Címszó: Bakonyi Károly - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO

SZULETESIEV 1873

SZULETESIEVTIZED 1875

CSALADTAGJA Bakonyi Károly

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0112.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0112.png

 

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/20/20604.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

A szöveg linkekkel ellátott változata:

 

 

Bakonyi Károly

 

Ugyanígy kezdődő szócikkek: https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/e/520603.htm

 

Szócikk: Bakonyi Károly (szigetszentmiklósi) (megye) író színműíró, földművelésügyi miniszteri tanácsos, sz. 1873. (születés éve) jól. 29-én, Nagyváradon, (személy) megh. 1926. okt. 25-én, Budapesten. (Budapest) Atyja, B. Károly, (személy) irodalmi műveltségű úr volt, ő fordította németre elsőnek Herczeg Ferenc (személy) (információ)  munkáit. B. K. fiatalon feltűnt finoman megírt, magyar levegőjű novelláival, emellett elvégezte a jogot ós a földművelésügyi minisztériumba került. A modern magyar operettirodalomban ő volt az első, aki műveivel átlépte az ország határait és az egész világot bejárta. Sárgarigó (cím) című színművét a szegedi Dugonics Társaság (intézmény) (információ)  megjutalmazta. Kun László (cím) (információ)  című színművét a Nemzeti Színház (intézmény) (információ)  1906. (időpont) febr. 23-án hozta színre, a Sárga keztyű (cím) (információ)  című katonadrámáját pedig a Vígszínház (intézmény) (információ)  mutatta be figyelemreméltó sikerrel, 1922. (időpont) febr. 4-én. Sikereinek igazi területe azonban a zenés színpad volt. Martos Ferenc (személy) (információ)  társaságában megírta a Bob herceg (cím) (információ)  librettóját és ezzel egy csapásra a magyar operettszövegírók első sorába emelkedett. Legnagyobb és legjelentősebb sikerét azonban a János vitézzel (cím) (információ)  (l. o.) aratta, mely az idők folyamán nemzeti daljátékká klasszicizálódott. Ez a daljáték Heltai Jenő (személy) (információ)  verseivel, Kacsóh Pongráo nagyszerű zené­jével 600-nál többször került színre a Ki­rály Színházban és külföldi bemutatásain is egészen különleges sikereket aratott. Tatárjárás (cím) (információ)  c. operettjével (l. o.) ő vezette be a a fiatal Kálmán Imrét (személy) (információ)  és ezzel az operettjével nyitott utat a magyar operett későbbi nemzetközi sikereinek. A Tatárjárás-t (cím) (információ)  160-szor játszották a Vígszínházban (intézmény) (információ)  és játszották sokezerszer az egész világon. Bakonyi Károly (személy) (információ)  ezután (Szirmai Albert (személy) (információ)  zenéjével) gyors egymásutánban megírta a Mágnás Miská-t (cím) (információ)  (bem. 1916. (időpont) febr. 2., 100-adszor 1916. (időpont) máj. 22-én került színre) és a Gróf Rinaldó-t (cím) (információ)  (bem. 1918. (időpont) nov. 7. Király Színház.) (intézmény) (információ)  Egyéb művei: Obsitos, (cím) (információ)  népszínmű 3 felv. Bem. 1910. (időpont) márc. 16. Vígszínház. (intézmény) (információ)  Hamupipőke, (cím) játékopera. Zenéjét szer.: Buttykay Ákos. (személy) (információ)  Verseit irták: Farkas Imre (személy) (információ)  és Gábor Andor. (személy) (információ)  Bem. 1912. (időpont) okt. 26. M. Kir. Operaház. (intézmény) Rákóczi, (cím) (információ)  daljáték 4 felv. Verseit írta: Endrődi Sándor (személy) és Pásztor Árpád. (személy) (információ)  Zenéjét szerz,: Kacsóh Pongrác. (személy) (információ)  Bem. 1907. (időpont) nov. 20. Király Színház. (intézmény) (információ)  Szent Péter esernyője, (cím) (információ)  szmű 3 felv. Társsz.: Martos Ferenc. (személy) (információ)  Bem-. 1907. (időpont) okt. 7. Magyar Színház. (intézmény) (információ)  Nemtudomka, (cím) operett 3 felv. Zenéjét szerz.: (Harsányi Zsolt (személy) (információ)  verseire) Huszka Jenő. (személy) (információ)  Bem, 1914. (időpont) jan. 14. Király Színház. (intézmény) (információ)  A kis kiirály, (cím) operett3 felv. Társszerz.: Martos Ferenc. (személy) (információ)  Zenéjét szerz.: Kálmán Imre. (személy) (információ)  Bem. 1914 (időpont) jan. 17. Népopera. (intézmény) (információ)  szin_I.0112.pdf I

 

 

Adatbázisszerű megjelenés

xcímszó Bakonyi Károly címszóvég 20604 Szócikk: Bakonyi Károly (szigetszentmiklósi) ytelepulesy szigetszentmiklós ytelepulesy szigetszentmiklós ymegyey pest-pilis-solt-kis-kun megye ykodvegy író színműíró, földművelésügyi miniszteri tanácsos, sz. 1873. jól. xtalanevtizedx 1885 xtalanevtizedx 1895 29-én, Nagyváradon, yszemelynevy nagyvárad yszemelynevy Nagyvárad yszemelynevy nagyvárad yszemelynevy yszemelynevy Nagyvárad yszemelynevy ykodvegy megh. 1926. okt. 25-én, Budapesten. Budapest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy Atyja, B. Károly, yszemelynevy b. károly yszemelynevy B. Károly yszemelynevy b. yszemelynevy károly yszemelynevy yszemelynevy B. yszemelynevy Károly yszemelynevy ykodvegy irodalmi műveltségű úr volt, ő fordította németre elsőnek Herczeg Ferenc yszemelynevy herczeg ferenc yszemelynevy Herczeg Ferenc yszemelynevy herczeg yszemelynevy ferenc yszemelynevy yszemelynevy Herczeg yszemelynevy Ferenc yszemelynevy ykodvegy munkáit. B. K. fiatalon feltűnt finoman megírt, magyar levegőjű novelláival, emellett elvégezte a jogot ós a földművelésügyi minisztériumba került. A modern magyar operettirodalomban ő volt az első, aki műveivel átlépte az ország határait és az egész világot bejárta. Sárgarigó ycimy sárgarigó ycimy Sárgarigó ycimy sárgarigó ycimy ycimy Sárgarigó ycimy ykodvegy című színművét a szegedi Dugonics Társaság yintezmenyy szegedi dugonics társaság yintezmenyy szegedi yintezmenyy szegedi yintezmenyy dugonics yintezmenyy társaság yintezmenyy yintezmenyy szegedi yintezmenyy ykodvegy megjutalmazta. Kun László ycimy kun lászló ycimy Kun László ycimy kun ycimy lászló ycimy ycimy Kun ycimy László ycimy ykodvegy című színművét a Nemzeti Színház yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy 1906. xevtizedx 1905 febr. xtalanevtizedx 1915 xtalanevtizedx 1925 23-án hozta színre, a Sárga keztyű ycimy sárga keztyű ycimy Sárga keztyű ycimy sárga ycimy keztyű ycimy ycimy Sárga ycimy keztyű ycimy ykodvegy című katonadrámáját pedig a Vígszínház yintezmenyy vígszínház yintezmenyy Vígszính yintezmenyy vígszínház yintezmenyy yintezmenyy Vígszính yintezmenyy ykodvegy mutatta be figyelemreméltó sikerrel, 1922. xevtizedx 1925 febr. 4-én. Sikereinek igazi területe azonban a zenés színpad volt. Martos Ferenc yszemelynevy martos ferenc yszemelynevy Martos Ferenc yszemelynevy martos yszemelynevy ferenc yszemelynevy yszemelynevy Martos yszemelynevy Ferenc yszemelynevy ykodvegy társaságában megírta a Bob herceg ycimy bob herceg ycimy Bob herceg ycimy bob ycimy herceg ycimy ycimy Bob ycimy herceg ycimy ykodvegy librettóját és ezzel egy csapásra a magyar operettszövegírók első sorába emelkedett. Legnagyobb és legjelentősebb sikerét azonban a János vitézzel ycimy jános vitéz ycimy János vitéz ycimy jános ycimy vitéz ycimy ycimy János ycimy vitéz ycimy ykodvegy (l. o.) aratta, mely az idők folyamán nemzeti daljátékká klasszicizálódott. Ez a daljáték Heltai Jenő yszemelynevy heltai jenő yszemelynevy Heltai Jenő yszemelynevy heltai yszemelynevy jenő yszemelynevy yszemelynevy Heltai yszemelynevy Jenő yszemelynevy ykodvegy verseivel, Kacsóh Pongráo nagyszerű zené­jével 600-nál többször került színre a Ki­rály Színházban és külföldi bemutatásain is egészen különleges sikereket aratott. Tatárjárás ycimy tatárjárás ycimy Tatárjárás ycimy tatárjárás ycimy ycimy Tatárjárás ycimy ykodvegy c. operettjével (l. o.) ő vezette be a a fiatal Kálmán Imrét yszemelynevy kálmán imre yszemelynevy Kálmán Imré yszemelynevy kálmán yszemelynevy imre yszemelynevy yszemelynevy Kálmán yszemelynevy Imré yszemelynevy ykodvegy és ezzel az operettjével nyitott utat a magyar operett későbbi nemzetközi sikereinek. A Tatárjárás-t ycimy tatárjárás ycimy Tatárjárás ycimy tatárjárás ycimy ycimy Tatárjárás ycimy ykodvegy 160-szor játszották a Vígszínházban yintezmenyy vígszínház yintezmenyy Vígszính yintezmenyy vígszínház yintezmenyy yintezmenyy Vígszính yintezmenyy ykodvegy és játszották sokezerszer az egész világon. Bakonyi Károly yszemelynevy bakonyi károly yszemelynevy Bakonyi Károly yszemelynevy bakonyi yszemelynevy károly yszemelynevy yszemelynevy Bakonyi yszemelynevy Károly yszemelynevy ykodvegy ezután (Szirmai Albert yszemelynevy szirmai albert yszemelynevy Szirmai Albert yszemelynevy szirmai yszemelynevy albert yszemelynevy yszemelynevy Szirmai yszemelynevy Albert yszemelynevy ykodvegy zenéjével) gyors egymásutánban megírta a Mágnás Miská-t ycimy mágnás miska ycimy Mágnás Miská ycimy mágnás ycimy miska ycimy ycimy Mágnás ycimy Miská ycimy ykodvegy (bem. 1916. xevtizedx 1915 febr. 2., 100-adszor 1916. máj. 22-én került színre) és a Gróf Rinaldó-t ycimy gróf rinaldó ycimy Gróf Rinaldó ycimy gróf ycimy rinaldó ycimy ycimy Gróf ycimy Rinaldó ycimy ykodvegy (bem. 1918. nov. 7. Király Színház.) yintezmenyy király színház yintezmenyy Király S yintezmenyy király yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Király yintezmenyy S yintezmenyy ykodvegy Egyéb művei: Obsitos, ycimy obsitos ycimy Obsitos ycimy obsitos ycimy ycimy Obsitos ycimy ykodvegy népszínmű 3 felv. Bem. 1910. márc. 16. Vígszínház. yintezmenyy vígszínház yintezmenyy Vígszính yintezmenyy vígszínház yintezmenyy yintezmenyy Vígszính yintezmenyy ykodvegy Hamupipőke, ycimy hamupipőke ycimy Hamupipőke ycimy hamupipőke ycimy ycimy Hamupipőke ycimy ykodvegy játékopera. Zenéjét szer.: Buttykay Ákos. yszemelynevy buttykay ákos yszemelynevy Buttykay Ákos yszemelynevy buttykay yszemelynevy ákos yszemelynevy yszemelynevy Buttykay yszemelynevy Ákos yszemelynevy ykodvegy Verseit irták: Farkas Imre yszemelynevy farkas imre yszemelynevy Farkas Imre yszemelynevy farkas yszemelynevy imre yszemelynevy yszemelynevy Farkas yszemelynevy Imre yszemelynevy ykodvegy és Gábor Andor. yszemelynevy gábor andor yszemelynevy Gábor Andor yszemelynevy gábor yszemelynevy andor yszemelynevy yszemelynevy Gábor yszemelynevy Andor yszemelynevy ykodvegy Bem. 1912. okt. 26. M. Kir. Operaház. yintezmenyy m. kir. operaház yintezmenyy M. Kir. yintezmenyy m. yintezmenyy kir. yintezmenyy operaház yintezmenyy yintezmenyy M. yintezmenyy Kir. yintezmenyy ykodvegy Rákóczi, ycimy rákóczi ycimy Rákóczi ycimy rákóczi ycimy ycimy Rákóczi ycimy ykodvegy daljáték 4 felv. Verseit írta: Endrődi Sándor yszemelynevy endrődi sándor yszemelynevy Endrődi Sándor yszemelynevy endrődi yszemelynevy sándor yszemelynevy yszemelynevy Endrődi yszemelynevy Sándor yszemelynevy ykodvegy és Pásztor Árpád. yszemelynevy pásztor árpád yszemelynevy Pásztor Árpád yszemelynevy pásztor yszemelynevy árpád yszemelynevy yszemelynevy Pásztor yszemelynevy Árpád yszemelynevy ykodvegy Zenéjét szerz,: Kacsóh Pongrác. yszemelynevy kacsóh pongrác yszemelynevy Kacsóh Pongrác yszemelynevy kacsóh yszemelynevy pongrác yszemelynevy yszemelynevy Kacsóh yszemelynevy Pongrác yszemelynevy ykodvegy Bem. 1907. xevtizedx 1905 nov. 20. Király Színház. yintezmenyy király színház yintezmenyy Király S yintezmenyy király yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Király yintezmenyy S yintezmenyy ykodvegy Szent Péter esernyője, ycimy szent péter esernyője ycimy Szent Péter esernyője ycimy szent ycimy péter ycimy esernyője ycimy ycimy Szent ycimy Péter ycimy esernyője ycimy ykodvegy szmű 3 felv. Társsz.: Martos Ferenc. yszemelynevy martos ferenc yszemelynevy Martos Ferenc yszemelynevy martos yszemelynevy ferenc yszemelynevy yszemelynevy Martos yszemelynevy Ferenc yszemelynevy ykodvegy Bem-. 1907. okt. xtalanevtizedx 1915 7. Magyar Színház. yintezmenyy magyar színház yintezmenyy Magyar S yintezmenyy magyar yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Magyar yintezmenyy S yintezmenyy ykodvegy Nemtudomka, ycimy nemtudomka ycimy Nemtudomka ycimy nemtudomka ycimy ycimy Nemtudomka ycimy ykodvegy operett 3 felv. Zenéjét szerz.: (Harsányi Zsolt yszemelynevy harsányi zsolt yszemelynevy Harsányi Zsolt yszemelynevy harsányi yszemelynevy zsolt yszemelynevy yszemelynevy Harsányi yszemelynevy Zsolt yszemelynevy ykodvegy verseire) Huszka Jenő. yszemelynevy huszka jenő yszemelynevy Huszka Jenő yszemelynevy huszka yszemelynevy jenő yszemelynevy yszemelynevy Huszka yszemelynevy Jenő yszemelynevy ykodvegy Bem, 1914. xevtizedx 1915 jan. 14. Király Színház. yintezmenyy király színház yintezmenyy Király S yintezmenyy király yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Király yintezmenyy S yintezmenyy ykodvegy A kis kiirály, ycimy a kis kiirály ycimy A kis kiirály ycimy a ycimy kis ycimy kiirály ycimy ycimy A ycimy kis ycimy kiirály ycimy ykodvegy operett3 felv. Társszerz.: Martos Ferenc. yszemelynevy martos ferenc yszemelynevy Martos Ferenc yszemelynevy martos yszemelynevy ferenc yszemelynevy yszemelynevy Martos yszemelynevy Ferenc yszemelynevy ykodvegy Zenéjét szerz.: Kálmán Imre. yszemelynevy kálmán imre yszemelynevy Kálmán Imre yszemelynevy kálmán yszemelynevy imre yszemelynevy yszemelynevy Kálmán yszemelynevy Imre yszemelynevy ykodvegy Bem. 1914 jan. xtalanevtizedx 1925 17. Népopera. yintezmenyy népopera yintezmenyy Népopera yintezmenyy népopera yintezmenyy yintezmenyy Népopera yintezmenyy ykodvegy szin_I.0112.pdf I

 

 

A szócikk eredeti szövege:

Címszó: Bakonyi Károly - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO

SZULETESIEV 1873

SZULETESIEVTIZED 1875

CSALADTAGJA Bakonyi Károly

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0112.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0112.png

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/20/20604.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

Bakonyi Károly

Szócikk: Bakonyi Károly (szigetszentmiklósi) író színműíró, földművelésügyi miniszteri tanácsos, sz. 1873. jól. 29-én, Nagyváradon, megh. 1926. okt. 25-én, Budapesten. Atyja, B. Károly, irodalmi műveltségű úr volt, ő fordította németre elsőnek Herczeg Ferenc munkáit. B. K. fiatalon feltűnt finoman megírt, magyar levegőjű novelláival, emellett elvégezte a jogot ós a földművelésügyi minisztériumba került. A modern magyar operettirodalomban ő volt az első, aki műveivel átlépte az ország határait és az egész világot bejárta. Sárgarigó című színművét a szegedi Dugonics Társaság megjutalmazta. Kun László című színművét a Nemzeti Színház 1906. febr. 23-án hozta színre, a Sárga keztyű című katonadrámáját pedig a Vígszínház mutatta be figyelemreméltó sikerrel, 1922. febr. 4-én. Sikereinek igazi területe azonban a zenés színpad volt. Martos Ferenc társaságában megírta a Bob herceg librettóját és ezzel egy csapásra a magyar operettszövegírók első sorába emelkedett. Legnagyobb és legjelentősebb sikerét azonban a János vitézzel (l. o.) aratta, mely az idők folyamán nemzeti daljátékká klasszicizálódott. Ez a daljáték Heltai Jenő verseivel, Kacsóh Pongráo nagyszerű zené­jével 600-nál többször került színre a Ki­rály Színházban és külföldi bemutatásain is egészen különleges sikereket aratott. Tatárjárás c. operettjével (l. o.) ő vezette be a a fiatal Kálmán Imrét és ezzel az operettjével nyitott utat a magyar operett későbbi nemzetközi sikereinek. A Tatárjárás-t 160-szor játszották a Vígszínházban és játszották sokezerszer az egész világon. Bakonyi Károly ezután (Szirmai Albert zenéjével) gyors egymásutánban megírta a Mágnás Miská-t (bem. 1916. febr. 2., 100-adszor 1916. máj. 22-én került színre) és a Gróf Rinaldó-t (bem. 1918. nov. 7. Király Színház.) Egyéb művei: Obsitos, népszínmű 3 felv. Bem. 1910. márc. 16. Vígszínház. Hamupipőke, játékopera. Zenéjét szer.: Buttykay Ákos. Verseit irták: Farkas Imre és Gábor Andor. Bem. 1912. okt. 26. M. Kir. Operaház. Rákóczi, daljáték 4 felv. Verseit írta: Endrődi Sándor és Pásztor Árpád. Zenéjét szerz,: Kacsóh Pongrác. Bem. 1907. nov. 20. Király Színház. Szent Péter esernyője, szmű 3 felv. Társsz.: Martos Ferenc. Bem-. 1907. okt. 7. Magyar Színház. Nemtudomka, operett 3 felv. Zenéjét szerz.: (Harsányi Zsolt verseire) Huszka Jenő. Bem, 1914. jan. 14. Király Színház. A kis kiirály, operett3 felv. Társszerz.: Martos Ferenc. Zenéjét szerz.: Kálmán Imre. Bem. 1914 jan. 17. Népopera. szin_I.0112.pdf I