Címszó: Bartay András - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO

SZULETESIEV 1798

SZULETESIEVTIZED 1795

CSALADTAGJA Bartay Ede

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0156.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0156.png

 

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/20/20939.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

A szöveg linkekkel ellátott változata:

 

 

Bartay András

Szócikk: Bartay András zeneszerző és zenei író, sz. 1798-ban, (születés éve) Széplakon, (megye) (Abaujm.), (megye) megh. 1856. okt. 4-én, Mainzban. (megye) 1843-tól (időpont) 1845-ig (időpont) a Nemzeti Színház (intézmény) (információ)  igazgatója volt és mint ilyen elévülhetetlenek az érdemei. Vezetése alatt fejlődött ki a népszínmű kultusza és ezzel egyszersmind Szigligeti (személy) (információ)  írói tehetsége is mind erősebben izmosodott. Az 1848-iki (időpont) események után elhagyta hazáját s több éven át Párizsban (ország) tartózkodott, azután Hamburgba (ország) költözött, hol zeneszerzéssel foglalkozott. Itt írta A magyarok Nápolyban (cím) c. operáját. Egyéb műve: Mise V. Ferdinánd koronázására, (cím) (információ)  1830; (időpont) Eredeti népdalok zenekísérettel, (cím) (információ)  1834.; (időpont) Aurélia, (cím) német dalmű, 1836.; (időpont) Csel, (cím) vígopera, előadták 1837-ben, (időpont) a Nemzeti Színházban. (intézmény) (információ)  Fia: Ede, (személy) kir. tan., zeneművész, sz. 1825. (születés éve) okt. 5-én, Pesten, (Budapest) megh. 1901. aug. 31-én, u. o. szin_I.0156.pdf I

 

 

Adatbázisszerű megjelenés

xcímszó Bartay András címszóvég 20939 Szócikk: Bartay András zeneszerző és zenei író, sz. 1798-ban, Széplakon, xtalanevtizedx 1805 xtalanevtizedx 1815 ytelepulesy széplak ytelepulesy Széplak ymegyey bihar megye ykodvegy (Abaujm.), ytelepulesy abaujm. ytelepulesy Abaujm. ymegyey abauj-torna megye ykodvegy megh. 1856. okt. 4-én, Mainzban. ytelepulesy mainz ytelepulesy Mainz ymegyey baranya megye ykodvegy 1843-tól xevtizedx 1845 1845-ig a Nemzeti Színház yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy igazgatója volt és mint ilyen elévülhetetlenek az érdemei. Vezetése alatt fejlődött ki a népszínmű kultusza és ezzel egyszersmind Szigligeti yszemelynevy szigligeti yszemelynevy Szigligeti yszemelynevy szigligeti yszemelynevy yszemelynevy Szigligeti yszemelynevy ykodvegy írói tehetsége is mind erősebben izmosodott. Az 1848-iki események után elhagyta hazáját s több éven át Párizsban ytelepulesy párizs ytelepulesy Párizs yorszagy Franciaország ykodvegy tartózkodott, azután Hamburgba ytelepulesy hamburg ytelepulesy Hamburg yorszagy Németország ykodvegy költözött, hol zeneszerzéssel foglalkozott. Itt írta A magyarok Nápolyban ycimy a magyarok nápolyban ycimy A magyarok Nápolyban ycimy a ycimy magyarok ycimy nápolyban ycimy ycimy A ycimy magyarok ycimy Nápolyban ycimy ykodvegy c. operáját. Egyéb műve: Mise V. Ferdinánd koronázására, ycimy mise v. ferdinánd koronázására ycimy Mise V. Ferdinánd koronázására ycimy mise ycimy v. ycimy ferdinánd ycimy koronázására ycimy ycimy Mise ycimy V. ycimy Ferdinánd ycimy koronázására ycimy ykod 1830; xevtizedx 1835 Eredeti népdalok zenekísérettel, ycimy eredeti népdalok zenekísérettel ycimy Eredeti népdalok zenekísérettel ycimy eredeti ycimy népdalok ycimy zenekísérettel ycimy ycimy Eredeti ycimy népdalok ycimy zenekísérettel ycimy ykodvegy 1834.; Aurélia, ycimy aurélia ycimy Aurélia ycimy aurélia ycimy ycimy Aurélia ycimy ykodvegy német dalmű, 1836.; Csel, ycimy csel ycimy Csel ycimy csel ycimy ycimy Csel ycimy ykodvegy vígopera, előadták 1837-ben, a Nemzeti Színházban. yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy Fia: Ede, yszemelynevy ede yszemelynevy Ede yszemelynevy ede yszemelynevy yszemelynevy Ede yszemelynevy ykodvegy kir. tan., zeneművész, sz. 1825. xevtizedx 1825 okt. xtalanevtizedx 1835 xtalanevtizedx 1845 5-én, Pesten, pest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy megh. 1901. aug. 31-én, u. o. szin_I.0156.pdf I

 

 

A szócikk eredeti szövege:

Címszó: Bartay András - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO

SZULETESIEV 1798

SZULETESIEVTIZED 1795

CSALADTAGJA Bartay Ede

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0156.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0156.png

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/20/20939.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

Bartay András

Szócikk: Bartay András zeneszerző és zenei író, sz. 1798-ban, Széplakon, (Abaujm.), megh. 1856. okt. 4-én, Mainzban. 1843-tól 1845-ig a Nemzeti Színház igazgatója volt és mint ilyen elévülhetetlenek az érdemei. Vezetése alatt fejlődött ki a népszínmű kultusza és ezzel egyszersmind Szigligeti írói tehetsége is mind erősebben izmosodott. Az 1848-iki események után elhagyta hazáját s több éven át Párizsban tartózkodott, azután Hamburgba költözött, hol zeneszerzéssel foglalkozott. Itt írta A magyarok Nápolyban c. operáját. Egyéb műve: Mise V. Ferdinánd koronázására, 1830; Eredeti népdalok zenekísérettel, 1834.; Aurélia, német dalmű, 1836.; Csel, vígopera, előadták 1837-ben, a Nemzeti Színházban. Fia: Ede, kir. tan., zeneművész, sz. 1825. okt. 5-én, Pesten, megh. 1901. aug. 31-én, u. o. szin_I.0156.pdf I