok nem akadályozták meg a »ballépést«. Az öreg Sárváry professzor yszemelynevy sárváry professzor yszemelynevy Sárváry professzor yszemelynevy sárváry yszemelynevy professzor yszemelynevy yszemelynevy Sárváry yszemelynevy professzor yszemelynevy ykodvegy mégis adott egy jó tanácsot: azt ajánlotta a rajongó ifjúnak, tanulmányozza alaposan Shakespearet. yszemelynevy shakespeare yszemelynevy Shakespeare yszemelynevy shakespeare yszemelynevy yszemelynevy Shakespeare yszemelynevy ykodvegy Aranyról yszemelynevy arany yszemelynevy Arany yszemelynevy arany yszemelynevy yszemelynevy Arany yszemelynevy ykodvegy hamarosan kiderült, hogy nincs színészi tehetsége. Csalódás volt számára a rövid színészi pályafutás, amely alatt bizony inkább csak statisztált és díszleteket festett a Hamlet ycimy hamlet ycimy Hamlet ycimy hamlet ycimy ycimy Hamlet ycimy ykodvegy későbbi zseniális fordítója. Első állomása Fáncsy Lajos yszemelynevy fáncsy lajos yszemelynevy Fáncsy Lajos yszemelynevy fáncsy yszemelynevy lajos yszemelynevy yszemelynevy Fáncsy yszemelynevy Lajos yszemelynevy ykodvegy és László József yszemelynevy lászló józsef yszemelynevy László József yszemelynevy lászló yszemelynevy józsef yszemelynevy yszemelynevy László yszemelynevy József yszemelynevy ykodvegy társulata volt. Már az első napokban oszladozni kezdett az az ábrándkép, melyet Arany yszemelynevy arany yszemelynevy Arany yszemelynevy arany yszemelynevy yszemelynevy Arany yszemelynevy ykodvegy fantáziája a színészi életből rajzolt. Maga a színpad is megtépázta illúzióit: »... Nem oly szép, mint kívül az élet. Erdő, terem, kulisszák, kortinák. Mind léc ,papír, vászon, kötél — fonák!« Bántotta, hogy csak ritkán juttatják szerephez és az is legfeljebb csak inasszerep. Ez időből való működéséről maradt fenn az a színlap, melyen Arany János yszemelynevy arany jános yszemelynevy Arany János yszemelynevy arany yszemelynevy jános yszemelynevy yszemelynevy Arany yszemelynevy János yszemelynevy ykodvegy neve is szerepel. Telepi György yszemelynevy telepi györgy yszemelynevy Telepi György yszemelynevy telepi yszemelynevy györgy yszemelynevy yszemelynevy Telepi yszemelynevy György yszemelynevy ykodvegy »A hivatlan képíró« ycimy a hivatlan képíró ycimy A hivatlan képíró ycimy a ycimy hivatlan ycimy képíró ycimy ycimy A ycimy hivatlan ycimy képíró ycimy ykodvegy c. vj-ában játszotta az inas szerepét Debrecenben. ytelepulesy debrecen ytelepulesy Debrecen ymegyey hajdu megye ykodvegy A szereplők között utolsó előtti helyén áll ez a sor: Márton, inas.. yszerepy márton, inas yszerepy Márton, inas yszerepy márton, yszerepy inas yszerepy yszerepy Márton, yszerepy inas yszerepy ykodvegy Arany. yszemelynevy arany yszemelynevy Arany yszemelynevy arany yszemelynevy yszemelynevy Arany yszemelynevy ykodvegy Később, hosszas kérésre mégis adtak neki nagyobb szerepeket is, 1836. márc. 3-án Raupach, yszemelynevy raupach yszemelynevy Raupach yszemelynevy raupach yszemelynevy yszemelynevy Raupach yszemelynevy ykodvegy akkoriban nagyon divatos Ördög Róbert-jében ycimy ördög róbert ycimy Ördög Róbert ycimy ördög ycimy róbert ycimy ycimy Ördög ycimy Róbert ycimy ykodvegy eljátszotta a tanácsnok szerepét és sikere volt. Az igazgatója még a vállát is megveregette. De ez a sikeres debütálás csak átmeneti jelenség volt, túlnyomó részben mégis nagyon alantas szerepet játszott a debreceni társulatnál, yintezmenyy debreceni társulat yintezmenyy debrecen yintezmenyy debreceni yintezmenyy társulat yintezmenyy yintezmenyy debrecen yintezmenyy ykodvegy ahonnan kéthónapi működés után csalódottan meg is vált. Szerepei ezek voltak: 1836. márc. xtalanevtizedx 1845 xtalanevtizedx 1855 3. Ördög Róbertben: ycimy ördög róbert ycimy Ördög Róbert ycimy ördög ycimy róbert ycimy ycimy Ördög ycimy Róbert ycimy ykodvegy a tanácsnok, yszerepy tanácsnok yszerepy tanácsnok yszerepy tanácsnok yszerepy yszerepy tanácsnok yszerepy ykodvegy márc. 5. a Szebeni erdőben: ycimy szebeni erdőben ycimy Szebeni erdőben ycimy szebeni ycimy erdőben ycimy ycimy Szebeni ycimy erdőben ycimy ykodvegy jelentéktelen szerep, Dobrosláv embereiben: ycimy dobrosláv emberei ycimy Dobrosláv emberei ycimy dobrosláv ycimy emberei ycimy ycimy Dobrosláv ycimy emberei ycimy ykodvegy katona, yszerepy katona yszerepy katona yszerepy katona yszerepy yszerepy katona yszerepy ykodvegy márc. 6. Argir és Heléna: ycimy argir és heléna ycimy Argir és Heléna ycimy argir ycimy és ycimy heléna ycimy ycimy Argir ycimy és ycimy Heléna ycimy ykodvegy Favágó, yszerepy favágó yszerepy Favágó yszerepy favágó yszerepy yszerepy Favágó yszerepy ykodvegy márc. 12. Schwveizi család: ycimy schwveizi család ycimy Schwveizi család ycimy schwveizi ycimy család ycimy ycimy Schwveizi ycimy család ycimy ykodvegy egy falusi, yszerepy falusi yszerepy falusi yszerepy falusi yszerepy yszerepy falusi yszerepy ykodvegy márc. 13. Három. század: ycimy három. század ycimy Három. század ycimy három. ycimy század ycimy ycimy Három. ycimy század ycimy ykodvegy Inas, yszerepy inas yszerepy Inas yszerepy inas yszerepy yszerepy Inas yszerepy ykodvegy márc. 15. A számkivetett magyar: ycimy a számkivetett magyar ycimy A számkivetett magyar ycimy a ycimy számkivetett ycimy magyar ycimy ycimy A ycimy számkivetett ycimy magyar ycimy ykodvegy Inas, yszerepy inas yszerepy Inas yszerepy inas yszerepy yszerepy Inas yszerepy ykodvegy márc. 17. Az aggteleki barlang: ycimy az aggteleki barlang ycimy Az aggteleki barlang ycimy az ycimy aggteleki ycimy barlang ycimy ycimy Az ycimy aggteleki ycimy barlang ycimy ykodvegy Ármás, yszerepy ármás yszerepy Ármás yszerepy ármás yszerepy yszerepy Ármás yszerepy ykodvegy márc. 19. Átok: ycimy átok ycimy Átok ycimy átok ycimy ycimy Átok ycimy ykodvegy Egy paraszt, yszerepy egy paraszt yszerepy Egy paraszt yszerepy egy yszerepy paraszt yszerepy yszerepy Egy yszerepy paraszt yszerepy ykodvegy márc. 20. Halotti tor: ycimy halotti tor ycimy Halotti tor ycimy halotti ycimy tor ycimy ycimy Halotti ycimy tor ycimy ykodvegy Pista, a gróf inasa, yszerepy pista, a gróf inasa yszerepy Pista, a gróf inasa yszerepy pista, yszerepy a yszerepy gróf yszerepy inasa yszerepy yszerepy Pista, yszerepy a yszerepy gróf yszerepy inasa yszerepy ykodvegy márc. 22. A Hívatlan képíró: ycimy a hívatlan képíró ycimy A Hívatlan képíró ycimy a ycimy hívatlan ycimy képíró ycimy ycimy A ycimy Hívatlan ycimy képíró ycimy ykodvegy Márton inasa yszerepy márton inas yszerepy Márton inas yszerepy márton yszerepy inas yszerepy yszerepy Márton yszerepy inas yszerepy ykodvegy stb. Elkeseredését növelte az is, hogy a Fáncsy - színtársulat yintezmenyy fáncsy - színtársulat yintezmenyy Fáncsy - yintezmenyy fáncsy yintezmenyy - yintezmenyy színtársulat yintezmenyy yintezmenyy Fáncsy yintezmenyy - yintezmenyy ykodvegy ápr. 1-én feloszlott és Arany yszemelynevy arany yszemelynevy Arany yszemelynevy arany yszemelynevy yszemelynevy Arany yszemelynevy ykodvegy vándorbottal kezében, nyomorúságos kószálás, koplalás közben igyekezett Máramarossziget ytelepulesy máramarossziget ytelepulesy Máramarossziget ymegyey máramaros megye ykodvegy felé, ahol a társaság egy töredéke ütötte fel a sátorfáját. Időközben rövid ideig Hubay Gusztáv társulatánál yintezmenyy hubay gusztáv társulata yintezmenyy Hubay Gu yintezmenyy hubay yintezmenyy gusztáv yintezmenyy társulata yintezmenyy yintezmenyy Hubay yintezmenyy Gu yintezmenyy ykodvegy működött Nagykárolyban, ytelepulesy nagykároly ytelepulesy Nagykároly ymegyey szatmár megye ykodvegy majd Szatmárt, ytelepulesy szatmár ytelepulesy Szatmár ymegyey szatmár megye ykodvegy de itt sem találta meg azt, amit ambiciója keresett. Arany yszemelynevy arany yszemelynevy Arany yszemelynevy arany yszemelynevy yszemelynevy Arany yszemelynevy ykodvegy véleményét a vándorszínészetről a Bolond Istók ycimy bolond istók ycimy Bolond Istók ycimy bolond ycimy istók ycimy ycimy Bolond ycimy Istók ycimy ykodvegy c. verses regényében örökítette meg. Alighanem személyes tapasztalataiból fakad mindaz, amit a költemény csavargó hőséről elmond. Míg Petőfi yszemelynevy petőfi yszemelynevy Petőfi yszemelynevy petőfi yszemelynevy yszemelynevy Petőfi yszemelynevy ykodvegy nagyon gyakran dalolt a színészélet szomorú vidámságairól, addig Arany yszemelynevy arany yszemelynevy Arany yszemelynevy arany yszemelynevy yszemelynevy Arany yszemelynevy ykodvegy szemérmes tartózkodása került mindent, ami színészéletére, vándorlásaira emlékeztetné. Máramarosszigeten ytelepulesy máramarossziget ytelepulesy Máramarossziget ymegyey máramaros megye ykodvegy színészi ábrándjaiból kijózanodva, őszintén bevallotta magának, hogy »a látott művészet nem isteni« és elkeseredésében megutálta a színészetet, »mint borban a legyet«. Búcsúzásul egy ezüst húszast kapott az igazgatójától, ezen vette a »vándor cipót«, melyről sok-sok év múlva oly gyönyörűen ír és éhezve, erdőkben éjszakázva, hét álló napig gyalogolva vándorolt haza, Szalontára, ytelepulesy szalonta ytelepulesy Szalontá ymegyey bihar megye ykodvegy ahol ősz atyját megvakultán, anyját betegen találta. A színház azonban nem maradt idegen nagy költőnk számára. A színlapok élén gyakran díszeleg ma is Arany János yszemelynevy arany jános yszemelynevy Arany János yszemelynevy arany yszemelynevy jános yszemelynevy yszemelynevy Arany yszemelynevy János yszemelynevy ykodvegy halhatatlan neve, mint műfordítóé. A János király, ycimy a jános király ycimy A János király ycimy a ycimy jános ycimy király ycimy ycimy A ycimy János ycimy király ycimy ykodvegy a Hamlet, ycimy hamlet ycimy Hamlet ycimy hamlet ycimy ycimy Hamlet ycimy ykodvegy A szentivánéji álom ycimy a szentivánéji álom ycimy A szentivánéji álom ycimy a ycimy szentivánéji ycimy álom ycimy ycimy A ycimy szentivánéji ycimy álom ycimy ykodvegy magyar fordításai irodalomtörténeti és halhatatlan becsűek. Aristophanes yszemelynevy aristophanes yszemelynevy Aristophanes yszemelynevy aristophanes yszemelynevy yszemelynevy Aristophanes yszemelynevy ykodvegy fordítása ugyan színpadra nem került, de mint írói mű a legjobb magyar műfordítások közé tartozik. szin_I.0074.pdf I

 

 

A szócikk eredeti szövege:

Címszó: Arany János - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO

SZULETESIEV 1817

SZULETESIEVTIZED 1815

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0074.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0074.png

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/20/20390.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

Arany János

Szócikk: Arany János költő,sz. 1817. márc. 2. Nagyszalontán (Bihar m.), megh. 1882, okt. 22. Budapesten. Debrecenben gyakran eljár a színházba. Ifjú lelkét annyira megszállja az ihlet, hogy ő is elhatározza: színésszé lesz. A fiatalArany, tanárainak büszkesége, az eminens tanuló, nem tudott megmaradni az iskola szűk falai között. Valami nagy, valami nem mindennapi szeretett volna lenni. Festő, vagy szobrász. A képzőművészetek gyakorlati megismerésének lehetősége azonban akkor még nagyon messze esett Debrecentől. így azután maradt a színészet, melyet legalább közvetlenül láthatott maga előtt és amely legnagyobb hatással is lehetett képzelőerejére. 1836. febr.-ban elhagyta a debreceni kollégiumot és beállt színésznek. Elhatározását, mint egyenes becsületes lelkű ifjú, annak rendje és módja szerint bejelentette professzorainak. A tanárok nem akadályozták meg a »ballépést«. Az öreg Sárváry professzor mégis adott egy jó tanácsot: azt ajánlotta a rajongó ifjúnak, tanulmányozza alaposan Shakespearet. Aranyról hamarosan kiderült, hogy nincs színészi tehetsége. Csalódás volt számára a rövid színészi pályafutás, amely alatt bizony inkább csak statisztált és díszleteket festett a Hamlet későbbi zseniális fordítója. Első állomása Fáncsy Lajos és László József társulata volt. Már az első napokban oszladozni kezdett az az ábrándkép, melyet Arany fantáziája a színészi életből rajzolt. Maga a színpad is megtépázta illúzióit: »... Nem oly szép, mint kívül az élet. Erdő, terem, kulisszák, kortinák. Mind léc ,papír, vászon, kötél — fonák!« Bántotta, hogy csak ritkán juttatják szerephez és az is legfeljebb csak inasszerep. Ez időből való működéséről maradt fenn az a színlap, melyen Arany János neve is szerepel. Telepi György »A hivatlan képíró« c. vj-ában játszotta az inas szerepét Debrecenben. A szereplők között utolsó előtti helyén áll ez a sor: Márton, inas.. Arany. Később, hosszas kérésre mégis adtak neki nagyobb szerepeket is, 1836. márc. 3-án Raupach, akkoriban nagyon divatos Ördög Róbert-jében eljátszotta a tanácsnok szerepét és sikere volt. Az igazgatója még a vállát is megveregette. De ez a sikeres debütálás csak átmeneti jelenség volt, túlnyomó részben mégis nagyon alantas szerepet játszott a debreceni társulatnál, ahonnan kéthónapi működés után csalódottan meg is vált. Szerepei ezek voltak: 1836. márc. 3. Ördög Róbertben: a tanácsnok, márc. 5. a Szebeni erdőben: jelentéktelen szerep, Dobrosláv embereiben: katona, márc. 6. Argir és Heléna: Favágó, márc. 12. Schwveizi család: egy falusi, márc. 13. Három. század: Inas, márc. 15. A számkivetett magyar: Inas, márc. 17. Az aggteleki barlang: Ármás, márc. 19. Átok: Egy paraszt, márc. 20. Halotti tor: Pista, a gróf inasa, márc. 22. A Hívatlan képíró: Márton inasa stb. Elkeseredését növelte az is, hogy a Fáncsy - színtársulat ápr. 1-én feloszlott és Arany vándorbottal kezében, nyomorúságos kószálás, koplalás közben igyekezett Máramarossziget felé, ahol a társaság egy töredéke ütötte fel a sátorfáját. Időközben rövid ideig Hubay Gusztáv társulatánál működött Nagykárolyban, majd Szatmárt, de itt sem találta meg azt, amit ambiciója keresett. Arany véleményét a vándorszínészetről a Bolond Istók c. verses regényében örökítette meg. Alighanem személyes tapasztalataiból fakad mindaz, amit a költemény csavargó hőséről elmond. Míg Petőfi nagyon gyakran dalolt a színészélet szomorú vidámságairól, addig Arany szemérmes tartózkodása került mindent, ami színészéletére, vándorlásaira emlékeztetné. Máramarosszigeten színészi ábrándjaiból kijózanodva, őszintén bevallotta magának, hogy »a látott művészet nem isteni« és elkeseredésében megutálta a színészetet, »mint borban a legyet«. Búcsúzásul egy ezüst húszast kapott az igazgatójától, ezen vette a »vándor cipót«, melyről sok-sok év múlva oly gyönyörűen ír és éhezve, erdőkben éjszakázva, hét álló napig gyalogolva vándorolt haza, Szalontára, ahol ősz atyját megvakultán, anyját betegen találta. A színház azonban nem maradt idegen nagy költőnk számára. A színlapok élén gyakran díszeleg ma is Arany János halhatatlan neve, mint műfordítóé. A János király, a Hamlet, A szentivánéji álom magyar fordításai irodalomtörténeti és halhatatlan becsűek. Aristophanes fordítása ugyan színpadra nem került, de mint írói mű a legjobb magyar műfordítások közé tartozik. szin_I.0074.pdf I