Címszó: Bartha János - Magyar Színművészeti
Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO
SZULETESIEV 1798
SZULETESIEVTIZED 1795
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0158.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0158.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/20/20952.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
A szöveg linkekkel ellátott változata:
Bartha
János
Ugyanígy kezdődő szócikkek: https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/e/520952.htm
Szócikk: Bartha János a Nemzeti Színház (intézmény)
(információ)
első korszakának egyik legkiválóbb színésze,
sz. 1798-ban, (születés
éve) Egerben, (megye) megh.
1852. aug. 21-én, Pesten. (Budapest)
Gazdagon megáldotta őt a természet: hatalmas alak, büszke homlok, mély hang (melyet
a harang szavához hasonlítottak), erőteljes, tiszta, ovális: magyar arc, barna haj,
fekete, beszédes szemek és arcán, egész alakján méltóságos, büszke szellem. Komoly
testhordozásával a hősök alakítására valóban hívatott művész volt. Atyja — bár nem
volt cigány — jól hegedült és beállott primásnak egy muzsikus-bandába. Mint ilyen,
gyakran játszott a színtársulat zenekarában s a kis Bartha (személy) (információ)
is elkísérte estenként az apját; a hegedűt
ő cipelte és így szívesen megtűrték a terem valamely zugában. Mély áhítattal hallgatta
itt a színészek szavát, lelkében csodás világ ébredezett a hallottak és látottak
nyomán és csakhamar őt is magával ragadja valami homályos sejtelem és tengernyi
küzdelem árán színésznek csap fel. Atyja iskoláztatta még egy darabig, de az első
éveken túl nem birta költséggel, tehát mesterségre adta. Így tanulja meg a szabóságot.
De a színészkedés vágya tovább is ott ég lelkében és csak a kedvező alkalmat várja,
hogy ő is a színpad szolgálatába lépjen. Hogy célját hamarabb érje el, Egerben (megye) beáll
színházi szabónak. Később Békésgyulára (megye) kerül,
ahol 1820. (időpont)
márc. 18-án Abday Sándor (személy) (információ)
színigazgató fellépteti őt »Kemény Simon«-ban.
(cím) (információ)
Az öreg Kemény (szerep) szerepét
kapta először és azt oly jól játszotta, hogy még tapsot is kapott érte. Miután a
városban mindenki tudta, hogy szabólegény volt előzőleg, igazgatója Magyarnak (személy) (információ)
keresztelte el a színdapon és ezen a néven
szerepel hosszú ideig. (Családi neve: Finnlandi János.) (személy) (információ)
Játszott azután Nagyváradon, (megye) ahol
40 forint fixumot kapott. 1824-ben (időpont) Pozsonyban
(megye) játszik
az országgyűlés ideje alatt, Horváth József (személy) (információ)
és Komlóssy Ferenc (személy) (információ)
igazgatók társulatánál, azután Székesfehénvárott,
(megye) ahol
már 100 forint fizetést kapott. Innen Pécsre (megye) került,
mindig emelkedve művészetében. (Lásd: »Színészeti Közlöny«, (intézmény)
(információ)
1881. (időpont) 11.
számában: »A vidéki színészet multjából« (cím) című cikket.
Ezzel ellentétben Déryné (személy) (információ)
naplójában az 1828. (időpont) évet
említi Bartha (személy) (információ)
első kísérletéül. Viszont Könyves Máté (személy) (információ)
»Játékszíni Koszorú«-jában (cím) (információ)
olvassuk, hogy 1825-ben (időpont) Abdaynál
(személy)
(információ)
működött. Valószínű tehát, hogy 1820-ban
(időpont)
kezdte pályáját.) 1828-tól (időpont) 1831-ig
(időpont)
Pesten (Budapest)
működött a Beleznay - kertben. (intézmény)
(információ)
Balla Károly (személy) (információ)
igazgatónál, azután Kassára (megye) megy
s nemsokára, szorgalmával és kiváló természeti adományaival elsőrendű színésszé
küzdi föl magát. 1833-ban (időpont) mint
egyik vezetőtag a kassai (megye) társaság
töredékével a budai színházhoz (intézmény)
(információ)
jut, abol mint igazgatótárs is szerepelt
havi 120 frt fizetéssel. Ekkor már az új iskola fejlődő tehetségei közé számították.
Ugyanily fizetés mellett működik 1834-ben, (időpont) 35.
és 36-ban. 1887. (időpont) aug.
22-én a megnyíló »Pesti Magyar Színház«-nál (intézmény)
(információ)
találjuk, hol az »Árpád ébredésé«-ben (cím) (információ)
az Öreg (cím) és a »Belizár«-ban
(cím) (információ)
Leó ezredes (szerep) szerepét
játszotta. Ez időben Vörösmarty (személy) (információ)
így ír Bartháról: (személy) (információ)
»A természet tragikai színésznek alkotta,
noha a vígjátékban is sok jó szerepe van. A szenvedés, fájdalom alig találhatott
szívből szakadóbb, megrázóbb hangokat s e tehetségét kincsnek kellene tartani, s
férfias hangot művelni s változatossá tenni.« Bajza József, (személy) (információ)
a szigorú kritikus, ezt a bírálatot írta
Lear királyáról (szerep) (információ)
(mely tudvalevőleg legjobb szerepei közül
való volt) 1841. (időpont) febr.
13-án: »Neki erős hangja van ahhoz, hogy a szerep dühöngő helyeit a színpadról lemenydörögje,
sok természettel nyert tehetsége érzelem kifejezésére, ő leginkább fogná megadhatni
az aggság bélyegeit is e szerepnek, szóval ő mint színpadunk legtragikusabb alakja,
leginkább volna Learre (szerep) (információ)
képezhető, de benne nincs studium és szorgalom,
vagy ítéleti hiány miatt nem tud a szerep mélyébe hatni.« Általánosságban úgy ír
róla a kritika, hogy eredeti tehetség volt, de kellő, tanulás, képzettség, műveltség
nélkül. Ha sikert tudott elérni, ez inkább a helyes ösztön érdeme és nem a színész
öntudatossága mellett szól. Emiatt nem is emelkedhetett magasabb nivóra. Mindamellett
például Egressy Gábor (személy) (információ)
a humorát shakespeareinek (személy) mondja.
Toldija, (szerep)
(információ)
híres palócos Lábszij-a (Lumpáciusban), (cím) (információ)
az obsitosa (szerep) (információ)
(Szekrény rejtelmei) (cím) kiváló volt.
Egyéniségéről így ír bírálatot Vahot Imre: (személy) (információ)
»Nagy tehetségű színész, magasabb művészi
képzettségi és szorgalom híjával. Az ő szabálytalan természeti erőn és nem mélyebb
tanulmányon épült játékának alapjelleme: hatályos férfiasság, keleties lassú, nehézkes
komolyság s innét az, hogy a színpadunkon gyéren előforduló eredeti magyar alakok
ábrázolása igen jól áll neki; innét az, hogy az ő valódi szakmája: komoly, hősi
s különösen fenntragikai.« (Regélő Pesti (Budapest)
Divatlap, (intézmény)
1842., (időpont)
317. oldal.) Lassanként ivásnak adta magát, emiatt szélütés érte. Halálos .ágyán
is megmaradt a humora. Azt kérdezte övéitől, hogy: » van-e a másvilágon kulacs ?...«
Ugyanazon a napon temették el, melyen 16 évvel előbb (aug. 22-én) a Nemzeti Színházat
(intézmény)
(információ)
megnyitották. Főbb szerepei ezek voltak:
Lear, (szerep)
(információ)
Tiborc, (szerep) (információ)
Baczur Gazsi, (szerep) (információ)
Toldi (szerep) (információ)
(Rózsában), Zrínyi, (szerep) Hamlet,
(szerep)
(információ)
Moór Károly, (szerep) (információ)
Macbeth,, (szerep) Bánk
bán, (szerep)
(információ)
Percival (szerep) (Griseldis-ben),
(cím) (információ)
Konrád (szerep) (Kronsteini
harcjáték-ban). (cím)
Közhuszár (szerep)
(Műveltség és természet-ben), (cím) Lábszíj (szerep) (Lumpáciusban),
(cím) (információ)
Bivalyfi (szerep) (Pajzán
ifjúban), (cím)
Öreg burkus huszár (szerep) (Leonorá-ban),
(cím) stb. Arcképét
1858. (időpont)
szeptemberben Latkóczy (személy) festőművész
a Nemzeti Múzeum (intézmény)
(információ)
részére megfestette. (Szépirodalmi Közlöny,
(intézmény)
1858. (időpont)
2422. lap.) Felesége: Meszlényi Anna, (személy) (információ)
drámai hősnő volt, méltó elődje Lendvaynénak
(személy)
és Laborfalvi Rózának. (személy) (információ)
Sz. 1813. (születés
éve) dec. 31-én, Erdélyben. (ország) (információ)
Atyja hivatalnok volt Kassán. (megye) 1830-ban
(időpont)
Bartha (személy)
(információ)
felesége lett, miután atyja »meggyőződött,
hogy Bartha nemes ember«. Kikötötte azonban, hogy a leányának nem szabad színpadra
lépnie. Amint az öreg meghalt, mégis fellépett, 1833-ban (időpont) Kassán,
(megye) előbb
a karban volt és játszott kis szerepeket is. Ugyanez évben ő is ott van a budai
(Budapest)
színésztársaságnál. A nyelvet nem beszélte még kellő szabatossággal, ezért inkább
táncprodukciókban léptették föl. A »Honderű« (intézmény)
megdicséri »a mindenkor csinos öltözetű« színésznőt. Itteni fizetése havi 40 frtra
rúgott, mely megmaradt a következő évben is. A Nemzeti Színház (intézmény)
(információ)
bokrétaünnepén, 1836. (időpont) aug.
6-án ő köszöntötte a megjelenteket és ezeket a szavakat intézte a közönséghez: »Tűzzük
hát ki e nagy napon a nemzet apostolainak zászlaját e szent épületre, hadd lengjen
a reménység, a honfivértől csergedező szeretet jelképe fővárosunk (Budapest)
fölött!« 1837-ben, (időpont) a
Nemzeti Színház (intézmény)
(információ)
megnyitó előadásán az »Árpád ébredésé«-ben
(cím) (információ)
egy hölgyet játszott és »Belizár«-ban (cím) (információ)
Zsófiát. (szerep) Később,
mint drámai hősnő ismertté tette nevét. Scribe (személy) (információ)
»Egy pohár víz« (cím) (információ)
királynőjében jeles művésznőnek bizonyult.
1854. (időpont)
elején megvált a Nemzeti Színháztól, (intézmény)
(információ)
de ugyanez év aug. 23-án a »Lowodi árvá«-ban
(cím) Harleigh
Judith (szerep)
szerepében újra fellépett. 1860-ban (időpont) nyugalomba
vonult, 529 frt. 20 kr. évdíjjal. — (Gyermekük borbély volt Budán, (Budapest)
a Fő uccában.) szin_I.0158.pdf I
Adatbázisszerű megjelenés
xcímszó Bartha János címszóvég 20952 Szócikk: Bartha
János a Nemzeti Színház yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti
yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti
yintezmenyy ykodvegy első korszakának egyik legkiválóbb színésze, sz. 1798-ban,
Egerben, xtalanevtizedx 1805 xtalanevtizedx 1815 ytelepulesy eger ytelepulesy
Eger ymegyey heves megye ykodvegy megh. 1852. aug. 21-én, Pesten. pest
ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy Gazdagon megáldotta őt a
természet: hatalmas alak, büszke homlok, mély hang (melyet a harang szavához hasonlítottak),
erőteljes, tiszta, ovális: magyar arc, barna haj, fekete, beszédes szemek és arcán,
egész alakján méltóságos, büszke szellem. Komoly testhordozásával a hősök alakítására
valóban hívatott művész volt. Atyja — bár nem volt cigány — jól hegedült és beállott
primásnak egy muzsikus-bandába. Mint ilyen, gyakran játszott a színtársulat zenekarában
s a kis Bartha yszemelynevy bartha yszemelynevy Bartha yszemelynevy bartha
yszemelynevy yszemelynevy Bartha yszemelynevy ykodvegy is elkísérte estenként az
apját; a hegedűt ő cipelte és így szívesen megtűrték a terem valamely zugában. Mély
áhítattal hallgatta itt a színészek szavát, lelkében csodás világ ébredezett a hallottak
és látottak nyomán és csakhamar őt is magával ragadja valami homályos sejtelem és
tengernyi küzdelem árán színésznek csap fel. Atyja iskoláztatta még egy darabig,
de az első éveken túl nem birta költséggel, tehát mesterségre adta. Így tanulja
meg a szabóságot. De a színészkedés vágya tovább is ott ég lelkében és csak a kedvező
alkalmat várja, hogy ő is a színpad szolgálatába lépjen. Hogy célját hamarabb érje
el, Egerben ytelepulesy eger ytelepulesy Eger ymegyey heves megye ykodvegy beáll
színházi szabónak. Később Békésgyulára ytelepulesy békésgyula ytelepulesy
Békésgyulá ymegyey békés megye ykodvegy kerül, ahol 1820. xevtizedx 1825 márc. 18-án
Abday Sándor yszemelynevy abday sándor yszemelynevy Abday Sándor yszemelynevy
abday yszemelynevy sándor yszemelynevy yszemelynevy Abday yszemelynevy Sándor
yszemelynevy ykodvegy színigazgató fellépteti őt »Kemény Simon«-ban. ycimy
kemény simon ycimy Kemény Simon ycimy kemény ycimy simon ycimy ycimy Kemény
ycimy Simon ycimy ykodvegy Az öreg Kemény yszerepy öreg kemény yszerepy öreg
Kemény yszerepy öreg yszerepy kemény yszerepy yszerepy öreg yszerepy Kemény
yszerepy ykodvegy szerepét kapta először és azt oly jól játszotta, hogy még tapsot
is kapott érte. Miután a városban mindenki tudta, hogy szabólegény volt előzőleg,
igazgatója Magyarnak yszemelynevy magyar yszemelynevy Magyar yszemelynevy
magyar yszemelynevy yszemelynevy Magyar yszemelynevy ykodvegy keresztelte el a színdapon
és ezen a néven szerepel hosszú ideig. (Családi neve: Finnlandi János.) yszemelynevy
finnlandi jános yszemelynevy Finnlandi János yszemelynevy finnlandi
yszemelynevy jános yszemelynevy yszemelynevy Finnlandi yszemelynevy János
yszemelynevy ykodvegy Játszott azután Nagyváradon, ytelepulesy nagyvárad
ytelepulesy Nagyvárad ymegyey bihar megye ykodvegy ahol 40 forint fixumot kapott.
1824-ben Pozsonyban xtalanevtizedx 1835 xtalanevtizedx 1845 ytelepulesy pozsony
ytelepulesy Pozsony ymegyey pozsony megye ykodvegy játszik az országgyűlés ideje
alatt, Horváth József yszemelynevy horváth józsef yszemelynevy Horváth József
yszemelynevy horváth yszemelynevy józsef yszemelynevy yszemelynevy Horváth
yszemelynevy József yszemelynevy ykodvegy és Komlóssy Ferenc yszemelynevy komlóssy
ferenc yszemelynevy Komlóssy Ferenc yszemelynevy komlóssy yszemelynevy ferenc
yszemelynevy yszemelynevy Komlóssy yszemelynevy Ferenc yszemelynevy ykodvegy igazgatók
társulatánál, azután Székesfehénvárott, ytelepulesy székesfehénvár ytelepulesy
Székesfehénvár ymegyey fejér megye ykodvegy ahol már 100 forint fizetést kapott.
Innen Pécsre ytelepulesy pécs ytelepulesy Pécs ymegyey baranya megye ykodvegy került,
mindig emelkedve művészetében. (Lásd: »Színészeti Közlöny«, yintezmenyy
színészeti közlöny yintezmenyy Színésze yintezmenyy színészeti yintezmenyy
közlöny yintezmenyy yintezmenyy Színésze yintezmenyy ykodvegy 1881. xevtizedx
1885 11. számában: »A vidéki színészet multjából« ycimy a vidéki színészet
multjából ycimy A vidéki színészet multjából ycimy a ycimy vidéki ycimy
színészet ycimy multjából ycimy ycimy A ycimy vidéki ycimy színészet ycimy
multjából ycimy ykodvegy című cikket. Ezzel ellentétben Déryné yszemelynevy
déryne yszemelynevy Déryné yszemelynevy déryne yszemelynevy yszemelynevy Déryné
yszemelynevy ykodvegy naplójában az 1828. xevtizedx 1825 évet említi Bartha yszemelynevy
bartha yszemelynevy Bartha yszemelynevy bartha yszemelynevy yszemelynevy Bartha
yszemelynevy ykodvegy első kísérletéül. Viszont Könyves Máté yszemelynevy
könyves máte yszemelynevy Könyves Máté yszemelynevy könyves yszemelynevy máte
yszemelynevy yszemelynevy Könyves yszemelynevy Máté yszemelynevy ykodvegy »Játékszíni
Koszorú«-jában ycimy játékszíni koszorú ycimy Játékszíni Koszorú ycimy
játékszíni ycimy koszorú ycimy ycimy Játékszíni ycimy Koszorú ycimy ykodvegy olvassuk,
hogy 1825-ben Abdaynál yszemelynevy abday yszemelynevy Abday yszemelynevy abday
yszemelynevy yszemelynevy Abday yszemelynevy ykodvegy működött. Valószínű tehát,
hogy 1820-ban kezdte pályáját.) 1828-tól 1831-ig xevtizedx 1835 Pesten pest
ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy működött a Beleznay -
kertben. yintezmenyy beleznay - kert yintezmenyy Beleznay yintezmenyy beleznay
yintezmenyy - yintezmenyy kert yintezmenyy yintezmenyy Beleznay yintezmenyy
ykodvegy Balla Károly yszemelynevy balla károly yszemelynevy Balla Károly
yszemelynevy balla yszemelynevy károly yszemelynevy yszemelynevy Balla
yszemelynevy Károly yszemelynevy ykodvegy igazgatónál, azután Kassára ytelepulesy
kassa ytelepulesy Kassá ymegyey abauj-torna megye ykodvegy megy s nemsokára, szorgalmával
és kiváló természeti adományaival elsőrendű színésszé küzdi föl magát. 1833-ban
mint egyik vezetőtag a kassai ytelepulesy kassa ytelepulesy kassa ymegyey
abauj-torna megye ykodvegy társaság töredékével a budai színházhoz yintezmenyy
budai színház yintezmenyy budai sz yintezmenyy budai yintezmenyy színház
yintezmenyy yintezmenyy budai yintezmenyy sz yintezmenyy ykodvegy jut, abol mint
igazgatótárs is szerepelt havi 120 frt fizetéssel. Ekkor már az új iskola fejlődő
tehetségei közé számították. Ugyanily fizetés mellett működik 1834-ben, 35. xtalanevtizedx
1845 xtalanevtizedx 1855 és 36-ban. 1887. xevtizedx 1885 aug. 22-én a megnyíló »Pesti
Magyar Színház«-nál yintezmenyy pesti magyar színház yintezmenyy Pesti Ma
yintezmenyy pesti yintezmenyy magyar yintezmenyy színház yintezmenyy
yintezmenyy Pesti yintezmenyy Ma yintezmenyy ykodvegy találjuk, hol az »Árpád ébredésé«-ben
ycimy árpád ébredése ycimy Árpád ébredésé ycimy árpád ycimy ébredése ycimy
ycimy Árpád ycimy ébredésé ycimy ykodvegy az Öreg ycimy öreg ycimy Öreg ycimy
öreg ycimy ycimy Öreg ycimy ykodvegy és a »Belizár«-ban ycimy belizár ycimy
Belizár ycimy belizár ycimy ycimy Belizár ycimy ykodvegy Leó ezredes yszerepy
leó ezredes yszerepy Leó ezredes yszerepy leó yszerepy ezredes yszerepy
yszerepy Leó yszerepy ezredes yszerepy ykodvegy szerepét játszotta. Ez időben Vörösmarty
yszemelynevy vörösmarty yszemelynevy Vörösmarty yszemelynevy vörösmarty
yszemelynevy yszemelynevy Vörösmarty yszemelynevy ykodvegy így ír Bartháról: yszemelynevy
bartha yszemelynevy Barthá yszemelynevy bartha yszemelynevy yszemelynevy Barthá
yszemelynevy ykodvegy »A természet tragikai színésznek alkotta, noha a vígjátékban
is sok jó szerepe van. A szenvedés, fájdalom alig találhatott szívből szakadóbb,
megrázóbb hangokat s e tehetségét kincsnek kellene tartani, s férfias hangot művelni
s változatossá tenni.« Bajza József, yszemelynevy bajza józsef yszemelynevy
Bajza József yszemelynevy bajza yszemelynevy józsef yszemelynevy yszemelynevy
Bajza yszemelynevy József yszemelynevy ykodvegy a szigorú kritikus, ezt a bírálatot
írta Lear királyáról yszerepy lear király yszerepy Lear király yszerepy lear
yszerepy király yszerepy yszerepy Lear yszerepy király yszerepy ykodvegy (mely tudvalevőleg
legjobb szerepei közül való volt) 1841. xevtizedx 1845 febr. 13-án: »Neki erős hangja
van ahhoz, hogy a szerep dühöngő helyeit a színpadról lemenydörögje, sok természettel
nyert tehetsége érzelem kifejezésére, ő leginkább fogná megadhatni az aggság bélyegeit
is e szerepnek, szóval ő mint színpadunk legtragikusabb alakja, leginkább volna
Learre yszerepy lear yszerepy Lear yszerepy lear yszerepy yszerepy Lear
yszerepy ykodvegy képezhető, de benne nincs studium és szorgalom, vagy ítéleti hiány
miatt nem tud a szerep mélyébe hatni.« Általánosságban úgy ír róla a kritika, hogy
eredeti tehetség volt, de kellő, tanulás, képzettség, műveltség nélkül. Ha sikert
tudott elérni, ez inkább a helyes ösztön érdeme és nem a színész öntudatossága mellett
szól. Emiatt nem is emelkedhetett magasabb nivóra. Mindamellett például Egressy
Gábor yszemelynevy egressy gábor yszemelynevy Egressy Gábor yszemelynevy
egressy yszemelynevy gábor yszemelynevy yszemelynevy Egressy yszemelynevy Gábor
yszemelynevy ykodvegy a humorát shakespeareinek yszemelynevy shakespearei
yszemelynevy shakespearei yszemelynevy shakespearei yszemelynevy yszemelynevy
shakespearei yszemelynevy ykodvegy mondja. Toldija, yszerepy toldi yszerepy
Toldi yszerepy toldi yszerepy yszerepy Toldi yszerepy ykodvegy híres palócos Lábszij-a
(Lumpáciusban), ycimy lumpácius ycimy Lumpácius ycimy lumpácius ycimy ycimy
Lumpácius ycimy ykodvegy az obsitosa yszerepy obsitos yszerepy obsitos yszerepy
obsitos yszerepy yszerepy obsitos yszerepy ykodvegy (Szekrény rejtelmei) ycimy
szekrény rejtelmei ycimy Szekrény rejtelmei ycimy szekrény ycimy rejtelmei
ycimy ycimy Szekrény ycimy rejtelmei ycimy ykodvegy kiváló volt. Egyéniségéről így
ír bírálatot Vahot Imre: yszemelynevy vahot imre yszemelynevy Vahot Imre
yszemelynevy vahot yszemelynevy imre yszemelynevy yszemelynevy Vahot
yszemelynevy Imre yszemelynevy ykodvegy »Nagy tehetségű színész, magasabb művészi
képzettségi és szorgalom híjával. Az ő szabálytalan természeti erőn és nem mélyebb
tanulmányon épült játékának alapjelleme: hatályos férfiasság, keleties lassú, nehézkes
komolyság s innét az, hogy a színpadunkon gyéren előforduló eredeti magyar alakok
ábrázolása igen jól áll neki; innét az, hogy az ő valódi szakmája: komoly, hősi
s különösen fenntragikai.« (Regélő Pesti pest ytelepulesy nagybudapest
ytelepulesy budapest ykodvegy Divatlap, yintezmenyy regélő pesti divatlap
yintezmenyy Regélő P yintezmenyy regélő yintezmenyy pesti yintezmenyy divatlap
yintezmenyy yintezmenyy Regélő yintezmenyy P yintezmenyy ykodvegy 1842., 317. xtalanevtizedx
1855 oldal.) Lassanként ivásnak adta magát, emiatt szélütés érte. Halálos .ágyán
is megmaradt a humora. Azt kérdezte övéitől, hogy: » van-e a másvilágon kulacs ?...«
Ugyanazon a napon temették el, melyen 16 évvel előbb (aug. 22-én) a Nemzeti Színházat
yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy
színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy megnyitották. Főbb
szerepei ezek voltak: Lear, yszerepy lear yszerepy Lear yszerepy lear yszerepy
yszerepy Lear yszerepy ykodvegy Tiborc, yszerepy tiborc yszerepy Tiborc
yszerepy tiborc yszerepy yszerepy Tiborc yszerepy ykodvegy Baczur Gazsi, yszerepy
baczur gazsi yszerepy Baczur Gazsi yszerepy baczur yszerepy gazsi yszerepy
yszerepy Baczur yszerepy Gazsi yszerepy ykodvegy Toldi yszerepy toldi yszerepy
Toldi yszerepy toldi yszerepy yszerepy Toldi yszerepy ykodvegy (Rózsában),
Zrínyi, yszerepy zrínyi yszerepy Zrínyi yszerepy zrínyi yszerepy yszerepy
Zrínyi yszerepy ykodvegy Hamlet, yszerepy hamlet yszerepy Hamlet yszerepy
hamlet yszerepy yszerepy Hamlet yszerepy ykodvegy Moór Károly, yszerepy moór
károly yszerepy Moór Károly yszerepy moór yszerepy károly yszerepy yszerepy
Moór yszerepy Károly yszerepy ykodvegy Macbeth,, yszerepy macbeth yszerepy
Macbeth yszerepy macbeth yszerepy yszerepy Macbeth yszerepy ykodvegy Bánk bán, yszerepy
bánk bán yszerepy Bánk bán yszerepy bánk yszerepy bán yszerepy yszerepy Bánk
yszerepy bán yszerepy ykodvegy Percival yszerepy percival yszerepy Percival
yszerepy percival yszerepy yszerepy Percival yszerepy ykodvegy (Griseldis-ben),
ycimy griseldis ycimy Griseldis ycimy griseldis ycimy ycimy Griseldis ycimy
ykodvegy Konrád yszerepy konrád yszerepy Konrád yszerepy konrád yszerepy
yszerepy Konrád yszerepy ykodvegy (Kronsteini harcjáték-ban). ycimy kronsteini
harcjáték ycimy Kronsteini harcjáték ycimy kronsteini ycimy harcjáték ycimy
ycimy Kronsteini ycimy harcjáték ycimy ykodvegy Közhuszár yszerepy közhuszár
yszerepy Közhuszár yszerepy közhuszár yszerepy yszerepy Közhuszár yszerepy
ykodvegy (Műveltség és természet-ben), ycimy műveltség és természet ycimy
Műveltség és természet ycimy műveltség ycimy és ycimy természet ycimy ycimy
Műveltség ycimy és ycimy természet ycimy ykodvegy Lábszíj yszerepy lábszíj
yszerepy Lábszíj yszerepy lábszíj yszerepy yszerepy Lábszíj yszerepy ykodvegy (Lumpáciusban),
ycimy lumpácius ycimy Lumpácius ycimy lumpácius ycimy ycimy Lumpácius ycimy
ykodvegy Bivalyfi yszerepy bivalyfi yszerepy Bivalyfi yszerepy bivalyfi
yszerepy yszerepy Bivalyfi yszerepy ykodvegy (Pajzán ifjúban), ycimy pajzán
ifjú ycimy Pajzán ifjú ycimy pajzán ycimy ifjú ycimy ycimy Pajzán ycimy ifjú
ycimy ykodvegy Öreg burkus huszár yszerepy öreg burkus huszár yszerepy Öreg
burkus huszár yszerepy öreg yszerepy burkus yszerepy huszár yszerepy yszerepy
Öreg yszerepy burkus yszerepy huszár yszerepy ykodvegy (Leonorá-ban), ycimy
leonora ycimy Leonorá ycimy leonora ycimy ycimy Leonorá ycimy ykodvegy stb. Arcképét
1858. xevtizedx 1855 szeptemberben Latkóczy yszemelynevy latkóczy yszemelynevy
Latkóczy yszemelynevy latkóczy yszemelynevy yszemelynevy Latkóczy yszemelynevy
ykodvegy festőművész a Nemzeti Múzeum yintezmenyy nemzeti múzeum yintezmenyy
Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy múzeum yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti
yintezmenyy ykodvegy részére megfestette. (Szépirodalmi Közlöny, yintezmenyy
szépirodalmi közlöny yintezmenyy Szépirod yintezmenyy szépirodalmi yintezmenyy
közlöny yintezmenyy yintezmenyy Szépirod yintezmenyy ykodvegy 1858. 2422. lap.)
Felesége: Meszlényi Anna, yszemelynevy meszlényi anna yszemelynevy Meszlényi
Anna yszemelynevy meszlényi yszemelynevy anna yszemelynevy yszemelynevy
Meszlényi yszemelynevy Anna yszemelynevy ykodvegy drámai hősnő volt, méltó elődje
Lendvaynénak yszemelynevy lendvayne yszemelynevy Lendvayné yszemelynevy
lendvayne yszemelynevy yszemelynevy Lendvayné yszemelynevy ykodvegy és Laborfalvi
Rózának. yszemelynevy laborfalvi róza yszemelynevy Laborfalvi Rózá yszemelynevy
laborfalvi yszemelynevy róza yszemelynevy yszemelynevy Laborfalvi yszemelynevy
Rózá yszemelynevy ykodvegy Sz. 1813. xevtizedx 1815 dec. xtalanevtizedx 1825 xtalanevtizedx
1835 31-én, Erdélyben. ytelepulesy erdély ytelepulesy Erdély yorszagy Románia
ykodvegy Atyja hivatalnok volt Kassán. ytelepulesy kassa ytelepulesy Kassá
ymegyey abauj-torna megye ykodvegy 1830-ban xevtizedx 1835 Bartha yszemelynevy
bartha yszemelynevy Bartha yszemelynevy bartha yszemelynevy yszemelynevy Bartha
yszemelynevy ykodvegy felesége lett, miután atyja »meggyőződött, hogy Bartha nemes
ember«. Kikötötte azonban, hogy a leányának nem szabad színpadra lépnie. Amint az
öreg meghalt, mégis fellépett, 1833-ban Kassán, ytelepulesy kassa ytelepulesy
Kassá ymegyey abauj-torna megye ykodvegy előbb a karban volt és játszott kis szerepeket
is. Ugyanez évben ő is ott van a budai buda ytelepulesy nagybudapest
ytelepulesy budapest ykodvegy színésztársaságnál. A nyelvet nem beszélte még kellő
szabatossággal, ezért inkább táncprodukciókban léptették föl. A »Honderű« yintezmenyy
honderű yintezmenyy Honderű yintezmenyy honderű yintezmenyy yintezmenyy Honderű
yintezmenyy ykodvegy megdicséri »a mindenkor csinos öltözetű« színésznőt. Itteni
fizetése havi 40 frtra rúgott, mely megmaradt a következő évben is. A Nemzeti Színház
yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy
színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy bokrétaünnepén, 1836.
aug. 6-án ő köszöntötte a megjelenteket és ezeket a szavakat intézte a közönséghez:
»Tűzzük hát ki e nagy napon a nemzet apostolainak zászlaját e szent épületre, hadd
lengjen a reménység, a honfivértől csergedező szeretet jelképe fővárosunk főváros
ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy fölött!« 1837-ben, a xtalanevtizedx
1845 xtalanevtizedx 1855 Nemzeti Színház yintezmenyy nemzeti színház
yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy
yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy megnyitó előadásán az »Árpád ébredésé«-ben
ycimy árpád ébredése ycimy Árpád ébredésé ycimy árpád ycimy ébredése ycimy
ycimy Árpád ycimy ébredésé ycimy ykodvegy egy hölgyet játszott és »Belizár«-ban
ycimy belizár ycimy Belizár ycimy belizár ycimy ycimy Belizár ycimy ykodvegy Zsófiát.
yszerepy zsófia yszerepy Zsófiá yszerepy zsófia yszerepy yszerepy Zsófiá
yszerepy ykodvegy Később, mint drámai hősnő ismertté tette nevét. Scribe yszemelynevy
scribe yszemelynevy Scribe yszemelynevy scribe yszemelynevy yszemelynevy Scribe
yszemelynevy ykodvegy »Egy pohár víz« ycimy egy pohár víz ycimy Egy pohár víz
ycimy egy ycimy pohár ycimy víz ycimy ycimy Egy ycimy pohár ycimy víz ycimy
ykodvegy királynőjében jeles művésznőnek bizonyult. 1854. xevtizedx 1855 elején
megvált a Nemzeti Színháztól, yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti
yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti
yintezmenyy ykodvegy de ugyanez év aug. 23-án a »Lowodi árvá«-ban ycimy lowodi
árva ycimy Lowodi árvá ycimy lowodi ycimy árva ycimy ycimy Lowodi ycimy árvá
ycimy ykodvegy Harleigh Judith yszerepy harleigh judith yszerepy Harleigh
Judith yszerepy harleigh yszerepy judith yszerepy yszerepy Harleigh yszerepy
Judith yszerepy ykodvegy szerepében újra fellépett. 1860-ban xevtizedx 1865 nyugalomba
vonult, 529 frt. 20 kr. évdíjjal. — (Gyermekük borbély volt Budán, buda
ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy a Fő uccában.) szin_I.0158.pdf
I
A szócikk eredeti szövege:
Címszó: Bartha János - Magyar Színművészeti
Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO
SZULETESIEV 1798
SZULETESIEVTIZED 1795
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0158.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0158.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/20/20952.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
Bartha
János
Szócikk: Bartha János a Nemzeti Színház első korszakának
egyik legkiválóbb színésze, sz. 1798-ban, Egerben, megh. 1852. aug. 21-én, Pesten.
Gazdagon megáldotta őt a természet: hatalmas alak, büszke homlok, mély hang (melyet
a harang szavához hasonlítottak), erőteljes, tiszta, ovális: magyar arc, barna haj,
fekete, beszédes szemek és arcán, egész alakján méltóságos, büszke szellem. Komoly
testhordozásával a hősök alakítására valóban hívatott művész volt. Atyja — bár nem
volt cigány — jól hegedült és beállott primásnak egy muzsikus-bandába. Mint ilyen,
gyakran játszott a színtársulat zenekarában s a kis Bartha is elkísérte estenként
az apját; a hegedűt ő cipelte és így szívesen megtűrték a terem valamely zugában.
Mély áhítattal hallgatta itt a színészek szavát, lelkében csodás világ ébredezett
a hallottak és látottak nyomán és csakhamar őt is magával ragadja valami homályos
sejtelem és tengernyi küzdelem árán színésznek csap fel. Atyja iskoláztatta még
egy darabig, de az első éveken túl nem birta költséggel, tehát mesterségre adta.
Így tanulja meg a szabóságot. De a színészkedés vágya tovább is ott ég lelkében
és csak a kedvező alkalmat várja, hogy ő is a színpad szolgálatába lépjen. Hogy
célját hamarabb érje el, Egerben beáll színházi szabónak. Később Békésgyulára kerül,
ahol 1820. márc. 18-án Abday Sándor színigazgató fellépteti őt »Kemény Simon«-ban.
Az öreg Kemény szerepét kapta először és azt oly jól játszotta, hogy még tapsot
is kapott érte. Miután a városban mindenki tudta, hogy szabólegény volt előzőleg,
igazgatója Magyarnak keresztelte el a színdapon és ezen a néven szerepel hosszú
ideig. (Családi neve: Finnlandi János.) Játszott azután Nagyváradon, ahol 40 forint
fixumot kapott. 1824-ben Pozsonyban játszik az országgyűlés ideje alatt, Horváth
József és Komlóssy Ferenc igazgatók társulatánál, azután Székesfehénvárott, ahol
már 100 forint fizetést kapott. Innen Pécsre került, mindig emelkedve művészetében.
(Lásd: »Színészeti Közlöny«, 1881. 11. számában: »A vidéki színészet multjából«
című cikket. Ezzel ellentétben Déryné naplójában az 1828. évet említi Bartha első
kísérletéül. Viszont Könyves Máté »Játékszíni Koszorú«-jában olvassuk, hogy 1825-ben
Abdaynál működött. Valószínű tehát, hogy 1820-ban kezdte pályáját.) 1828-tól 1831-ig
Pesten működött a Beleznay - kertben. Balla Károly igazgatónál, azután Kassára megy
s nemsokára, szorgalmával és kiváló természeti adományaival elsőrendű színésszé
küzdi föl magát. 1833-ban mint egyik vezetőtag a kassai társaság töredékével a budai
színházhoz jut, abol mint igazgatótárs is szerepelt havi 120 frt fizetéssel. Ekkor
már az új iskola fejlődő tehetségei közé számították. Ugyanily fizetés mellett működik
1834-ben, 35. és 36-ban. 1887. aug. 22-én a megnyíló »Pesti Magyar Színház«-nál
találjuk, hol az »Árpád ébredésé«-ben az Öreg és a »Belizár«-ban Leó ezredes szerepét
játszotta. Ez időben Vörösmarty így ír Bartháról: »A természet tragikai színésznek
alkotta, noha a vígjátékban is sok jó szerepe van. A szenvedés, fájdalom alig találhatott
szívből szakadóbb, megrázóbb hangokat s e tehetségét kincsnek kellene tartani, s
férfias hangot művelni s változatossá tenni.« Bajza József, a szigorú kritikus,
ezt a bírálatot írta Lear királyáról (mely tudvalevőleg legjobb szerepei közül való
volt) 1841. febr. 13-án: »Neki erős hangja van ahhoz, hogy a szerep dühöngő helyeit
a színpadról lemenydörögje, sok természettel nyert tehetsége érzelem kifejezésére,
ő leginkább fogná megadhatni az aggság bélyegeit is e szerepnek, szóval ő mint színpadunk
legtragikusabb alakja, leginkább volna Learre képezhető, de benne nincs studium
és szorgalom, vagy ítéleti hiány miatt nem tud a szerep mélyébe hatni.« Általánosságban
úgy ír róla a kritika, hogy eredeti tehetség volt, de kellő, tanulás, képzettség,
műveltség nélkül. Ha sikert tudott elérni, ez inkább a helyes ösztön érdeme és nem
a színész öntudatossága mellett szól. Emiatt nem is emelkedhetett magasabb nivóra.
Mindamellett például Egressy Gábor a humorát shakespeareinek mondja. Toldija, híres
palócos Lábszij-a (Lumpáciusban), az obsitosa (Szekrény rejtelmei) kiváló volt.
Egyéniségéről így ír bírálatot Vahot Imre: »Nagy tehetségű színész, magasabb művészi
képzettségi és szorgalom híjával. Az ő szabálytalan természeti erőn és nem mélyebb
tanulmányon épült játékának alapjelleme: hatályos férfiasság, keleties lassú, nehézkes
komolyság s innét az, hogy a színpadunkon gyéren előforduló eredeti magyar alakok
ábrázolása igen jól áll neki; innét az, hogy az ő valódi szakmája: komoly, hősi
s különösen fenntragikai.« (Regélő Pesti Divatlap, 1842., 317. oldal.) Lassanként
ivásnak adta magát, emiatt szélütés érte. Halálos .ágyán is megmaradt a humora.
Azt kérdezte övéitől, hogy: » van-e a másvilágon kulacs ?...« Ugyanazon a napon
temették el, melyen 16 évvel előbb (aug. 22-én) a Nemzeti Színházat megnyitották.
Főbb szerepei ezek voltak: Lear, Tiborc, Baczur Gazsi, Toldi (Rózsában),
Zrínyi, Hamlet, Moór Károly, Macbeth,, Bánk bán, Percival (Griseldis-ben), Konrád
(Kronsteini harcjáték-ban). Közhuszár (Műveltség és természet-ben), Lábszíj (Lumpáciusban),
Bivalyfi (Pajzán ifjúban), Öreg burkus huszár (Leonorá-ban), stb. Arcképét 1858.
szeptemberben Latkóczy festőművész a Nemzeti Múzeum részére megfestette. (Szépirodalmi
Közlöny, 1858. 2422. lap.) Felesége: Meszlényi Anna, drámai hősnő volt, méltó elődje
Lendvaynénak és Laborfalvi Rózának. Sz. 1813. dec. 31-én, Erdélyben. Atyja hivatalnok
volt Kassán. 1830-ban Bartha felesége lett, miután atyja »meggyőződött, hogy Bartha
nemes ember«. Kikötötte azonban, hogy a leányának nem szabad színpadra lépnie. Amint
az öreg meghalt, mégis fellépett, 1833-ban Kassán, előbb a karban volt és játszott
kis szerepeket is. Ugyanez évben ő is ott van a budai színésztársaságnál. A nyelvet
nem beszélte még kellő szabatossággal, ezért inkább táncprodukciókban léptették
föl. A »Honderű« megdicséri »a mindenkor csinos öltözetű« színésznőt. Itteni fizetése
havi 40 frtra rúgott, mely megmaradt a következő évben is. A Nemzeti Színház bokrétaünnepén,
1836. aug. 6-án ő köszöntötte a megjelenteket és ezeket a szavakat intézte a közönséghez:
»Tűzzük hát ki e nagy napon a nemzet apostolainak zászlaját e szent épületre, hadd
lengjen a reménység, a honfivértől csergedező szeretet jelképe fővárosunk fölött!«
1837-ben, a Nemzeti Színház megnyitó előadásán az »Árpád ébredésé«-ben egy hölgyet
játszott és »Belizár«-ban Zsófiát. Később, mint drámai hősnő ismertté tette nevét.
Scribe »Egy pohár víz« királynőjében jeles művésznőnek bizonyult. 1854. elején megvált
a Nemzeti Színháztól, de ugyanez év aug. 23-án a »Lowodi árvá«-ban Harleigh Judith
szerepében újra fellépett. 1860-ban nyugalomba vonult, 529 frt. 20 kr. évdíjjal.
— (Gyermekük borbély volt Budán, a Fő uccában.) szin_I.0158.pdf I
