Címszó: Balatonfüredi színészet - Magyar
Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
KONKRETSZINHAZ
NEMSZEMELYNEV
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0118.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0118.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/20/20631.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
A szöveg linkekkel ellátott változata:
Balatonfüredi
színészet
Ugyanígy kezdődő szócikkek: https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/e/520631.htm
Szócikk: Balatonfüredi színészet 1816 (időpont) után
Kilényi Dávid (személy) (információ)
társulata talál itt otthont a bálteremben.
1821 (időpont)
jul. 29-től aug. elejéig Balogh István (személy) (információ)
játszik itt. Az első napon Ruzitska (személy) (információ)
kolozsvári (megye) karmester
által Kotzebue (személy) (információ)
szövegére írt legrégibb magyar opera, a Béla
futása (cím)
(információ)
került színre, a másodikon három kis darabból
álló Quodlibet, (cím)
benne Kocsi Horváth József (személy) (információ)
színésznek Ujholdvasárnapi gyermek (cím) című műve,
harmadnap Kotzebue (személy) (információ)
Zűrzavar (cím) című vígjátéka,
búcsúzóul pedig Kisfaludy Károly (személy) (információ)
Kemény Simon-ja, (cím) (információ)
tablóval. József palatinus (személy) hitvesének,
Mária Dorottya főhercegnőnek (személy) első
ottüdülése a felsőbb körökben egy csapásra divatba hozta a szép fürdőhelyet. Attólfogva
a dunántúli megyékben vándorló színészek is rendszeresen felkeresik a nyári hónapokban
Balatonfüredet. (megye) 1825-ben
(időpont)
a fehérváriak játszanak, Horváth József (személy) (információ)
és Komlóssy Ferenc (személy) (információ)
társigazgatósága alatt. Milyen otthont nyújtott
Füred (megye)
az első apostoloknak? Az aktorok fából tákolt félszerben tanyáztak, díszleteikkel
és tűzhelyükkel; derékaljuk: földre hintett szalma. Modern darabokban a tagok nappal
viselt ruháikban léptek fel, vitézi játékokhoz vendég uraktól kölcsönöztek magyar
öltönyöket, népies kellékeket meg a környékbeliektől, biléta fejében. Ebből a siralmas
állapotból kívánta kiemelni Kisfaludy Sándor (személy) (információ)
színészetünk úttörőit, akiknek nagy küldetést
szánt. Kisfaludy (személy) (információ)
1827-ben (időpont) kezdte
meg az izgatást színházalkotó terve érdekében. A következő évben pedig már nyíltan
is fellépett Vas vármegye (megye) (információ)
közgyűlésén, kettős indítvánnyal: 1. a dunántúli
megyék segítségével szerződtessék fejlődésreképes, állandó jellegű színtársulat,
melynek megerősödését a gondos támogatáson kívül a gondos ellenőrzés is elősegítse;
2. a Dunántúl színészete jusson tisztes hajlékhoz, hogy művelőit ne helyezzék egy
sorba a vásári csepűrágókkal és medvemutogató cigányokkal. Vasmegyében (megye) Kisfaludy
(személy)
(információ)
— sógorának, Szegedy Sándornak (személy) (információ)
hathatós buzgólkodása mellett —- elérte a
legfontosabbat: ügyét életbevágó nemzeti kérdésként tárgyalták. A következő évben
végleg megalakult a dunántúli színjátszó társaság. (intézmény)
1830-ban (időpont)
pedig a zalaegerszegi megyei közgyűlés foglalkozott nagytekintélyű táblabírájának,
Kisfaludynak (személy)
a színház ügyében beadott kérvényével. A megyegyűlés elhatározta, hogy a vármegye
maga kér »célarányos« telket a játékszín számára a pannonhalmi főapáttól; a gyűlésen
legott gyűjtést indítottak és hamarosan össze is adtak mintegy ezer váltó forintot;
a szolgabírák utasíttattak, hogy járásaikban minden nemes embert adakozásra serkentsenek;
a létesítendő játékszínt és társulatát a vármegye oltalmába helyezték és Kisfaludy
Sándor (személy)
(információ)
»közbizodalmú hazánkfia« főkormányzata alá
rendelték; átirattal ajánlották az eszmét Győr-, (megye) Vas-,
(megye) (információ)
Veszprém-, (megye) Somogy-
(megye) és
Fehérmegye (megye)
atyafiságos buzgalmába; végül kimondták, hogy a füredi nemzeti színházban (intézmény)
(információ)
soha más nyelven, mint magyar nyelven, ne
legyen szabad játszani. 1830-iki (időpont) év
őszén kicövekelték a színház telkét a sétálóhely felső, ligetes szélén, a régi,
XVII. századi kápolna közelében, mely egy harmincas évekből való rajzon még latható
és csak 1846-ban, (időpont) a
jelenlegi Rotunda-templom építésekor került lebontásra. A játékszín megtervezését
és a munkálatok vezetését Fülöp József (személy) (információ)
veszprémi főpostamester és tanult építő vállalta,
ingyenesen. A tél beállta előtt a falak a 6 öl széles és 24 öl hosszú alapon már
két ölnyire fölhúzattak!. Télen minden anyag megérkezvén, 1831 (időpont) nyarának
elején olyan hévvel láttak a munkához, hogy egy rövid hó alatt az épület tető alá
jutott.Csinos, ó-görög homlokzatú, zsindelytetős, 400 személy befogadására alkalmas
színház volt, tetején kis torony, tornáca felett óra. Bejáratával a Balaton felé
fordult. Fülöp József (személy) (információ)
lelkes munkáján kívül benne volt az épületben
a »helikoni gróf« fiának, Festetics Lászlónak (személy) (információ)
(L. o.) hat szép jóni oszlopa, a fürdővendégek
s a megyék többezer, buzgón összeadott váltóforintja, a tihanyi apátság húszezer
téglája és a fedélhez szükséges gerendái, Kisjókai Szabó István (személy) révkomáromi
kereskedő 6600 zsindelye s végül benne volt a füredi (megye) jobbágyság
ingyen vállalt száz igás és ezer kézi napszáma; csak az állami kormányzatnak nem
volt benne egy ezüst húszasa sem. Kisfaludy (személy) (információ)
1831 (időpont) év
július 3-ára tűzte ki a felavatás ünnepét. S ezen a napon a játékszín Komlóssy Ferenc
(személy)
(információ)
társulata által meg is nyittatott. Társulata
a füredi színház (intézmény)
(információ)
megnyíltakor húsz tagból állott. A férfiak
közt ott volt Bárányi Péter, (személy) Földváry
Vince, (személy)
(információ)
Hubenay Ferenc (személy) (információ)
és Tóth István, (személy) (információ)
az »Asszony személyek« sorában pedig Komlóssyné,
(személy)
Kőrösyné (személy)
és a fő csillag, Hivatal Anikó, (személy) (információ)
utóbb Lendvay Márton (személy) (információ)
neje. Lendvay, (személy) (információ)
valamint a régibb iskola feje: Pergő Celesztin,
(személy)
(információ)
ebben az évadban sűrűn vendégszerepeltek
Komlóssynál. (személy)
(információ)
A megnyitó előadáson Komlóssy (személy) (információ)
mondta el a prológust, melyet Kisfaludy (személy) (információ)
írt erre az alkalomra. Ezután a »Magyar hölgy«
(cím) (információ)
c. vígjáték került színre, mely azonos Karl
Töpfer: (személy)
»Schein und Sein« (cím) c. művével.
A! nép erre az előadásra ingyen mehetett, másnap megismételték az előadást a nemesség
számára, ők azonban fizették a belépti díjat. A színház homlokzatán ezen szavak
díszelegtek: »Hazafiság a nemzetiségnek!«. Később új színház építése körül buzgólkodtak
a hazafiak, 1834-ben (időpont) a
Regélő (intézmény)
azonban azt írja, hogy még nem kész. 1839-ben (időpont) ugyancsak
a Regélő (intézmény)
(41. számban) már hozza a régi színház látképét Erdős János (személy) (információ)
színész rajzában. A negyvenes évek elején
felmerül egy szellősebb színkör építésének kívánsága. A fürdőzők belátták — írja
a Hazánk és a Külföld-ben (intézmény)
(információ)
Roboz István (személy) (információ)
—, hogy itt a szabad lóg a legnagyobb kincs;
az elzárt színházban pedig nyár derekán kiállhatatlan volt a melegség. 1845-ben
(időpont)
gróf Zichy Ödön (személy) (információ)
elnöklete alatt a fürdőtelepen tanácskozmány
volt és elhatározták az aréna felállítását; költségeire nyomban alá is iratott 500
pf. Ekkor nyújtott tehát a balatonfüredi (megye) vendégsereg
másodízben segítőeszközt színészetünknek. De a színjátszókban is élt még a régi
hagyomány: az építőanyagot maguk kubikolták a parkban kijelölt térségre. 1846-ban
(időpont)
már állt a kőfallal kerített, nyitott színkör. Lakószobája csak kettő volt; az igazgató
ós a primadonna számára. (Akkoriban Latabár Endre (személy) (információ)
— a ma is működő színészdinasztia alapítója
— állt a társulat élén). A kisebb szerepek játszói a színpad deszkázata alatt tanyáztak,
a főbb tagok részint Füred (megye) és Arács
(megye) községben,
részint egy nagy szőlő elhagyott kastélyában kaptak szállást. Az előadások itt d.
u. 4 órakor tartattak; hatkor a zenekarnak már a sétatéren kellett játszania. Egészben
az új színkör nem igen felelt meg a várakozásnak, kivált az eső meg zivatar bénította
meg sűrűn a födetlen színház munkáját. Azért a közönség sem kedvelte meg mindjárt
— még a »nemzet bárójá«-nak, az örökifjú Bizainak (személy) nógatására
sem — s egyelőre visszavonult az állandó színház zárt falai közé, míg az arénában
legfeljebb kötéltáncosok és kócrágók mulattatták az alsóbb néposztályt. 1846-ban
(időpont)
Hetényi József (személy) (információ)
győri (megye) társulata
váltotta fel Latabárékat. (személy) (információ)
Nála játszott Tóth József, (személy) (információ)
a nagy jellemszínész s utóbb a Nemzeti Színház
(intézmény)
(információ)
második generációjának egyik kiválósága.
1847-ben (időpont)
látogatta meg a fürdőhelyet István főherceg, (személy) (információ)
Magyarország akkori helytartója, később nádora.
S azután jöttek a szabadságharc évei. Ezekben az időkben nem volt Füreden (megye) színészet.
1854-ben (időpont)
itt játszik Molnár György (személy) (információ)
is. Itt vendégszerepelt Jókainé, (személy) (információ)
Komlóssy Ida, (személy) (információ)
Bulyovszkyné. (személy) A
szomszédos Füred (megye) és Arács
(megye) községekből
parasztszekereken jött a közönség az előadásokra, a karzatot terményekben és aprómarhákban
fizették, amiről Molnár György (személy) (információ)
a »Világostól — Világosig« (cím) c. munkájában
emlékezik meg. A színházat 1860. (időpont) szept.
10-én restaurálták, gróf Zichy Manó (személy) (információ)
lelkes felhívására 1861 (időpont) júl.
7-én Molnár György (személy) (információ)
az újonnan restaurált színkörben megkezdi
előadásait. Ekkor egyúttal 12 szobát is építettek a színészek számára. A színpad
7 öl hosszú, 6 és fél öl széles, nézőtere 9 öl hosszú. Van 14 páholya. Az építkezés
élén választmány állt, melynek tagjai gr. Zichy Manó, (személy) a
két Rudics báró, (személy) gr.
Hunyadi János, (személy) Janikovics
László, (személy)
Krisztiány Piusz (személy) és
Écsy László (személy)
(információ)
(Ez utóbbit lásd címszavánál). Ez év nyarán
Jókainé (személy)
(információ)
egy vendégszereplése alkalmával meghűlt,
ekkor kezdtek foglalkozni a betetőzés gondolatával. 1865-ben (időpont) újból
javították a színkört. Ekkor Pázmán, Mihály, (személy) majd
Bényei István (személy) (információ)
az igazgató. (A balatonfüredi színkör (intézmény)
(információ)
egyébként arról is nevezetes, hogy ez volt
az ország első épített színköre). 1927-ben (időpont) mozgalom
indult meg a színkör felépítésére. (dr. Rédey Tivadar) (személy) szin_I.0118.pdf
I
Adatbázisszerű megjelenés
xcímszó Balatonfüredi színészet címszóvég 20631
Szócikk: Balatonfüredi színészet 1816 után xtalanevtizedx 1825 Kilényi Dávid yszemelynevy
kilényi dávid yszemelynevy Kilényi Dávid yszemelynevy kilényi yszemelynevy
dávid yszemelynevy yszemelynevy Kilényi yszemelynevy Dávid yszemelynevy
ykodvegy társulata talál itt otthont a bálteremben. 1821 xevtizedx 1825 jul. 29-től
aug. elejéig Balogh István yszemelynevy balogh istván yszemelynevy Balogh
István yszemelynevy balogh yszemelynevy istván yszemelynevy yszemelynevy Balogh
yszemelynevy István yszemelynevy ykodvegy játszik itt. Az első napon Ruzitska yszemelynevy
ruzitska yszemelynevy Ruzitska yszemelynevy ruzitska yszemelynevy yszemelynevy
Ruzitska yszemelynevy ykodvegy kolozsvári ytelepulesy kolozsvár ytelepulesy
kolozsvár ymegyey kolozs megye ykodvegy karmester által Kotzebue yszemelynevy
kotzebue yszemelynevy Kotzebue yszemelynevy kotzebue yszemelynevy yszemelynevy
Kotzebue yszemelynevy ykodvegy szövegére írt legrégibb magyar opera, a Béla futása
ycimy béla futása ycimy Béla futása ycimy béla ycimy futása ycimy ycimy Béla
ycimy futása ycimy ykodvegy került színre, a másodikon három kis darabból álló Quodlibet,
ycimy quodlibet ycimy Quodlibet ycimy quodlibet ycimy ycimy Quodlibet ycimy
ykodvegy benne Kocsi Horváth József yszemelynevy kocsi horváth józsef
yszemelynevy Kocsi Horváth József yszemelynevy kocsi yszemelynevy horváth
yszemelynevy józsef yszemelynevy yszemelynevy Kocsi yszemelynevy Horváth
yszemelynevy József színésznek Ujholdvasárnapi gyermek ycimy ujholdvasárnapi
gyermek ycimy Ujholdvasárnapi gyermek ycimy ujholdvasárnapi ycimy gyermek ycimy
ycimy Ujholdvasárnapi ycimy gyermek ycimy ykodvegy című műve, harmadnap Kotzebue
yszemelynevy kotzebue yszemelynevy Kotzebue yszemelynevy kotzebue yszemelynevy
yszemelynevy Kotzebue yszemelynevy ykodvegy Zűrzavar ycimy zűrzavar ycimy
Zűrzavar ycimy zűrzavar ycimy ycimy Zűrzavar ycimy ykodvegy című vígjátéka, búcsúzóul
pedig Kisfaludy Károly yszemelynevy kisfaludy károly yszemelynevy Kisfaludy
Károly yszemelynevy kisfaludy yszemelynevy károly yszemelynevy yszemelynevy
Kisfaludy yszemelynevy Károly yszemelynevy ykodvegy Kemény Simon-ja, ycimy
kemény simon ycimy Kemény Simon ycimy kemény ycimy simon ycimy ycimy Kemény
ycimy Simon ycimy ykodvegy tablóval. József palatinus yszemelynevy józsef
palatinus yszemelynevy József palatinus yszemelynevy józsef yszemelynevy
palatinus yszemelynevy yszemelynevy József yszemelynevy palatinus yszemelynevy
ykodvegy hitvesének, Mária Dorottya főhercegnőnek yszemelynevy mária dorottya
főhercegnő yszemelynevy Mária Dorottya főhercegnő yszemelynevy mária
yszemelynevy dorottya yszemelynevy főhercegnő yszemelynevy yszemelynevy Mária
yszemelynevy Dorottya ysz első ottüdülése a felsőbb körökben egy csapásra divatba
hozta a szép fürdőhelyet. Attólfogva a dunántúli megyékben vándorló színészek is
rendszeresen felkeresik a nyári hónapokban Balatonfüredet. ytelepulesy
balatonfüred ytelepulesy Balatonfüred ymegyey zala megye ykodvegy 1825-ben a fehérváriak
játszanak, Horváth József yszemelynevy horváth józsef yszemelynevy Horváth
József yszemelynevy horváth yszemelynevy józsef yszemelynevy yszemelynevy
Horváth yszemelynevy József yszemelynevy ykodvegy és Komlóssy Ferenc yszemelynevy
komlóssy ferenc yszemelynevy Komlóssy Ferenc yszemelynevy komlóssy yszemelynevy
ferenc yszemelynevy yszemelynevy Komlóssy yszemelynevy Ferenc yszemelynevy
ykodvegy társigazgatósága alatt. Milyen otthont nyújtott Füred ytelepulesy
füred ytelepulesy Füred ymegyey somogy megye ykodvegy az első apostoloknak? Az aktorok
fából tákolt félszerben tanyáztak, díszleteikkel és tűzhelyükkel; derékaljuk: földre
hintett szalma. Modern darabokban a tagok nappal viselt ruháikban léptek fel, vitézi
játékokhoz vendég uraktól kölcsönöztek magyar öltönyöket, népies kellékeket meg
a környékbeliektől, biléta fejében. Ebből a siralmas állapotból kívánta kiemelni
Kisfaludy Sándor yszemelynevy kisfaludy sándor yszemelynevy Kisfaludy Sándor
yszemelynevy kisfaludy yszemelynevy sándor yszemelynevy yszemelynevy Kisfaludy
yszemelynevy Sándor yszemelynevy ykodvegy színészetünk úttörőit, akiknek nagy küldetést
szánt. Kisfaludy yszemelynevy kisfaludy yszemelynevy Kisfaludy yszemelynevy
kisfaludy yszemelynevy yszemelynevy Kisfaludy yszemelynevy ykodvegy 1827-ben kezdte
xtalanevtizedx 1835 meg az izgatást színházalkotó terve érdekében. A következő évben
pedig már nyíltan is fellépett Vas vármegye ytelepulesy vas vármegye
ytelepulesy Vas vármegye ymegyey vas megye ykodvegy közgyűlésén, kettős indítvánnyal:
1. a dunántúli megyék segítségével szerződtessék fejlődésreképes, állandó jellegű
színtársulat, melynek megerősödését a gondos támogatáson kívül a gondos ellenőrzés
is elősegítse; 2. a Dunántúl ytelepulesy dunántúl ytelepulesy Dunántúl yorszagy
Magyarország ykodvegy színészete jusson tisztes hajlékhoz, hogy művelőit ne helyezzék
egy sorba a vásári csepűrágókkal és medvemutogató cigányokkal. Vasmegyében ytelepulesy
vasmegye ytelepulesy Vasmegyé ymegyey vas megye ykodvegy Kisfaludy yszemelynevy
kisfaludy yszemelynevy Kisfaludy yszemelynevy kisfaludy yszemelynevy
yszemelynevy Kisfaludy yszemelynevy ykodvegy — sógorának, Szegedy Sándornak yszemelynevy
szegedy sándor yszemelynevy Szegedy Sándor yszemelynevy szegedy yszemelynevy
sándor yszemelynevy yszemelynevy Szegedy yszemelynevy Sándor yszemelynevy
ykodvegy hathatós buzgólkodása mellett —- elérte a legfontosabbat: ügyét életbevágó
nemzeti kérdésként tárgyalták. A következő évben végleg megalakult a dunántúli színjátszó
társaság. yintezmenyy dunántúli színjátszó társaság yintezmenyy dunántúl
yintezmenyy dunántúli yintezmenyy színjátszó yintezmenyy társaság yintezmenyy
yintezmenyy dunántúl yintezmenyy ykodvegy 1830-ban xevtizedx 1835 pedig a zalaegerszegi
megyei közgyűlés foglalkozott nagytekintélyű táblabírájának, Kisfaludynak yszemelynevy
kisfaludynak yszemelynevy Kisfaludynak yszemelynevy kisfaludynak yszemelynevy
yszemelynevy Kisfaludynak yszemelynevy ykodvegy a színház ügyében beadott kérvényével.
A megyegyűlés elhatározta, hogy a vármegye maga kér »célarányos« telket a játékszín
számára a pannonhalmi főapáttól; a gyűlésen legott gyűjtést indítottak és hamarosan
össze is adtak mintegy ezer váltó forintot; a szolgabírák utasíttattak, hogy járásaikban
minden nemes embert adakozásra serkentsenek; a létesítendő játékszínt és társulatát
a vármegye oltalmába helyezték és Kisfaludy Sándor yszemelynevy kisfaludy
sándor yszemelynevy Kisfaludy Sándor yszemelynevy kisfaludy yszemelynevy sándor
yszemelynevy yszemelynevy Kisfaludy yszemelynevy Sándor yszemelynevy ykodvegy »közbizodalmú
hazánkfia« főkormányzata alá rendelték; átirattal ajánlották az eszmét Győr-, ytelepulesy
győr ytelepulesy Győr ymegyey győr megye ykodvegy Vas-, ytelepulesy vas
ytelepulesy Vas ymegyey vas megye ykodvegy Veszprém-, ytelepulesy veszprém
ytelepulesy Veszprém ymegyey veszprém megye ykodvegy Somogy- ytelepulesy somogy
ytelepulesy Somogy ymegyey somogy megye ykodvegy és Fehérmegye ytelepulesy
fehérmegye ytelepulesy Fehérmegye ymegyey fejér megye ykodvegy atyafiságos buzgalmába;
végül kimondták, hogy a füredi nemzeti színházban yintezmenyy füredi nemzeti
színház yintezmenyy füredi n yintezmenyy füredi yintezmenyy nemzeti yintezmenyy
színház yintezmenyy yintezmenyy füredi yintezmenyy n yintezmenyy ykodvegy soha más
nyelven, mint magyar nyelven, ne legyen szabad játszani. 1830-iki év xtalanevtizedx
1845 őszén kicövekelték a színház telkét a sétálóhely felső, ligetes szélén, a régi,
XVII. századi kápolna közelében, mely egy harmincas évekből való rajzon még latható
és csak 1846-ban, xevtizedx 1845 a jelenlegi Rotunda-templom építésekor került lebontásra.
A játékszín megtervezését és a munkálatok vezetését Fülöp József yszemelynevy
fülöp józsef yszemelynevy Fülöp József yszemelynevy fülöp yszemelynevy józsef
yszemelynevy yszemelynevy Fülöp yszemelynevy József yszemelynevy ykodvegy veszprémi
főpostamester és tanult építő vállalta, ingyenesen. A tél beállta előtt a falak
a 6 öl széles és 24 öl hosszú alapon már két ölnyire fölhúzattak!. Télen minden
anyag megérkezvén, 1831 xevtizedx 1835 nyarának elején olyan hévvel láttak a munkához,
hogy egy rövid hó alatt az épület tető alá jutott.Csinos, ó-görög homlokzatú, zsindelytetős,
400 személy befogadására alkalmas színház volt, tetején kis torony, tornáca felett
óra. Bejáratával a Balaton felé fordult. Fülöp József yszemelynevy fülöp józsef
yszemelynevy Fülöp József yszemelynevy fülöp yszemelynevy józsef yszemelynevy
yszemelynevy Fülöp yszemelynevy József yszemelynevy ykodvegy lelkes munkáján kívül
benne volt az épületben a »helikoni gróf« fiának, Festetics Lászlónak yszemelynevy
festetics lászló yszemelynevy Festetics László yszemelynevy festetics
yszemelynevy lászló yszemelynevy yszemelynevy Festetics yszemelynevy László
yszemelynevy ykodvegy (L. o.) hat szép jóni oszlopa, a fürdővendégek s a megyék
többezer, buzgón összeadott váltóforintja, a tihanyi apátság húszezer téglája és
a fedélhez szükséges gerendái, Kisjókai Szabó István yszemelynevy kisjókai
szabó istván yszemelynevy Kisjókai Szabó István yszemelynevy kisjókai
yszemelynevy szabó yszemelynevy istván yszemelynevy yszemelynevy Kisjókai
yszemelynevy Szabó yszemelynevy Is révkomáromi kereskedő 6600 zsindelye s végül
benne volt a füredi ytelepulesy füred ytelepulesy füred ymegyey somogy megye
ykodvegy jobbágyság ingyen vállalt száz igás és ezer kézi napszáma; csak az állami
kormányzatnak nem volt benne egy ezüst húszasa sem. Kisfaludy yszemelynevy
kisfaludy yszemelynevy Kisfaludy yszemelynevy kisfaludy yszemelynevy
yszemelynevy Kisfaludy yszemelynevy ykodvegy 1831 év július 3-ára tűzte ki a felavatás
ünnepét. S ezen a napon a játékszín Komlóssy Ferenc yszemelynevy komlóssy
ferenc yszemelynevy Komlóssy Ferenc yszemelynevy komlóssy yszemelynevy ferenc
yszemelynevy yszemelynevy Komlóssy yszemelynevy Ferenc yszemelynevy ykodvegy társulata
által meg is nyittatott. Társulata a füredi színház yintezmenyy füredi színház
yintezmenyy füredi s yintezmenyy füredi yintezmenyy színház yintezmenyy
yintezmenyy füredi yintezmenyy s yintezmenyy ykodvegy megnyíltakor húsz tagból állott.
A férfiak közt ott volt Bárányi Péter, yszemelynevy bárányi péter yszemelynevy
Bárányi Péter yszemelynevy bárányi yszemelynevy péter yszemelynevy yszemelynevy
Bárányi yszemelynevy Péter yszemelynevy ykodvegy Földváry Vince, yszemelynevy
földváry vince yszemelynevy Földváry Vince yszemelynevy földváry yszemelynevy
vince yszemelynevy yszemelynevy Földváry yszemelynevy Vince yszemelynevy
ykodvegy Hubenay Ferenc yszemelynevy hubenay ferenc yszemelynevy Hubenay Ferenc
yszemelynevy hubenay yszemelynevy ferenc yszemelynevy yszemelynevy Hubenay
yszemelynevy Ferenc yszemelynevy ykodvegy és Tóth István, yszemelynevy tóth
istván yszemelynevy Tóth István yszemelynevy tóth yszemelynevy istván
yszemelynevy yszemelynevy Tóth yszemelynevy István yszemelynevy ykodvegy az »Asszony
személyek« sorában pedig Komlóssyné, yszemelynevy komlóssyne yszemelynevy
Komlóssyné yszemelynevy komlóssyne yszemelynevy yszemelynevy Komlóssyné
yszemelynevy ykodvegy Kőrösyné yszemelynevy kőrösyne yszemelynevy Kőrösyné
yszemelynevy kőrösyne yszemelynevy yszemelynevy Kőrösyné yszemelynevy ykodvegy és
a fő csillag, Hivatal Anikó, yszemelynevy hivatal anikó yszemelynevy Hivatal
Anikó yszemelynevy hivatal yszemelynevy anikó yszemelynevy yszemelynevy Hivatal
yszemelynevy Anikó yszemelynevy ykodvegy utóbb Lendvay Márton yszemelynevy
lendvay márton yszemelynevy Lendvay Márton yszemelynevy lendvay yszemelynevy
márton yszemelynevy yszemelynevy Lendvay yszemelynevy Márton yszemelynevy
ykodvegy neje. Lendvay, yszemelynevy lendvay yszemelynevy Lendvay yszemelynevy
lendvay yszemelynevy yszemelynevy Lendvay yszemelynevy ykodvegy valamint a régibb
iskola feje: Pergő Celesztin, yszemelynevy pergő celesztin yszemelynevy Pergő
Celesztin yszemelynevy pergő yszemelynevy celesztin yszemelynevy yszemelynevy
Pergő yszemelynevy Celesztin yszemelynevy ykodvegy ebben az évadban sűrűn vendégszerepeltek
Komlóssynál. yszemelynevy komlóssy yszemelynevy Komlóssy yszemelynevy komlóssy
yszemelynevy yszemelynevy Komlóssy yszemelynevy ykodvegy A megnyitó előadáson Komlóssy
yszemelynevy komlóssy yszemelynevy Komlóssy yszemelynevy komlóssy yszemelynevy
yszemelynevy Komlóssy yszemelynevy ykodvegy mondta el a prológust, melyet Kisfaludy
yszemelynevy kisfaludy yszemelynevy Kisfaludy yszemelynevy kisfaludy
yszemelynevy yszemelynevy Kisfaludy yszemelynevy ykodvegy írt erre az alkalomra.
Ezután a »Magyar hölgy« ycimy magyar hölgy ycimy Magyar hölgy ycimy magyar
ycimy hölgy ycimy ycimy Magyar ycimy hölgy ycimy ykodvegy c. vígjáték került színre,
mely azonos Karl Töpfer: yszemelynevy karl töpfer yszemelynevy Karl Töpfer yszemelynevy
karl yszemelynevy töpfer yszemelynevy yszemelynevy Karl yszemelynevy Töpfer
yszemelynevy ykodvegy »Schein und Sein« ycimy schein und sein ycimy Schein und
Sein ycimy schein ycimy und ycimy sein ycimy ycimy Schein ycimy und ycimy Sein
ycimy ykodvegy c. művével. A! nép erre az előadásra ingyen mehetett, másnap megismételték
az előadást a nemesség számára, ők azonban fizették a belépti díjat. A színház homlokzatán
ezen szavak díszelegtek: »Hazafiság a nemzetiségnek!«. Később új színház építése
körül buzgólkodtak a hazafiak, 1834-ben a Regélő yintezmenyy regélő yintezmenyy
Regélő yintezmenyy regélő yintezmenyy yintezmenyy Regélő yintezmenyy ykodvegy azonban
azt írja, hogy még nem kész. 1839-ben ugyancsak xtalanevtizedx 1845 a Regélő yintezmenyy
regélő yintezmenyy Regélő yintezmenyy regélő yintezmenyy yintezmenyy Regélő
yintezmenyy ykodvegy (41. számban) már hozza a régi színház látképét Erdős János
yszemelynevy erdős jános yszemelynevy Erdős János yszemelynevy erdős
yszemelynevy jános yszemelynevy yszemelynevy Erdős yszemelynevy János yszemelynevy
ykodvegy színész rajzában. A negyvenes évek elején felmerül egy szellősebb színkör
építésének kívánsága. A fürdőzők belátták — írja a Hazánk és a Külföld-ben yintezmenyy
hazánk és a külföld yintezmenyy Hazánk é yintezmenyy hazánk yintezmenyy és
yintezmenyy a yintezmenyy külföld yintezmenyy yintezmenyy Hazánk yintezmenyy é
yintezmenyy ykodvegy Roboz István yszemelynevy roboz istván yszemelynevy Roboz
István yszemelynevy roboz yszemelynevy istván yszemelynevy yszemelynevy Roboz
yszemelynevy István yszemelynevy ykodvegy —, hogy itt a szabad lóg a legnagyobb
kincs; az elzárt színházban pedig nyár derekán kiállhatatlan volt a melegség. 1845-ben
xevtizedx 1845 gróf Zichy Ödön yszemelynevy gróf zichy ödön yszemelynevy gróf
Zichy Ödön yszemelynevy gróf yszemelynevy zichy yszemelynevy ödön yszemelynevy
yszemelynevy gróf yszemelynevy Zichy yszemelynevy Ödön yszemelynevy ykodve elnöklete
alatt a fürdőtelepen tanácskozmány volt és elhatározták az aréna felállítását; költségeire
nyomban alá is iratott 500 pf. Ekkor nyújtott tehát a balatonfüredi ytelepulesy
balatonfüred ytelepulesy balatonfüred ymegyey zala megye ykodvegy vendégsereg másodízben
segítőeszközt színészetünknek. De a színjátszókban is élt még a régi hagyomány:
az építőanyagot maguk kubikolták a parkban kijelölt térségre. 1846-ban már állt
a kőfallal kerített, nyitott színkör. Lakószobája csak kettő volt; az igazgató ós
a primadonna számára. (Akkoriban Latabár Endre yszemelynevy latabár endre
yszemelynevy Latabár Endre yszemelynevy latabár yszemelynevy endre yszemelynevy
yszemelynevy Latabár yszemelynevy Endre yszemelynevy ykodvegy — a ma is működő színészdinasztia
alapítója — állt a társulat élén). A kisebb szerepek játszói a színpad deszkázata
alatt tanyáztak, a főbb tagok részint Füred ytelepulesy füred ytelepulesy Füred
ymegyey somogy megye ykodvegy és Arács ytelepulesy arács ytelepulesy Arács
ymegyey zala megye ykodvegy községben, részint egy nagy szőlő elhagyott kastélyában
kaptak szállást. Az előadások itt d. u. 4 órakor tartattak; hatkor a zenekarnak
már a sétatéren kellett játszania. Egészben az új színkör nem igen felelt meg a
várakozásnak, kivált az eső meg zivatar bénította meg sűrűn a födetlen színház munkáját.
Azért a közönség sem kedvelte meg mindjárt — még a »nemzet bárójá«-nak, az örökifjú
Bizainak yszemelynevy bizai yszemelynevy Bizai yszemelynevy bizai yszemelynevy
yszemelynevy Bizai yszemelynevy ykodvegy nógatására sem — s egyelőre visszavonult
az állandó színház zárt falai közé, míg az arénában legfeljebb kötéltáncosok és
kócrágók mulattatták az alsóbb néposztályt. 1846-ban Hetényi József yszemelynevy
hetényi józsef yszemelynevy Hetényi József yszemelynevy hetényi yszemelynevy
józsef yszemelynevy yszemelynevy Hetényi yszemelynevy József yszemelynevy
ykodvegy győri ytelepulesy győr ytelepulesy győr ymegyey győr megye ykodvegy társulata
váltotta fel Latabárékat. yszemelynevy latabár yszemelynevy Latabár
yszemelynevy latabár yszemelynevy yszemelynevy Latabár yszemelynevy ykodvegy Nála
játszott Tóth József, yszemelynevy tóth józsef yszemelynevy Tóth József
yszemelynevy tóth yszemelynevy józsef yszemelynevy yszemelynevy Tóth
yszemelynevy József yszemelynevy ykodvegy a nagy jellemszínész s utóbb a Nemzeti
Színház yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti
yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy második
generációjának egyik kiválósága. 1847-ben látogatta xtalanevtizedx 1855 meg a fürdőhelyet
István főherceg, yszemelynevy istván főherceg yszemelynevy István főherceg
yszemelynevy istván yszemelynevy főherceg yszemelynevy yszemelynevy István
yszemelynevy főherceg yszemelynevy ykodvegy Magyarország akkori helytartója, később
nádora. S azután jöttek a szabadságharc évei. Ezekben az időkben nem volt Füreden
ytelepulesy füred ytelepulesy Füred ymegyey somogy megye ykodvegy színészet. 1854-ben
xevtizedx 1855 itt xtalanevtizedx 1865 játszik Molnár György yszemelynevy
molnár györgy yszemelynevy Molnár György yszemelynevy molnár yszemelynevy
györgy yszemelynevy yszemelynevy Molnár yszemelynevy György yszemelynevy
ykodvegy is. Itt vendégszerepelt Jókainé, yszemelynevy jókaine yszemelynevy
Jókainé yszemelynevy jókaine yszemelynevy yszemelynevy Jókainé yszemelynevy
ykodvegy Komlóssy Ida, yszemelynevy komlóssy ida yszemelynevy Komlóssy Ida
yszemelynevy komlóssy yszemelynevy ida yszemelynevy yszemelynevy Komlóssy
yszemelynevy Ida yszemelynevy ykodvegy Bulyovszkyné. yszemelynevy bulyovszkyne
yszemelynevy Bulyovszkyné yszemelynevy bulyovszkyne yszemelynevy yszemelynevy
Bulyovszkyné yszemelynevy ykodvegy A szomszédos Füred ytelepulesy füred
ytelepulesy Füred ymegyey somogy megye ykodvegy és Arács ytelepulesy arács
ytelepulesy Arács ymegyey zala megye ykodvegy községekből parasztszekereken jött
a közönség az előadásokra, a karzatot terményekben és aprómarhákban fizették, amiről
Molnár György yszemelynevy molnár györgy yszemelynevy Molnár György
yszemelynevy molnár yszemelynevy györgy yszemelynevy yszemelynevy Molnár
yszemelynevy György yszemelynevy ykodvegy a »Világostól — Világosig« ycimy
világostól — világosig ycimy Világostól — Világosig ycimy világostól ycimy —
ycimy világosig ycimy ycimy Világostól ycimy — ycimy Világosig ycimy ykodvegy c.
munkájában emlékezik meg. A színházat 1860. xevtizedx 1865 szept. 10-én restaurálták,
gróf Zichy Manó yszemelynevy gróf zichy manó yszemelynevy gróf Zichy Manó
yszemelynevy gróf yszemelynevy zichy yszemelynevy manó yszemelynevy
yszemelynevy gróf yszemelynevy Zichy yszemelynevy Manó yszemelynevy ykodve lelkes
felhívására 1861 júl. 7-én Molnár György yszemelynevy molnár györgy
yszemelynevy Molnár György yszemelynevy molnár yszemelynevy györgy yszemelynevy
yszemelynevy Molnár yszemelynevy György yszemelynevy ykodvegy az újonnan restaurált
színkörben megkezdi előadásait. Ekkor egyúttal 12 szobát is építettek a színészek
számára. A színpad 7 öl hosszú, 6 és fél öl széles, nézőtere 9 öl hosszú. Van 14
páholya. Az építkezés élén választmány állt, melynek tagjai gr. Zichy Manó, yszemelynevy
gr. zichy manó yszemelynevy gr. Zichy Manó yszemelynevy gr. yszemelynevy zichy
yszemelynevy manó yszemelynevy yszemelynevy gr. yszemelynevy Zichy yszemelynevy
Manó yszemelynevy ykodvegy a két Rudics báró, yszemelynevy rudics báró
yszemelynevy Rudics báró yszemelynevy rudics yszemelynevy báró yszemelynevy
yszemelynevy Rudics yszemelynevy báró yszemelynevy ykodvegy gr. Hunyadi János, yszemelynevy
gr. hunyadi jános yszemelynevy gr. Hunyadi János yszemelynevy gr. yszemelynevy
hunyadi yszemelynevy jános yszemelynevy yszemelynevy gr. yszemelynevy Hunyadi
yszemelynevy János yszemelynev Janikovics László, yszemelynevy janikovics
lászló yszemelynevy Janikovics László yszemelynevy janikovics yszemelynevy
lászló yszemelynevy yszemelynevy Janikovics yszemelynevy László yszemelynevy
ykodvegy Krisztiány Piusz yszemelynevy krisztiány piusz yszemelynevy Krisztiány
Piusz yszemelynevy krisztiány yszemelynevy piusz yszemelynevy yszemelynevy
Krisztiány yszemelynevy Piusz yszemelynevy ykodvegy és Écsy László yszemelynevy
écsy lászló yszemelynevy Écsy László yszemelynevy écsy yszemelynevy lászló
yszemelynevy yszemelynevy Écsy yszemelynevy László yszemelynevy ykodvegy (Ez utóbbit
lásd címszavánál). Ez év nyarán Jókainé yszemelynevy jókaine yszemelynevy
Jókainé yszemelynevy jókaine yszemelynevy yszemelynevy Jókainé yszemelynevy
ykodvegy egy vendégszereplése alkalmával meghűlt, ekkor kezdtek foglalkozni a betetőzés
gondolatával. 1865-ben újból xtalanevtizedx 1875 xtalanevtizedx 1885 javították
a színkört. Ekkor Pázmán, Mihály, yszemelynevy pázmán, mihály yszemelynevy
Pázmán, Mihály yszemelynevy pázmán, yszemelynevy mihály yszemelynevy
yszemelynevy Pázmán, yszemelynevy Mihály yszemelynevy ykodvegy majd Bényei István
yszemelynevy bényei istván yszemelynevy Bényei István yszemelynevy bényei
yszemelynevy istván yszemelynevy yszemelynevy Bényei yszemelynevy István
yszemelynevy ykodvegy az igazgató. (A balatonfüredi színkör yintezmenyy
balatonfüredi színkör yintezmenyy balatonf yintezmenyy balatonfüredi
yintezmenyy színkör yintezmenyy yintezmenyy balatonf yintezmenyy ykodvegy egyébként
arról is nevezetes, hogy ez volt az ország első épített színköre). 1927-ben xevtizedx
1925 mozgalom xtalanevtizedx 1935 indult meg a színkör felépítésére. (dr. Rédey
Tivadar) yszemelynevy dr. rédey tivadar yszemelynevy dr. Rédey Tivadar
yszemelynevy dr. yszemelynevy rédey yszemelynevy tivadar yszemelynevy
yszemelynevy dr. yszemelynevy Rédey yszemelynevy Tivadar yszemelyn yszocikkszerzoy
dr. rédey tivadar szin_I.0118.pdf I
A szócikk eredeti szövege:
Címszó: Balatonfüredi színészet - Magyar
Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
KONKRETSZINHAZ
NEMSZEMELYNEV
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0118.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0118.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/20/20631.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
Balatonfüredi
színészet
Szócikk: Balatonfüredi színészet 1816 után Kilényi
Dávid társulata talál itt otthont a bálteremben. 1821 jul. 29-től aug. elejéig Balogh
István játszik itt. Az első napon Ruzitska kolozsvári karmester által Kotzebue szövegére
írt legrégibb magyar opera, a Béla futása került színre, a másodikon három kis darabból
álló Quodlibet, benne Kocsi Horváth József színésznek Ujholdvasárnapi gyermek című
műve, harmadnap Kotzebue Zűrzavar című vígjátéka, búcsúzóul pedig Kisfaludy Károly
Kemény Simon-ja, tablóval. József palatinus hitvesének, Mária Dorottya főhercegnőnek
első ottüdülése a felsőbb körökben egy csapásra divatba hozta a szép fürdőhelyet.
Attólfogva a dunántúli megyékben vándorló színészek is rendszeresen felkeresik a
nyári hónapokban Balatonfüredet. 1825-ben a fehérváriak játszanak, Horváth József
és Komlóssy Ferenc társigazgatósága alatt. Milyen otthont nyújtott Füred az első
apostoloknak? Az aktorok fából tákolt félszerben tanyáztak, díszleteikkel és tűzhelyükkel;
derékaljuk: földre hintett szalma. Modern darabokban a tagok nappal viselt ruháikban
léptek fel, vitézi játékokhoz vendég uraktól kölcsönöztek magyar öltönyöket, népies
kellékeket meg a környékbeliektől, biléta fejében. Ebből a siralmas állapotból kívánta
kiemelni Kisfaludy Sándor színészetünk úttörőit, akiknek nagy küldetést szánt. Kisfaludy
1827-ben kezdte meg az izgatást színházalkotó terve érdekében. A következő évben
pedig már nyíltan is fellépett Vas vármegye közgyűlésén, kettős indítvánnyal: 1.
a dunántúli megyék segítségével szerződtessék fejlődésreképes, állandó jellegű színtársulat,
melynek megerősödését a gondos támogatáson kívül a gondos ellenőrzés is elősegítse;
2. a Dunántúl színészete jusson tisztes hajlékhoz, hogy művelőit ne helyezzék egy
sorba a vásári csepűrágókkal és medvemutogató cigányokkal. Vasmegyében Kisfaludy
— sógorának, Szegedy Sándornak hathatós buzgólkodása mellett —- elérte a legfontosabbat:
ügyét életbevágó nemzeti kérdésként tárgyalták. A következő évben végleg megalakult
a dunántúli színjátszó társaság. 1830-ban pedig a zalaegerszegi megyei közgyűlés
foglalkozott nagytekintélyű táblabírájának, Kisfaludynak a színház ügyében beadott
kérvényével. A megyegyűlés elhatározta, hogy a vármegye maga kér »célarányos« telket
a játékszín számára a pannonhalmi főapáttól; a gyűlésen legott gyűjtést indítottak
és hamarosan össze is adtak mintegy ezer váltó forintot; a szolgabírák utasíttattak,
hogy járásaikban minden nemes embert adakozásra serkentsenek; a létesítendő játékszínt
és társulatát a vármegye oltalmába helyezték és Kisfaludy Sándor »közbizodalmú hazánkfia«
főkormányzata alá rendelték; átirattal ajánlották az eszmét Győr-, Vas-, Veszprém-,
Somogy- és Fehérmegye atyafiságos buzgalmába; végül kimondták, hogy a füredi nemzeti
színházban soha más nyelven, mint magyar nyelven, ne legyen szabad játszani. 1830-iki
év őszén kicövekelték a színház telkét a sétálóhely felső, ligetes szélén, a régi,
XVII. századi kápolna közelében, mely egy harmincas évekből való rajzon még latható
és csak 1846-ban, a jelenlegi Rotunda-templom építésekor került lebontásra. A játékszín
megtervezését és a munkálatok vezetését Fülöp József veszprémi főpostamester és
tanult építő vállalta, ingyenesen. A tél beállta előtt a falak a 6 öl széles és
24 öl hosszú alapon már két ölnyire fölhúzattak!. Télen minden anyag megérkezvén,
1831 nyarának elején olyan hévvel láttak a munkához, hogy egy rövid hó alatt az
épület tető alá jutott.Csinos, ó-görög homlokzatú, zsindelytetős, 400 személy befogadására
alkalmas színház volt, tetején kis torony, tornáca felett óra. Bejáratával a Balaton
felé fordult. Fülöp József lelkes munkáján kívül benne volt az épületben a »helikoni
gróf« fiának, Festetics Lászlónak (L. o.) hat szép jóni oszlopa, a fürdővendégek
s a megyék többezer, buzgón összeadott váltóforintja, a tihanyi apátság húszezer
téglája és a fedélhez szükséges gerendái, Kisjókai Szabó István révkomáromi kereskedő
6600 zsindelye s végül benne volt a füredi jobbágyság ingyen vállalt száz igás és
ezer kézi napszáma; csak az állami kormányzatnak nem volt benne egy ezüst húszasa
sem. Kisfaludy 1831 év július 3-ára tűzte ki a felavatás ünnepét. S ezen a napon
a játékszín Komlóssy Ferenc társulata által meg is nyittatott. Társulata a füredi
színház megnyíltakor húsz tagból állott. A férfiak közt ott volt Bárányi Péter,
Földváry Vince, Hubenay Ferenc és Tóth István, az »Asszony személyek« sorában pedig
Komlóssyné, Kőrösyné és a fő csillag, Hivatal Anikó, utóbb Lendvay Márton neje.
Lendvay, valamint a régibb iskola feje: Pergő Celesztin, ebben az évadban sűrűn
vendégszerepeltek Komlóssynál. A megnyitó előadáson Komlóssy mondta el a prológust,
melyet Kisfaludy írt erre az alkalomra. Ezután a »Magyar hölgy« c. vígjáték került
színre, mely azonos Karl Töpfer: »Schein und Sein« c. művével. A! nép erre az előadásra
ingyen mehetett, másnap megismételték az előadást a nemesség számára, ők azonban
fizették a belépti díjat. A színház homlokzatán ezen szavak díszelegtek: »Hazafiság
a nemzetiségnek!«. Később új színház építése körül buzgólkodtak a hazafiak, 1834-ben
a Regélő azonban azt írja, hogy még nem kész. 1839-ben ugyancsak a Regélő (41. számban)
már hozza a régi színház látképét Erdős János színész rajzában. A negyvenes évek
elején felmerül egy szellősebb színkör építésének kívánsága. A fürdőzők belátták
— írja a Hazánk és a Külföld-ben Roboz István —, hogy itt a szabad lóg a legnagyobb
kincs; az elzárt színházban pedig nyár derekán kiállhatatlan volt a melegség. 1845-ben
gróf Zichy Ödön elnöklete alatt a fürdőtelepen tanácskozmány volt és elhatározták
az aréna felállítását; költségeire nyomban alá is iratott 500 pf. Ekkor nyújtott
tehát a balatonfüredi vendégsereg másodízben segítőeszközt színészetünknek. De a
színjátszókban is élt még a régi hagyomány: az építőanyagot maguk kubikolták a parkban
kijelölt térségre. 1846-ban már állt a kőfallal kerített, nyitott színkör. Lakószobája
csak kettő volt; az igazgató ós a primadonna számára. (Akkoriban Latabár Endre —
a ma is működő színészdinasztia alapítója — állt a társulat élén). A kisebb szerepek
játszói a színpad deszkázata alatt tanyáztak, a főbb tagok részint Füred és Arács
községben, részint egy nagy szőlő elhagyott kastélyában kaptak szállást. Az előadások
itt d. u. 4 órakor tartattak; hatkor a zenekarnak már a sétatéren kellett játszania.
Egészben az új színkör nem igen felelt meg a várakozásnak, kivált az eső meg zivatar
bénította meg sűrűn a födetlen színház munkáját. Azért a közönség sem kedvelte meg
mindjárt — még a »nemzet bárójá«-nak, az örökifjú Bizainak nógatására sem — s egyelőre
visszavonult az állandó színház zárt falai közé, míg az arénában legfeljebb kötéltáncosok
és kócrágók mulattatták az alsóbb néposztályt. 1846-ban Hetényi József győri társulata
váltotta fel Latabárékat. Nála játszott Tóth József, a nagy jellemszínész s utóbb
a Nemzeti Színház második generációjának egyik kiválósága. 1847-ben látogatta meg
a fürdőhelyet István főherceg, Magyarország akkori helytartója, később nádora. S
azután jöttek a szabadságharc évei. Ezekben az időkben nem volt Füreden színészet.
1854-ben itt játszik Molnár György is. Itt vendégszerepelt Jókainé, Komlóssy Ida,
Bulyovszkyné. A szomszédos Füred és Arács községekből parasztszekereken jött a közönség
az előadásokra, a karzatot terményekben és aprómarhákban fizették, amiről Molnár
György a »Világostól — Világosig« c. munkájában emlékezik meg. A színházat 1860.
szept. 10-én restaurálták, gróf Zichy Manó lelkes felhívására 1861 júl. 7-én Molnár
György az újonnan restaurált színkörben megkezdi előadásait. Ekkor egyúttal 12 szobát
is építettek a színészek számára. A színpad 7 öl hosszú, 6 és fél öl széles, nézőtere
9 öl hosszú. Van 14 páholya. Az építkezés élén választmány állt, melynek tagjai
gr. Zichy Manó, a két Rudics báró, gr. Hunyadi János, Janikovics László, Krisztiány
Piusz és Écsy László (Ez utóbbit lásd címszavánál). Ez év nyarán Jókainé egy vendégszereplése
alkalmával meghűlt, ekkor kezdtek foglalkozni a betetőzés gondolatával. 1865-ben
újból javították a színkört. Ekkor Pázmán, Mihály, majd Bényei István az igazgató.
(A balatonfüredi színkör egyébként arról is nevezetes, hogy ez volt az ország első
épített színköre). 1927-ben mozgalom indult meg a színkör felépítésére. (dr. Rédey
Tivadar) szin_I.0118.pdf I