Címszó: Balatonfüredi színészet - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

KONKRETSZINHAZ

NEMSZEMELYNEV

 

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0118.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0118.png

 

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/20/20631.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

A szöveg linkekkel ellátott változata:

 

 

Balatonfüredi színészet

 

Ugyanígy kezdődő szócikkek: https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/e/520631.htm

 

Szócikk: Balatonfüredi színészet 1816 (időpont) után Kilényi Dávid (személy) (információ)  társulata talál itt otthont a bálteremben. 1821 (időpont) jul. 29-től aug. elejéig Balogh István (személy) (információ)  játszik itt. Az első napon Ruzitska (személy) (információ)  kolozsvári (megye) karmester által Kotzebue (személy) (információ)  szövegére írt legrégibb magyar opera, a Béla futása (cím) (információ)  került színre, a másodikon három kis darabból álló Quodlibet, (cím) benne Kocsi Horváth József (személy) (információ)  színésznek Ujholdvasárnapi gyermek (cím) című műve, harmadnap Kotzebue (személy) (információ)  Zűrzavar (cím) című vígjátéka, búcsúzóul pedig Kisfaludy Károly (személy) (információ)  Kemény Simon-ja, (cím) (információ)  tablóval. József palatinus (személy) hitvesének, Mária Dorottya főhercegnőnek (személy) első ottüdülése a felsőbb körökben egy csapásra divatba hozta a szép fürdőhelyet. Attólfogva a dunántúli megyékben vándorló színészek is rendszeresen felkeresik a nyári hónapokban Balatonfüredet. (megye) 1825-ben (időpont) a fehérváriak játszanak, Horváth József (személy) (információ)  és Komlóssy Ferenc (személy) (információ)  társigazgatósága alatt. Milyen otthont nyújtott Füred (megye) az első apostoloknak? Az aktorok fából tákolt félszerben tanyáztak, díszleteikkel és tűzhelyükkel; derékaljuk: földre hintett szalma. Modern darabokban a tagok nappal viselt ruháikban léptek fel, vitézi játékokhoz vendég uraktól kölcsönöztek magyar öltönyöket, népies kellékeket meg a környékbeliektől, biléta fejében. Ebből a siralmas állapotból kívánta kiemelni Kisfaludy Sándor (személy) (információ)  színészetünk úttörőit, akiknek nagy küldetést szánt. Kisfaludy (személy) (információ)  1827-ben (időpont) kezdte meg az izgatást színházalkotó terve érdekében. A következő évben pedig már nyíltan is fellépett Vas vármegye (megye) (információ)  közgyűlésén, kettős indítvánnyal: 1. a dunántúli megyék segítségével szerződtessék fejlődésreképes, állandó jellegű színtársulat, melynek megerősödését a gondos támogatáson kívül a gondos ellenőrzés is elősegítse; 2. a Dunántúl színészete jusson tisztes hajlékhoz, hogy művelőit ne helyezzék egy sorba a vásári csepűrágókkal és medvemutogató cigányokkal. Vasmegyében (megye) Kisfaludy (személy) (információ)  — sógorának, Szegedy Sándornak (személy) (információ)  hathatós buzgólkodása mellett —- elérte a legfontosabbat: ügyét életbevágó nemzeti kérdésként tárgyalták. A következő évben végleg megalakult a dunántúli színjátszó társaság. (intézmény) 1830-ban (időpont) pedig a zalaegerszegi megyei közgyűlés foglalkozott nagytekintélyű táblabírájának, Kisfaludynak (személy) a színház ügyében beadott kérvényével. A megyegyűlés elhatározta, hogy a vármegye maga kér »célarányos« telket a játékszín számára a pannonhalmi főapáttól; a gyűlésen legott gyűjtést indítottak és hamarosan össze is adtak mintegy ezer váltó forintot; a szolgabírák utasíttattak, hogy járásaikban minden nemes embert adakozásra serkentsenek; a létesítendő játékszínt és társulatát a vármegye oltalmába helyezték és Kisfaludy Sándor (személy) (információ)  »közbizodalmú hazánkfia« főkormányzata alá rendelték; átirattal ajánlották az eszmét Győr-, (megye) Vas-, (megye) (információ)  Veszprém-, (megye) Somogy- (megye) és Fehérmegye (megye) atyafiságos buzgalmába; végül kimondták, hogy a füredi nemzeti színházban (intézmény) (információ)  soha más nyelven, mint magyar nyelven, ne legyen szabad játszani. 1830-iki (időpont) év őszén kicövekelték a színház telkét a sétálóhely felső, ligetes szélén, a régi, XVII. századi kápolna közelében, mely egy harmincas évekből való rajzon még latható és csak 1846-ban, (időpont) a jelenlegi Rotunda-templom építésekor került lebontásra. A játékszín megtervezését és a munkálatok vezetését Fülöp József (személy) (információ)  veszprémi főpostamester és tanult építő vállalta, ingyenesen. A tél beállta előtt a falak a 6 öl széles és 24 öl hosszú alapon már két ölnyire fölhúzattak!. Télen minden anyag megérkezvén, 1831 (időpont) nyarának elején olyan hévvel láttak a munkához, hogy egy rövid hó alatt az épület tető alá jutott.Csinos, ó-görög homlokzatú, zsindelytetős, 400 személy befogadására alkalmas színház volt, tetején kis torony, tornáca felett óra. Bejáratával a Balaton felé fordult. Fülöp József (személy) (információ)  lelkes munkáján kívül benne volt az épületben a »helikoni gróf« fiának, Festetics Lászlónak (személy) (információ)  (L. o.) hat szép jóni oszlopa, a fürdővendégek s a megyék többezer, buzgón összeadott váltóforintja, a tihanyi apátság húszezer téglája és a fedélhez szükséges gerendái, Kisjókai Szabó István (személy) révkomáromi kereskedő 6600 zsindelye s végül benne volt a füredi (megye) jobbágyság ingyen vállalt száz igás és ezer kézi napszáma; csak az állami kormányzatnak nem volt benne egy ezüst húszasa sem. Kisfaludy (személy) (információ)  1831 (időpont) év július 3-ára tűzte ki a felavatás ünnepét. S ezen a napon a játékszín Komlóssy Ferenc (személy) (információ)  társulata által meg is nyittatott. Társulata a füredi színház (intézmény) (információ)  megnyíltakor húsz tagból állott. A férfiak közt ott volt Bárányi Péter, (személy) Földváry Vince, (személy) (információ)  Hubenay Ferenc (személy) (információ)  és Tóth István, (személy) (információ)  az »Asszony személyek« sorában pedig Komlóssyné, (személy) Kőrösyné (személy) és a fő csillag, Hivatal Anikó, (személy) (információ)  utóbb Lendvay Márton (személy) (információ)  neje. Lendvay, (személy) (információ)  valamint a régibb iskola feje: Pergő Celesztin, (személy) (információ)  ebben az évadban sűrűn vendégszerepeltek Komlóssynál. (személy) (információ)  A megnyitó előadáson Komlóssy (személy) (információ)  mondta el a prológust, melyet Kisfaludy (személy) (információ)  írt erre az alkalomra. Ezután a »Magyar hölgy« (cím) (információ)  c. vígjáték került színre, mely azonos Karl Töpfer: (személy) »Schein und Sein« (cím) c. művével. A! nép erre az előadásra ingyen mehetett, másnap megismételték az előadást a nemesség számára, ők azonban fizették a belépti díjat. A színház homlokzatán ezen szavak díszelegtek: »Hazafiság a nemzetiségnek!«. Később új színház építése körül buzgólkodtak a hazafiak, 1834-ben (időpont) a Regélő (intézmény) azonban azt írja, hogy még nem kész. 1839-ben (időpont) ugyancsak a Regélő (intézmény) (41. számban) már hozza a régi színház látképét Erdős János (személy) (információ)  színész rajzában. A negyvenes évek elején felmerül egy szellősebb színkör építésének kívánsága. A fürdőzők belátták — írja a Hazánk és a Külföld-ben (intézmény) (információ)  Roboz István (személy) (információ)  —, hogy itt a szabad lóg a legnagyobb kincs; az elzárt színházban pedig nyár derekán kiállhatatlan volt a melegség. 1845-ben (időpont) gróf Zichy Ödön (személy) (információ)  elnöklete alatt a fürdőtelepen tanácskozmány volt és elhatározták az aréna felállítását; költségeire nyomban alá is iratott 500 pf. Ekkor nyújtott tehát a balatonfüredi (megye) vendégsereg másodízben segítőeszközt színészetünknek. De a színjátszókban is élt még a régi hagyomány: az építőanyagot maguk kubikolták a parkban kijelölt térségre. 1846-ban (időpont) már állt a kőfallal kerített, nyitott színkör. Lakószobája csak kettő volt; az igazgató ós a primadonna számára. (Akkoriban Latabár Endre (személy) (információ)  — a ma is működő színészdinasztia alapítója — állt a társulat élén). A kisebb szerepek játszói a színpad deszkázata alatt tanyáztak, a főbb tagok részint Füred (megye) és Arács (megye) községben, részint egy nagy szőlő elhagyott kastélyában kaptak szállást. Az előadások itt d. u. 4 óra­kor tartattak; hatkor a zenekarnak már a sétatéren kellett játszania. Egészben az új színkör nem igen felelt meg a várakozásnak, kivált az eső meg zivatar bénította meg sűrűn a födetlen színház munkáját. Azért a közönség sem kedvelte meg mindjárt — még a »nemzet bárójá«-nak, az örökifjú Bizainak (személy) nógatására sem — s egyelőre visszavonult az állandó színház zárt falai közé, míg az arénában legfeljebb kötéltáncosok és kócrágók mulattatták az alsóbb néposztályt. 1846-ban (időpont) Hetényi József (személy) (információ)  győri (megye) társulata váltotta fel Latabárékat. (személy) (információ)  Nála játszott Tóth József, (személy) (információ)  a nagy jellemszínész s utóbb a Nemzeti Színház (intézmény) (információ)  második generációjának egyik kiválósága. 1847-ben (időpont) látogatta meg a fürdőhelyet István főherceg, (személy) (információ)  Magyarország akkori helytartója, később nádora. S azután jöttek a szabadságharc évei. Ezekben az időkben nem volt Füreden (megye) színészet. 1854-ben (időpont) itt játszik Molnár György (személy) (információ)  is. Itt vendégszerepelt Jókainé, (személy) (információ)  Komlóssy Ida, (személy) (információ)  Bulyovszkyné. (személy) A szomszédos Füred (megye) és Arács (megye) községekből parasztszekereken jött a közönség az előadásokra, a karzatot terményekben és aprómarhákban fizették, amiről Molnár György (személy) (információ)  a »Világostól — Világosig« (cím) c. munkájában emlékezik meg. A színházat 1860. (időpont) szept. 10-én restaurálták, gróf Zichy Manó (személy) (információ)  lelkes felhívására 1861 (időpont) júl. 7-én Molnár György (személy) (információ)  az újonnan restaurált színkörben megkezdi előadásait. Ekkor egyúttal 12 szobát is építettek a színészek számára. A színpad 7 öl hosszú, 6 és fél öl széles, nézőtere 9 öl hosszú. Van 14 páholya. Az építkezés élén választmány állt, melynek tagjai gr. Zichy Manó, (személy) a két Rudics báró, (személy) gr. Hunyadi János, (személy) Janikovics László, (személy) Krisztiány Piusz (személy) és Écsy László (személy) (információ)  (Ez utóbbit lásd címszavánál). Ez év nyarán Jókainé (személy) (információ)  egy vendégszereplése alkalmával meghűlt, ekkor kezdtek foglalkozni a betetőzés gondolatával. 1865-ben (időpont) újból javították a színkört. Ekkor Pázmán, Mihály, (személy) majd Bényei István (személy) (információ)  az igazgató. (A balatonfüredi színkör (intézmény) (információ)  egyébként arról is nevezetes, hogy ez volt az ország első épített színköre). 1927-ben (időpont) mozgalom indult meg a színkör felépítésére. (dr. Rédey Tivadar) (személy) szin_I.0118.pdf I

 

 

Adatbázisszerű megjelenés

xcímszó Balatonfüredi színészet címszóvég 20631 Szócikk: Balatonfüredi színészet 1816 után xtalanevtizedx 1825 Kilényi Dávid yszemelynevy kilényi dávid yszemelynevy Kilényi Dávid yszemelynevy kilényi yszemelynevy dávid yszemelynevy yszemelynevy Kilényi yszemelynevy Dávid yszemelynevy ykodvegy társulata talál itt otthont a bálteremben. 1821 xevtizedx 1825 jul. 29-től aug. elejéig Balogh István yszemelynevy balogh istván yszemelynevy Balogh István yszemelynevy balogh yszemelynevy istván yszemelynevy yszemelynevy Balogh yszemelynevy István yszemelynevy ykodvegy játszik itt. Az első napon Ruzitska yszemelynevy ruzitska yszemelynevy Ruzitska yszemelynevy ruzitska yszemelynevy yszemelynevy Ruzitska yszemelynevy ykodvegy kolozsvári ytelepulesy kolozsvár ytelepulesy kolozsvár ymegyey kolozs megye ykodvegy karmester által Kotzebue yszemelynevy kotzebue yszemelynevy Kotzebue yszemelynevy kotzebue yszemelynevy yszemelynevy Kotzebue yszemelynevy ykodvegy szövegére írt legrégibb magyar opera, a Béla futása ycimy béla futása ycimy Béla futása ycimy béla ycimy futása ycimy ycimy Béla ycimy futása ycimy ykodvegy került színre, a másodikon három kis darabból álló Quodlibet, ycimy quodlibet ycimy Quodlibet ycimy quodlibet ycimy ycimy Quodlibet ycimy ykodvegy benne Kocsi Horváth József yszemelynevy kocsi horváth józsef yszemelynevy Kocsi Horváth József yszemelynevy kocsi yszemelynevy horváth yszemelynevy józsef yszemelynevy yszemelynevy Kocsi yszemelynevy Horváth yszemelynevy József színésznek Ujholdvasárnapi gyermek ycimy ujholdvasárnapi gyermek ycimy Ujholdvasárnapi gyermek ycimy ujholdvasárnapi ycimy gyermek ycimy ycimy Ujholdvasárnapi ycimy gyermek ycimy ykodvegy című műve, harmadnap Kotzebue yszemelynevy kotzebue yszemelynevy Kotzebue yszemelynevy kotzebue yszemelynevy yszemelynevy Kotzebue yszemelynevy ykodvegy Zűrzavar ycimy zűrzavar ycimy Zűrzavar ycimy zűrzavar ycimy ycimy Zűrzavar ycimy ykodvegy című vígjátéka, búcsúzóul pedig Kisfaludy Károly yszemelynevy kisfaludy károly yszemelynevy Kisfaludy Károly yszemelynevy kisfaludy yszemelynevy károly yszemelynevy yszemelynevy Kisfaludy yszemelynevy Károly yszemelynevy ykodvegy Kemény Simon-ja, ycimy kemény simon ycimy Kemény Simon ycimy kemény ycimy simon ycimy ycimy Kemény ycimy Simon ycimy ykodvegy tablóval. József palatinus yszemelynevy józsef palatinus yszemelynevy József palatinus yszemelynevy józsef yszemelynevy palatinus yszemelynevy yszemelynevy József yszemelynevy palatinus yszemelynevy ykodvegy hitvesének, Mária Dorottya főhercegnőnek yszemelynevy mária dorottya főhercegnő yszemelynevy Mária Dorottya főhercegnő yszemelynevy mária yszemelynevy dorottya yszemelynevy főhercegnő yszemelynevy yszemelynevy Mária yszemelynevy Dorottya ysz első ottüdülése a felsőbb körökben egy csapásra divatba hozta a szép fürdőhelyet. Attólfogva a dunántúli megyékben vándorló színészek is rendszeresen felkeresik a nyári hónapokban Balatonfüredet. ytelepulesy balatonfüred ytelepulesy Balatonfüred ymegyey zala megye ykodvegy 1825-ben a fehérváriak játszanak, Horváth József yszemelynevy horváth józsef yszemelynevy Horváth József yszemelynevy horváth yszemelynevy józsef yszemelynevy yszemelynevy Horváth yszemelynevy József yszemelynevy ykodvegy és Komlóssy Ferenc yszemelynevy komlóssy ferenc yszemelynevy Komlóssy Ferenc yszemelynevy komlóssy yszemelynevy ferenc yszemelynevy yszemelynevy Komlóssy yszemelynevy Ferenc yszemelynevy ykodvegy társigazgatósága alatt. Milyen otthont nyújtott Füred ytelepulesy füred ytelepulesy Füred ymegyey somogy megye ykodvegy az első apostoloknak? Az aktorok fából tákolt félszerben tanyáztak, díszleteikkel és tűzhelyükkel; derékaljuk: földre hintett szalma. Modern darabokban a tagok nappal viselt ruháikban léptek fel, vitézi játékokhoz vendég uraktól kölcsönöztek magyar öltönyöket, népies kellékeket meg a környékbeliektől, biléta fejében. Ebből a siralmas állapotból kívánta kiemelni Kisfaludy Sándor yszemelynevy kisfaludy sándor yszemelynevy Kisfaludy Sándor yszemelynevy kisfaludy yszemelynevy sándor yszemelynevy yszemelynevy Kisfaludy yszemelynevy Sándor yszemelynevy ykodvegy színészetünk úttörőit, akiknek nagy küldetést szánt. Kisfaludy yszemelynevy kisfaludy yszemelynevy Kisfaludy yszemelynevy kisfaludy yszemelynevy yszemelynevy Kisfaludy yszemelynevy ykodvegy 1827-ben kezdte xtalanevtizedx 1835 meg az izgatást színházalkotó terve érdekében. A következő évben pedig már nyíltan is fellépett Vas vármegye ytelepulesy vas vármegye ytelepulesy Vas vármegye ymegyey vas megye ykodvegy közgyűlésén, kettős indítvánnyal: 1. a dunántúli megyék segítségével szerződtessék fejlődésreképes, állandó jellegű színtársulat, melynek megerősödését a gondos támogatáson kívül a gondos ellenőrzés is elősegítse; 2. a Dunántúl ytelepulesy dunántúl ytelepulesy Dunántúl yorszagy Magyarország ykodvegy színészete jusson tisztes hajlékhoz, hogy művelőit ne helyezzék egy sorba a vásári csepűrágókkal és medvemutogató cigányokkal. Vasmegyében ytelepulesy vasmegye ytelepulesy Vasmegyé ymegyey vas megye ykodvegy Kisfaludy yszemelynevy kisfaludy yszemelynevy Kisfaludy yszemelynevy kisfaludy yszemelynevy yszemelynevy Kisfaludy yszemelynevy ykodvegy — sógorának, Szegedy Sándornak yszemelynevy szegedy sándor yszemelynevy Szegedy Sándor yszemelynevy szegedy yszemelynevy sándor yszemelynevy yszemelynevy Szegedy yszemelynevy Sándor yszemelynevy ykodvegy hathatós buzgólkodása mellett —- elérte a legfontosabbat: ügyét életbevágó nemzeti kérdésként tárgyalták. A következő évben végleg megalakult a dunántúli színjátszó társaság. yintezmenyy dunántúli színjátszó társaság yintezmenyy dunántúl yintezmenyy dunántúli yintezmenyy színjátszó yintezmenyy társaság yintezmenyy yintezmenyy dunántúl yintezmenyy ykodvegy 1830-ban xevtizedx 1835 pedig a zalaegerszegi megyei közgyűlés foglalkozott nagytekintélyű táblabírájának, Kisfaludynak yszemelynevy kisfaludynak yszemelynevy Kisfaludynak yszemelynevy kisfaludynak yszemelynevy yszemelynevy Kisfaludynak yszemelynevy ykodvegy a színház ügyében beadott kérvényével. A megyegyűlés elhatározta, hogy a vármegye maga kér »célarányos« telket a játékszín számára a pannonhalmi főapáttól; a gyűlésen legott gyűjtést indítottak és hamarosan össze is adtak mintegy ezer váltó forintot; a szolgabírák utasíttattak, hogy járásaikban minden nemes embert adakozásra serkentsenek; a létesítendő játékszínt és társulatát a vármegye oltalmába helyezték és Kisfaludy Sándor yszemelynevy kisfaludy sándor yszemelynevy Kisfaludy Sándor yszemelynevy kisfaludy yszemelynevy sándor yszemelynevy yszemelynevy Kisfaludy yszemelynevy Sándor yszemelynevy ykodvegy »közbizodalmú hazánkfia« főkormányzata alá rendelték; átirattal ajánlották az eszmét Győr-, ytelepulesy győr ytelepulesy Győr ymegyey győr megye ykodvegy Vas-, ytelepulesy vas ytelepulesy Vas ymegyey vas megye ykodvegy Veszprém-, ytelepulesy veszprém ytelepulesy Veszprém ymegyey veszprém megye ykodvegy Somogy- ytelepulesy somogy ytelepulesy Somogy ymegyey somogy megye ykodvegy és Fehérmegye ytelepulesy fehérmegye ytelepulesy Fehérmegye ymegyey fejér megye ykodvegy atyafiságos buzgalmába; végül kimondták, hogy a füredi nemzeti színházban yintezmenyy füredi nemzeti színház yintezmenyy füredi n yintezmenyy füredi yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy füredi yintezmenyy n yintezmenyy ykodvegy soha más nyelven, mint magyar nyelven, ne legyen szabad játszani. 1830-iki év xtalanevtizedx 1845 őszén kicövekelték a színház telkét a sétálóhely felső, ligetes szélén, a régi, XVII. századi kápolna közelében, mely egy harmincas évekből való rajzon még latható és csak 1846-ban, xevtizedx 1845 a jelenlegi Rotunda-templom építésekor került lebontásra. A játékszín megtervezését és a munkálatok vezetését Fülöp József yszemelynevy fülöp józsef yszemelynevy Fülöp József yszemelynevy fülöp yszemelynevy józsef yszemelynevy yszemelynevy Fülöp yszemelynevy József yszemelynevy ykodvegy veszprémi főpostamester és tanult építő vállalta, ingyenesen. A tél beállta előtt a falak a 6 öl széles és 24 öl hosszú alapon már két ölnyire fölhúzattak!. Télen minden anyag megérkezvén, 1831 xevtizedx 1835 nyarának elején olyan hévvel láttak a munkához, hogy egy rövid hó alatt az épület tető alá jutott.Csinos, ó-görög homlokzatú, zsindelytetős, 400 személy befogadására alkalmas színház volt, tetején kis torony, tornáca felett óra. Bejáratával a Balaton felé fordult. Fülöp József yszemelynevy fülöp józsef yszemelynevy Fülöp József yszemelynevy fülöp yszemelynevy józsef yszemelynevy yszemelynevy Fülöp yszemelynevy József yszemelynevy ykodvegy lelkes munkáján kívül benne volt az épületben a »helikoni gróf« fiának, Festetics Lászlónak yszemelynevy festetics lászló yszemelynevy Festetics László yszemelynevy festetics yszemelynevy lászló yszemelynevy yszemelynevy Festetics yszemelynevy László yszemelynevy ykodvegy (L. o.) hat szép jóni oszlopa, a fürdővendégek s a megyék többezer, buzgón összeadott váltóforintja, a tihanyi apátság húszezer téglája és a fedélhez szükséges gerendái, Kisjókai Szabó István yszemelynevy kisjókai szabó istván yszemelynevy Kisjókai Szabó István yszemelynevy kisjókai yszemelynevy szabó yszemelynevy istván yszemelynevy yszemelynevy Kisjókai yszemelynevy Szabó yszemelynevy Is révkomáromi kereskedő 6600 zsindelye s végül benne volt a füredi ytelepulesy füred ytelepulesy füred ymegyey somogy megye ykodvegy jobbágyság ingyen vállalt száz igás és ezer kézi napszáma; csak az állami kormányzatnak nem volt benne egy ezüst húszasa sem. Kisfaludy yszemelynevy kisfaludy yszemelynevy Kisfaludy yszemelynevy kisfaludy yszemelynevy yszemelynevy Kisfaludy yszemelynevy ykodvegy 1831 év július 3-ára tűzte ki a felavatás ünnepét. S ezen a napon a játékszín Komlóssy Ferenc yszemelynevy komlóssy ferenc yszemelynevy Komlóssy Ferenc yszemelynevy komlóssy yszemelynevy ferenc yszemelynevy yszemelynevy Komlóssy yszemelynevy Ferenc yszemelynevy ykodvegy társulata által meg is nyittatott. Társulata a füredi színház yintezmenyy füredi színház yintezmenyy füredi s yintezmenyy füredi yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy füredi yintezmenyy s yintezmenyy ykodvegy megnyíltakor húsz tagból állott. A férfiak közt ott volt Bárányi Péter, yszemelynevy bárányi péter yszemelynevy Bárányi Péter yszemelynevy bárányi yszemelynevy péter yszemelynevy yszemelynevy Bárányi yszemelynevy Péter yszemelynevy ykodvegy Földváry Vince, yszemelynevy földváry vince yszemelynevy Földváry Vince yszemelynevy földváry yszemelynevy vince yszemelynevy yszemelynevy Földváry yszemelynevy Vince yszemelynevy ykodvegy Hubenay Ferenc yszemelynevy hubenay ferenc yszemelynevy Hubenay Ferenc yszemelynevy hubenay yszemelynevy ferenc yszemelynevy yszemelynevy Hubenay yszemelynevy Ferenc yszemelynevy ykodvegy és Tóth István, yszemelynevy tóth istván yszemelynevy Tóth István yszemelynevy tóth yszemelynevy istván yszemelynevy yszemelynevy Tóth yszemelynevy István yszemelynevy ykodvegy az »Asszony személyek« sorában pedig Komlóssyné, yszemelynevy komlóssyne yszemelynevy Komlóssyné yszemelynevy komlóssyne yszemelynevy yszemelynevy Komlóssyné yszemelynevy ykodvegy Kőrösyné yszemelynevy kőrösyne yszemelynevy Kőrösyné yszemelynevy kőrösyne yszemelynevy yszemelynevy Kőrösyné yszemelynevy ykodvegy és a fő csillag, Hivatal Anikó, yszemelynevy hivatal anikó yszemelynevy Hivatal Anikó yszemelynevy hivatal yszemelynevy anikó yszemelynevy yszemelynevy Hivatal yszemelynevy Anikó yszemelynevy ykodvegy utóbb Lendvay Márton yszemelynevy lendvay márton yszemelynevy Lendvay Márton yszemelynevy lendvay yszemelynevy márton yszemelynevy yszemelynevy Lendvay yszemelynevy Márton yszemelynevy ykodvegy neje. Lendvay, yszemelynevy lendvay yszemelynevy Lendvay yszemelynevy lendvay yszemelynevy yszemelynevy Lendvay yszemelynevy ykodvegy valamint a régibb iskola feje: Pergő Celesztin, yszemelynevy pergő celesztin yszemelynevy Pergő Celesztin yszemelynevy pergő yszemelynevy celesztin yszemelynevy yszemelynevy Pergő yszemelynevy Celesztin yszemelynevy ykodvegy ebben az évadban sűrűn vendégszerepeltek Komlóssynál. yszemelynevy komlóssy yszemelynevy Komlóssy yszemelynevy komlóssy yszemelynevy yszemelynevy Komlóssy yszemelynevy ykodvegy A megnyitó előadáson Komlóssy yszemelynevy komlóssy yszemelynevy Komlóssy yszemelynevy komlóssy yszemelynevy yszemelynevy Komlóssy yszemelynevy ykodvegy mondta el a prológust, melyet Kisfaludy yszemelynevy kisfaludy yszemelynevy Kisfaludy yszemelynevy kisfaludy yszemelynevy yszemelynevy Kisfaludy yszemelynevy ykodvegy írt erre az alkalomra. Ezután a »Magyar hölgy« ycimy magyar hölgy ycimy Magyar hölgy ycimy magyar ycimy hölgy ycimy ycimy Magyar ycimy hölgy ycimy ykodvegy c. vígjáték került színre, mely azonos Karl Töpfer: yszemelynevy karl töpfer yszemelynevy Karl Töpfer yszemelynevy karl yszemelynevy töpfer yszemelynevy yszemelynevy Karl yszemelynevy Töpfer yszemelynevy ykodvegy »Schein und Sein« ycimy schein und sein ycimy Schein und Sein ycimy schein ycimy und ycimy sein ycimy ycimy Schein ycimy und ycimy Sein ycimy ykodvegy c. művével. A! nép erre az előadásra ingyen mehetett, másnap megismételték az előadást a nemesség számára, ők azonban fizették a belépti díjat. A színház homlokzatán ezen szavak díszelegtek: »Hazafiság a nemzetiségnek!«. Később új színház építése körül buzgólkodtak a hazafiak, 1834-ben a Regélő yintezmenyy regélő yintezmenyy Regélő yintezmenyy regélő yintezmenyy yintezmenyy Regélő yintezmenyy ykodvegy azonban azt írja, hogy még nem kész. 1839-ben ugyancsak xtalanevtizedx 1845 a Regélő yintezmenyy regélő yintezmenyy Regélő yintezmenyy regélő yintezmenyy yintezmenyy Regélő yintezmenyy ykodvegy (41. számban) már hozza a régi színház látképét Erdős János yszemelynevy erdős jános yszemelynevy Erdős János yszemelynevy erdős yszemelynevy jános yszemelynevy yszemelynevy Erdős yszemelynevy János yszemelynevy ykodvegy színész rajzában. A negyvenes évek elején felmerül egy szellősebb színkör építésének kívánsága. A fürdőzők belátták — írja a Hazánk és a Külföld-ben yintezmenyy hazánk és a külföld yintezmenyy Hazánk é yintezmenyy hazánk yintezmenyy és yintezmenyy a yintezmenyy külföld yintezmenyy yintezmenyy Hazánk yintezmenyy é yintezmenyy ykodvegy Roboz István yszemelynevy roboz istván yszemelynevy Roboz István yszemelynevy roboz yszemelynevy istván yszemelynevy yszemelynevy Roboz yszemelynevy István yszemelynevy ykodvegy —, hogy itt a szabad lóg a legnagyobb kincs; az elzárt színházban pedig nyár derekán kiállhatatlan volt a melegség. 1845-ben xevtizedx 1845 gróf Zichy Ödön yszemelynevy gróf zichy ödön yszemelynevy gróf Zichy Ödön yszemelynevy gróf yszemelynevy zichy yszemelynevy ödön yszemelynevy yszemelynevy gróf yszemelynevy Zichy yszemelynevy Ödön yszemelynevy ykodve elnöklete alatt a fürdőtelepen tanácskozmány volt és elhatározták az aréna felállítását; költségeire nyomban alá is iratott 500 pf. Ekkor nyújtott tehát a balatonfüredi ytelepulesy balatonfüred ytelepulesy balatonfüred ymegyey zala megye ykodvegy vendégsereg másodízben segítőeszközt színészetünknek. De a színjátszókban is élt még a régi hagyomány: az építőanyagot maguk kubikolták a parkban kijelölt térségre. 1846-ban már állt a kőfallal kerített, nyitott színkör. Lakószobája csak kettő volt; az igazgató ós a primadonna számára. (Akkoriban Latabár Endre yszemelynevy latabár endre yszemelynevy Latabár Endre yszemelynevy latabár yszemelynevy endre yszemelynevy yszemelynevy Latabár yszemelynevy Endre yszemelynevy ykodvegy — a ma is működő színészdinasztia alapítója — állt a társulat élén). A kisebb szerepek játszói a színpad deszkázata alatt tanyáztak, a főbb tagok részint Füred ytelepulesy füred ytelepulesy Füred ymegyey somogy megye ykodvegy és Arács ytelepulesy arács ytelepulesy Arács ymegyey zala megye ykodvegy községben, részint egy nagy szőlő elhagyott kastélyában kaptak szállást. Az előadások itt d. u. 4 óra­kor tartattak; hatkor a zenekarnak már a sétatéren kellett játszania. Egészben az új színkör nem igen felelt meg a várakozásnak, kivált az eső meg zivatar bénította meg sűrűn a födetlen színház munkáját. Azért a közönség sem kedvelte meg mindjárt — még a »nemzet bárójá«-nak, az örökifjú Bizainak yszemelynevy bizai yszemelynevy Bizai yszemelynevy bizai yszemelynevy yszemelynevy Bizai yszemelynevy ykodvegy nógatására sem — s egyelőre visszavonult az állandó színház zárt falai közé, míg az arénában legfeljebb kötéltáncosok és kócrágók mulattatták az alsóbb néposztályt. 1846-ban Hetényi József yszemelynevy hetényi józsef yszemelynevy Hetényi József yszemelynevy hetényi yszemelynevy józsef yszemelynevy yszemelynevy Hetényi yszemelynevy József yszemelynevy ykodvegy győri ytelepulesy győr ytelepulesy győr ymegyey győr megye ykodvegy társulata váltotta fel Latabárékat. yszemelynevy latabár yszemelynevy Latabár yszemelynevy latabár yszemelynevy yszemelynevy Latabár yszemelynevy ykodvegy Nála játszott Tóth József, yszemelynevy tóth józsef yszemelynevy Tóth József yszemelynevy tóth yszemelynevy józsef yszemelynevy yszemelynevy Tóth yszemelynevy József yszemelynevy ykodvegy a nagy jellemszínész s utóbb a Nemzeti Színház yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy második generációjának egyik kiválósága. 1847-ben látogatta xtalanevtizedx 1855 meg a fürdőhelyet István főherceg, yszemelynevy istván főherceg yszemelynevy István főherceg yszemelynevy istván yszemelynevy főherceg yszemelynevy yszemelynevy István yszemelynevy főherceg yszemelynevy ykodvegy Magyarország akkori helytartója, később nádora. S azután jöttek a szabadságharc évei. Ezekben az időkben nem volt Füreden ytelepulesy füred ytelepulesy Füred ymegyey somogy megye ykodvegy színészet. 1854-ben xevtizedx 1855 itt xtalanevtizedx 1865 játszik Molnár György yszemelynevy molnár györgy yszemelynevy Molnár György yszemelynevy molnár yszemelynevy györgy yszemelynevy yszemelynevy Molnár yszemelynevy György yszemelynevy ykodvegy is. Itt vendégszerepelt Jókainé, yszemelynevy jókaine yszemelynevy Jókainé yszemelynevy jókaine yszemelynevy yszemelynevy Jókainé yszemelynevy ykodvegy Komlóssy Ida, yszemelynevy komlóssy ida yszemelynevy Komlóssy Ida yszemelynevy komlóssy yszemelynevy ida yszemelynevy yszemelynevy Komlóssy yszemelynevy Ida yszemelynevy ykodvegy Bulyovszkyné. yszemelynevy bulyovszkyne yszemelynevy Bulyovszkyné yszemelynevy bulyovszkyne yszemelynevy yszemelynevy Bulyovszkyné yszemelynevy ykodvegy A szomszédos Füred ytelepulesy füred ytelepulesy Füred ymegyey somogy megye ykodvegy és Arács ytelepulesy arács ytelepulesy Arács ymegyey zala megye ykodvegy községekből parasztszekereken jött a közönség az előadásokra, a karzatot terményekben és aprómarhákban fizették, amiről Molnár György yszemelynevy molnár györgy yszemelynevy Molnár György yszemelynevy molnár yszemelynevy györgy yszemelynevy yszemelynevy Molnár yszemelynevy György yszemelynevy ykodvegy a »Világostól — Világosig« ycimy világostól — világosig ycimy Világostól — Világosig ycimy világostól ycimy — ycimy világosig ycimy ycimy Világostól ycimy — ycimy Világosig ycimy ykodvegy c. munkájában emlékezik meg. A színházat 1860. xevtizedx 1865 szept. 10-én restaurálták, gróf Zichy Manó yszemelynevy gróf zichy manó yszemelynevy gróf Zichy Manó yszemelynevy gróf yszemelynevy zichy yszemelynevy manó yszemelynevy yszemelynevy gróf yszemelynevy Zichy yszemelynevy Manó yszemelynevy ykodve lelkes felhívására 1861 júl. 7-én Molnár György yszemelynevy molnár györgy yszemelynevy Molnár György yszemelynevy molnár yszemelynevy györgy yszemelynevy yszemelynevy Molnár yszemelynevy György yszemelynevy ykodvegy az újonnan restaurált színkörben megkezdi előadásait. Ekkor egyúttal 12 szobát is építettek a színészek számára. A színpad 7 öl hosszú, 6 és fél öl széles, nézőtere 9 öl hosszú. Van 14 páholya. Az építkezés élén választmány állt, melynek tagjai gr. Zichy Manó, yszemelynevy gr. zichy manó yszemelynevy gr. Zichy Manó yszemelynevy gr. yszemelynevy zichy yszemelynevy manó yszemelynevy yszemelynevy gr. yszemelynevy Zichy yszemelynevy Manó yszemelynevy ykodvegy a két Rudics báró, yszemelynevy rudics báró yszemelynevy Rudics báró yszemelynevy rudics yszemelynevy báró yszemelynevy yszemelynevy Rudics yszemelynevy báró yszemelynevy ykodvegy gr. Hunyadi János, yszemelynevy gr. hunyadi jános yszemelynevy gr. Hunyadi János yszemelynevy gr. yszemelynevy hunyadi yszemelynevy jános yszemelynevy yszemelynevy gr. yszemelynevy Hunyadi yszemelynevy János yszemelynev Janikovics László, yszemelynevy janikovics lászló yszemelynevy Janikovics László yszemelynevy janikovics yszemelynevy lászló yszemelynevy yszemelynevy Janikovics yszemelynevy László yszemelynevy ykodvegy Krisztiány Piusz yszemelynevy krisztiány piusz yszemelynevy Krisztiány Piusz yszemelynevy krisztiány yszemelynevy piusz yszemelynevy yszemelynevy Krisztiány yszemelynevy Piusz yszemelynevy ykodvegy és Écsy László yszemelynevy écsy lászló yszemelynevy Écsy László yszemelynevy écsy yszemelynevy lászló yszemelynevy yszemelynevy Écsy yszemelynevy László yszemelynevy ykodvegy (Ez utóbbit lásd címszavánál). Ez év nyarán Jókainé yszemelynevy jókaine yszemelynevy Jókainé yszemelynevy jókaine yszemelynevy yszemelynevy Jókainé yszemelynevy ykodvegy egy vendégszereplése alkalmával meghűlt, ekkor kezdtek foglalkozni a betetőzés gondolatával. 1865-ben újból xtalanevtizedx 1875 xtalanevtizedx 1885 javították a színkört. Ekkor Pázmán, Mihály, yszemelynevy pázmán, mihály yszemelynevy Pázmán, Mihály yszemelynevy pázmán, yszemelynevy mihály yszemelynevy yszemelynevy Pázmán, yszemelynevy Mihály yszemelynevy ykodvegy majd Bényei István yszemelynevy bényei istván yszemelynevy Bényei István yszemelynevy bényei yszemelynevy istván yszemelynevy yszemelynevy Bényei yszemelynevy István yszemelynevy ykodvegy az igazgató. (A balatonfüredi színkör yintezmenyy balatonfüredi színkör yintezmenyy balatonf yintezmenyy balatonfüredi yintezmenyy színkör yintezmenyy yintezmenyy balatonf yintezmenyy ykodvegy egyébként arról is nevezetes, hogy ez volt az ország első épített színköre). 1927-ben xevtizedx 1925 mozgalom xtalanevtizedx 1935 indult meg a színkör felépítésére. (dr. Rédey Tivadar) yszemelynevy dr. rédey tivadar yszemelynevy dr. Rédey Tivadar yszemelynevy dr. yszemelynevy rédey yszemelynevy tivadar yszemelynevy yszemelynevy dr. yszemelynevy Rédey yszemelynevy Tivadar yszemelyn yszocikkszerzoy dr. rédey tivadar szin_I.0118.pdf I

 

 

A szócikk eredeti szövege:

Címszó: Balatonfüredi színészet - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

KONKRETSZINHAZ

NEMSZEMELYNEV

 

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0118.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0118.png

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/20/20631.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

Balatonfüredi színészet

Szócikk: Balatonfüredi színészet 1816 után Kilényi Dávid társulata talál itt otthont a bálteremben. 1821 jul. 29-től aug. elejéig Balogh István játszik itt. Az első napon Ruzitska kolozsvári karmester által Kotzebue szövegére írt legrégibb magyar opera, a Béla futása került színre, a másodikon három kis darabból álló Quodlibet, benne Kocsi Horváth József színésznek Ujholdvasárnapi gyermek című műve, harmadnap Kotzebue Zűrzavar című vígjátéka, búcsúzóul pedig Kisfaludy Károly Kemény Simon-ja, tablóval. József palatinus hitvesének, Mária Dorottya főhercegnőnek első ottüdülése a felsőbb körökben egy csapásra divatba hozta a szép fürdőhelyet. Attólfogva a dunántúli megyékben vándorló színészek is rendszeresen felkeresik a nyári hónapokban Balatonfüredet. 1825-ben a fehérváriak játszanak, Horváth József és Komlóssy Ferenc társigazgatósága alatt. Milyen otthont nyújtott Füred az első apostoloknak? Az aktorok fából tákolt félszerben tanyáztak, díszleteikkel és tűzhelyükkel; derékaljuk: földre hintett szalma. Modern darabokban a tagok nappal viselt ruháikban léptek fel, vitézi játékokhoz vendég uraktól kölcsönöztek magyar öltönyöket, népies kellékeket meg a környékbeliektől, biléta fejében. Ebből a siralmas állapotból kívánta kiemelni Kisfaludy Sándor színészetünk úttörőit, akiknek nagy küldetést szánt. Kisfaludy 1827-ben kezdte meg az izgatást színházalkotó terve érdekében. A következő évben pedig már nyíltan is fellépett Vas vármegye közgyűlésén, kettős indítvánnyal: 1. a dunántúli megyék segítségével szerződtessék fejlődésreképes, állandó jellegű színtársulat, melynek megerősödését a gondos támogatáson kívül a gondos ellenőrzés is elősegítse; 2. a Dunántúl színészete jusson tisztes hajlékhoz, hogy művelőit ne helyezzék egy sorba a vásári csepűrágókkal és medvemutogató cigányokkal. Vasmegyében Kisfaludy — sógorának, Szegedy Sándornak hathatós buzgólkodása mellett —- elérte a legfontosabbat: ügyét életbevágó nemzeti kérdésként tárgyalták. A következő évben végleg megalakult a dunántúli színjátszó társaság. 1830-ban pedig a zalaegerszegi megyei közgyűlés foglalkozott nagytekintélyű táblabírájának, Kisfaludynak a színház ügyében beadott kérvényével. A megyegyűlés elhatározta, hogy a vármegye maga kér »célarányos« telket a játékszín számára a pannonhalmi főapáttól; a gyűlésen legott gyűjtést indítottak és hamarosan össze is adtak mintegy ezer váltó forintot; a szolgabírák utasíttattak, hogy járásaikban minden nemes embert adakozásra serkentsenek; a létesítendő játékszínt és társulatát a vármegye oltalmába helyezték és Kisfaludy Sándor »közbizodalmú hazánkfia« főkormányzata alá rendelték; átirattal ajánlották az eszmét Győr-, Vas-, Veszprém-, Somogy- és Fehérmegye atyafiságos buzgalmába; végül kimondták, hogy a füredi nemzeti színházban soha más nyelven, mint magyar nyelven, ne legyen szabad játszani. 1830-iki év őszén kicövekelték a színház telkét a sétálóhely felső, ligetes szélén, a régi, XVII. századi kápolna közelében, mely egy harmincas évekből való rajzon még latható és csak 1846-ban, a jelenlegi Rotunda-templom építésekor került lebontásra. A játékszín megtervezését és a munkálatok vezetését Fülöp József veszprémi főpostamester és tanult építő vállalta, ingyenesen. A tél beállta előtt a falak a 6 öl széles és 24 öl hosszú alapon már két ölnyire fölhúzattak!. Télen minden anyag megérkezvén, 1831 nyarának elején olyan hévvel láttak a munkához, hogy egy rövid hó alatt az épület tető alá jutott.Csinos, ó-görög homlokzatú, zsindelytetős, 400 személy befogadására alkalmas színház volt, tetején kis torony, tornáca felett óra. Bejáratával a Balaton felé fordult. Fülöp József lelkes munkáján kívül benne volt az épületben a »helikoni gróf« fiának, Festetics Lászlónak (L. o.) hat szép jóni oszlopa, a fürdővendégek s a megyék többezer, buzgón összeadott váltóforintja, a tihanyi apátság húszezer téglája és a fedélhez szükséges gerendái, Kisjókai Szabó István révkomáromi kereskedő 6600 zsindelye s végül benne volt a füredi jobbágyság ingyen vállalt száz igás és ezer kézi napszáma; csak az állami kormányzatnak nem volt benne egy ezüst húszasa sem. Kisfaludy 1831 év július 3-ára tűzte ki a felavatás ünnepét. S ezen a napon a játékszín Komlóssy Ferenc társulata által meg is nyittatott. Társulata a füredi színház megnyíltakor húsz tagból állott. A férfiak közt ott volt Bárányi Péter, Földváry Vince, Hubenay Ferenc és Tóth István, az »Asszony személyek« sorában pedig Komlóssyné, Kőrösyné és a fő csillag, Hivatal Anikó, utóbb Lendvay Márton neje. Lendvay, valamint a régibb iskola feje: Pergő Celesztin, ebben az évadban sűrűn vendégszerepeltek Komlóssynál. A megnyitó előadáson Komlóssy mondta el a prológust, melyet Kisfaludy írt erre az alkalomra. Ezután a »Magyar hölgy« c. vígjáték került színre, mely azonos Karl Töpfer: »Schein und Sein« c. művével. A! nép erre az előadásra ingyen mehetett, másnap megismételték az előadást a nemesség számára, ők azonban fizették a belépti díjat. A színház homlokzatán ezen szavak díszelegtek: »Hazafiság a nemzetiségnek!«. Később új színház építése körül buzgólkodtak a hazafiak, 1834-ben a Regélő azonban azt írja, hogy még nem kész. 1839-ben ugyancsak a Regélő (41. számban) már hozza a régi színház látképét Erdős János színész rajzában. A negyvenes évek elején felmerül egy szellősebb színkör építésének kívánsága. A fürdőzők belátták — írja a Hazánk és a Külföld-ben Roboz István —, hogy itt a szabad lóg a legnagyobb kincs; az elzárt színházban pedig nyár derekán kiállhatatlan volt a melegség. 1845-ben gróf Zichy Ödön elnöklete alatt a fürdőtelepen tanácskozmány volt és elhatározták az aréna felállítását; költségeire nyomban alá is iratott 500 pf. Ekkor nyújtott tehát a balatonfüredi vendégsereg másodízben segítőeszközt színészetünknek. De a színjátszókban is élt még a régi hagyomány: az építőanyagot maguk kubikolták a parkban kijelölt térségre. 1846-ban már állt a kőfallal kerített, nyitott színkör. Lakószobája csak kettő volt; az igazgató ós a primadonna számára. (Akkoriban Latabár Endre — a ma is működő színészdinasztia alapítója — állt a társulat élén). A kisebb szerepek játszói a színpad deszkázata alatt tanyáztak, a főbb tagok részint Füred és Arács községben, részint egy nagy szőlő elhagyott kastélyában kaptak szállást. Az előadások itt d. u. 4 óra­kor tartattak; hatkor a zenekarnak már a sétatéren kellett játszania. Egészben az új színkör nem igen felelt meg a várakozásnak, kivált az eső meg zivatar bénította meg sűrűn a födetlen színház munkáját. Azért a közönség sem kedvelte meg mindjárt — még a »nemzet bárójá«-nak, az örökifjú Bizainak nógatására sem — s egyelőre visszavonult az állandó színház zárt falai közé, míg az arénában legfeljebb kötéltáncosok és kócrágók mulattatták az alsóbb néposztályt. 1846-ban Hetényi József győri társulata váltotta fel Latabárékat. Nála játszott Tóth József, a nagy jellemszínész s utóbb a Nemzeti Színház második generációjának egyik kiválósága. 1847-ben látogatta meg a fürdőhelyet István főherceg, Magyarország akkori helytartója, később nádora. S azután jöttek a szabadságharc évei. Ezekben az időkben nem volt Füreden színészet. 1854-ben itt játszik Molnár György is. Itt vendégszerepelt Jókainé, Komlóssy Ida, Bulyovszkyné. A szomszédos Füred és Arács községekből parasztszekereken jött a közönség az előadásokra, a karzatot terményekben és aprómarhákban fizették, amiről Molnár György a »Világostól — Világosig« c. munkájában emlékezik meg. A színházat 1860. szept. 10-én restaurálták, gróf Zichy Manó lelkes felhívására 1861 júl. 7-én Molnár György az újonnan restaurált színkörben megkezdi előadásait. Ekkor egyúttal 12 szobát is építettek a színészek számára. A színpad 7 öl hosszú, 6 és fél öl széles, nézőtere 9 öl hosszú. Van 14 páholya. Az építkezés élén választmány állt, melynek tagjai gr. Zichy Manó, a két Rudics báró, gr. Hunyadi János, Janikovics László, Krisztiány Piusz és Écsy László (Ez utóbbit lásd címszavánál). Ez év nyarán Jókainé egy vendégszereplése alkalmával meghűlt, ekkor kezdtek foglalkozni a betetőzés gondolatával. 1865-ben újból javították a színkört. Ekkor Pázmán, Mihály, majd Bényei István az igazgató. (A balatonfüredi színkör egyébként arról is nevezetes, hogy ez volt az ország első épített színköre). 1927-ben mozgalom indult meg a színkör felépítésére. (dr. Rédey Tivadar) szin_I.0118.pdf I