Címszó: Bartha János - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO

SZULETESIEV 1798

SZULETESIEVTIZED 1795

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0158.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0158.png

 

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/20/20952.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

A szöveg linkekkel ellátott változata:

 

 

Bartha János

 

Ugyanígy kezdődő szócikkek: https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/e/520952.htm

 

Szócikk: Bartha János a Nemzeti Színház (intézmény) (információ)  első korszakának egyik legkiválóbb színésze, sz. 1798-ban, (születés éve) Egerben, (megye) megh. 1852. aug. 21-én, Pesten. (Budapest) Gazdagon megáldotta őt a természet: hatalmas alak, büszke homlok, mély hang (melyet a harang szavához hasonlítottak), erőteljes, tiszta, ovális: magyar arc, barna haj, fekete, beszédes szemek és arcán, egész alakján méltóságos, büszke szellem. Komoly testhordozásával a hősök alakítására valóban hívatott művész volt. Atyja — bár nem volt cigány — jól hegedült és beállott primásnak egy muzsikus-bandába. Mint ilyen, gyakran játszott a színtársulat zenekarában s a kis Bartha (személy) (információ)  is elkísérte estenként az apját; a hegedűt ő cipelte és így szívesen megtűrték a terem valamely zugában. Mély áhítattal hallgatta itt a színészek szavát, lelkében csodás világ ébredezett a hallottak és látottak nyomán és csakhamar őt is magával ragadja valami homályos sejtelem és tengernyi küzdelem árán színésznek csap fel. Atyja iskoláztatta még egy darabig, de az első éveken túl nem birta költséggel, tehát mesterségre adta. Így tanulja meg a szabóságot. De a színészkedés vágya tovább is ott ég lelkében és csak a kedvező alkalmat várja, hogy ő is a színpad szolgálatába lépjen. Hogy célját hamarabb érje el, Egerben (megye) beáll színházi szabónak. Később Békésgyulára (megye) kerül, ahol 1820. (időpont) márc. 18-án Abday Sándor (személy) (információ)  színigazgató fellépteti őt »Kemény Simon«-ban. (cím) (információ)  Az öreg Kemény (szerep) szerepét kapta először és azt oly jól játszotta, hogy még tapsot is kapott érte. Miután a városban mindenki tudta, hogy szabólegény volt előzőleg, igazgatója Magyarnak (személy) (információ)  keresztelte el a színdapon és ezen a néven szerepel hosszú ideig. (Családi neve: Finnlandi János.) (személy) (információ)  Játszott azután Nagyváradon, (megye) ahol 40 forint fixumot kapott. 1824-ben (időpont) Pozsonyban (megye) játszik az országgyűlés ideje alatt, Horváth József (személy) (információ)  és Komlóssy Ferenc (személy) (információ)  igazgatók társulatánál, azután Székesfehénvárott, (megye) ahol már 100 forint fizetést kapott. Innen Pécsre (megye) került, mindig emelkedve művészetében. (Lásd: »Színészeti Közlöny«, (intézmény) (információ)  1881. (időpont) 11. számában: »A vidéki színészet multjából« (cím) című cikket. Ezzel ellentétben Déryné (személy) (információ)  naplójában az 1828. (időpont) évet említi Bartha (személy) (információ)  első kísérletéül. Viszont Könyves Máté (személy) (információ)  »Játékszíni Koszorú«-jában (cím) (információ)  olvassuk, hogy 1825-ben (időpont) Abdaynál (személy) (információ)  működött. Valószínű tehát, hogy 1820-ban (időpont) kezdte pályáját.) 1828-tól (időpont) 1831-ig (időpont) Pesten (Budapest) működött a Beleznay - kertben. (intézmény) (információ)  Balla Károly (személy) (információ)  igazgatónál, azután Kassára (megye) megy s nemsokára, szorgalmával és kiváló természeti adományaival elsőrendű színésszé küzdi föl magát. 1833-ban (időpont) mint egyik vezetőtag a kassai (megye) társaság töredékével a budai színházhoz (intézmény) (információ)  jut, abol mint igazgatótárs is szerepelt havi 120 frt fizetéssel. Ekkor már az új iskola fejlődő tehetségei közé számították. Ugyanily fizetés mellett működik 1834-ben, (időpont) 35. és 36-ban. 1887. (időpont) aug. 22-én a megnyíló »Pesti Magyar Színház«-nál (intézmény) (információ)  találjuk, hol az »Árpád ébredésé«-ben (cím) (információ)  az Öreg (cím) és a »Belizár«-ban (cím) (információ)  Leó ezredes (szerep) szerepét játszotta. Ez időben Vörösmarty (személy) (információ)  így ír Bartháról: (személy) (információ)  »A természet tragikai színésznek alkotta, noha a vígjátékban is sok jó szerepe van. A szenvedés, fájdalom alig találhatott szívből szakadóbb, megrázóbb hangokat s e tehetségét kincsnek kellene tartani, s férfias hangot művelni s változatossá tenni.« Bajza József, (személy) (információ)  a szigorú kritikus, ezt a bírálatot írta Lear királyáról (szerep) (információ)  (mely tudvalevőleg legjobb szerepei közül való volt) 1841. (időpont) febr. 13-án: »Neki erős hangja van ahhoz, hogy a szerep dühöngő helyeit a színpadról lemenydörögje, sok természettel nyert tehetsége érzelem kifejezésére, ő leginkább fogná megadhatni az aggság bélyegeit is e szerepnek, szóval ő mint színpadunk legtragikusabb alakja, leginkább volna Learre (szerep) (információ)  képezhető, de benne nincs studium és szorgalom, vagy ítéleti hiány miatt nem tud a szerep mélyébe hatni.« Általánosságban úgy ír róla a kritika, hogy eredeti tehetség volt, de kellő, tanulás, képzettség, műveltség nélkül. Ha sikert tudott elérni, ez inkább a helyes ösztön érdeme és nem a színész öntudatossága mellett szól. Emiatt nem is emelkedhetett magasabb nivóra. Mindamellett például Egressy Gábor (személy) (információ)  a humorát shakespeareinek (személy) mondja. Toldija, (szerep) (információ)  híres palócos Lábszij-a (Lumpáciusban), (cím) (információ)  az obsitosa (szerep) (információ)  (Szekrény rejtelmei) (cím) kiváló volt. Egyéniségéről így ír bírálatot Vahot Imre: (személy) (információ)  »Nagy tehetségű színész, magasabb művészi képzettségi és szorgalom híjával. Az ő szabálytalan természeti erőn és nem mélyebb tanulmányon épült játékának alapjelleme: hatályos férfiasság, keleties lassú, nehézkes komolyság s innét az, hogy a színpadunkon gyéren előforduló eredeti magyar alakok ábrázolása igen jól áll neki; innét az, hogy az ő valódi szakmája: komoly, hősi s különösen fenntragikai.« (Regélő Pesti (Budapest) Divatlap, (intézmény) 1842., (időpont) 317. oldal.) Lassanként ivásnak adta magát, emiatt szélütés érte. Halálos .ágyán is megmaradt a humora. Azt kérdezte övéitől, hogy: » van-e a másvilágon kulacs ?...« Ugyanazon a napon temették el, melyen 16 évvel előbb (aug. 22-én) a Nemzeti Színházat (intézmény) (információ)  megnyitották. Főbb szerepei ezek voltak: Lear, (szerep) (információ)  Tiborc, (szerep) (információ)  Baczur Gazsi, (szerep) (információ)  Toldi (szerep) (információ)  (Rózsában), Zrínyi, (szerep) Hamlet, (szerep) (információ)  Moór Károly, (szerep) (információ)  Macbeth,, (szerep) Bánk bán, (szerep) (információ)  Percival (szerep) (Griseldis-ben), (cím) (információ)  Konrád (szerep) (Kronsteini harcjáték-ban). (cím) Közhuszár (szerep) (Műveltség és természet-ben), (cím) Lábszíj (szerep) (Lumpáciusban), (cím) (információ)  Bivalyfi (szerep) (Pajzán ifjúban), (cím) Öreg burkus huszár (szerep) (Leonorá-ban), (cím) stb. Arcképét 1858. (időpont) szeptemberben Latkóczy (személy) festőművész a Nemzeti Múzeum (intézmény) (információ)  részére megfestette. (Szépirodalmi Közlöny, (intézmény) 1858. (időpont) 2422. lap.) Felesége: Meszlényi Anna, (személy) (információ)  drámai hősnő volt, méltó elődje Lendvaynénak (személy) és Laborfalvi Rózának. (személy) (információ)  Sz. 1813. (születés éve) dec. 31-én, Erdélyben. (ország) (információ)  Atyja hivatalnok volt Kassán. (megye) 1830-ban (időpont) Bartha (személy) (információ)  felesége lett, miután atyja »meggyőződött, hogy Bartha nemes ember«. Kikötötte azonban, hogy a leányának nem szabad színpadra lépnie. Amint az öreg meghalt, mégis fellépett, 1833-ban (időpont) Kassán, (megye) előbb a karban volt és játszott kis szerepeket is. Ugyanez évben ő is ott van a budai (Budapest) színésztársaságnál. A nyelvet nem beszélte még kellő szabatossággal, ezért inkább táncprodukciókban léptették föl. A »Honderű« (intézmény) megdicséri »a mindenkor csinos öltözetű« színésznőt. Itteni fizetése havi 40 frtra rúgott, mely megmaradt a következő évben is. A Nemzeti Színház (intézmény) (információ)  bokrétaünnepén, 1836. (időpont) aug. 6-án ő köszöntötte a megjelenteket és ezeket a szavakat intézte a közönséghez: »Tűzzük hát ki e nagy napon a nemzet apostolainak zászlaját e szent épületre, hadd lengjen a reménység, a honfivértől csergedező szeretet jelképe fővárosunk (Budapest) fölött!« 1837-ben, (időpont) a Nemzeti Színház (intézmény) (információ)  megnyitó előadásán az »Árpád ébredésé«-ben (cím) (információ)  egy hölgyet játszott és »Belizár«-ban (cím) (információ)  Zsófiát. (szerep) Később, mint drámai hősnő ismertté tette nevét. Scribe (személy) (információ)  »Egy pohár víz« (cím) (információ)  királynőjében jeles művésznőnek bizonyult. 1854. (időpont) elején megvált a Nemzeti Színháztól, (intézmény) (információ)  de ugyanez év aug. 23-án a »Lowodi árvá«-ban (cím) Harleigh Judith (szerep) szerepében újra fellépett. 1860-ban (időpont) nyugalomba vonult, 529 frt. 20 kr. évdíjjal. — (Gyermekük borbély volt Budán, (Budapest) a Fő uccában.) szin_I.0158.pdf I

 

 

Adatbázisszerű megjelenés

xcímszó Bartha János címszóvég 20952 Szócikk: Bartha János a Nemzeti Színház yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy első korszakának egyik legkiválóbb színésze, sz. 1798-ban, Egerben, xtalanevtizedx 1805 xtalanevtizedx 1815 ytelepulesy eger ytelepulesy Eger ymegyey heves megye ykodvegy megh. 1852. aug. 21-én, Pesten. pest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy Gazdagon megáldotta őt a természet: hatalmas alak, büszke homlok, mély hang (melyet a harang szavához hasonlítottak), erőteljes, tiszta, ovális: magyar arc, barna haj, fekete, beszédes szemek és arcán, egész alakján méltóságos, büszke szellem. Komoly testhordozásával a hősök alakítására valóban hívatott művész volt. Atyja — bár nem volt cigány — jól hegedült és beállott primásnak egy muzsikus-bandába. Mint ilyen, gyakran játszott a színtársulat zenekarában s a kis Bartha yszemelynevy bartha yszemelynevy Bartha yszemelynevy bartha yszemelynevy yszemelynevy Bartha yszemelynevy ykodvegy is elkísérte estenként az apját; a hegedűt ő cipelte és így szívesen megtűrték a terem valamely zugában. Mély áhítattal hallgatta itt a színészek szavát, lelkében csodás világ ébredezett a hallottak és látottak nyomán és csakhamar őt is magával ragadja valami homályos sejtelem és tengernyi küzdelem árán színésznek csap fel. Atyja iskoláztatta még egy darabig, de az első éveken túl nem birta költséggel, tehát mesterségre adta. Így tanulja meg a szabóságot. De a színészkedés vágya tovább is ott ég lelkében és csak a kedvező alkalmat várja, hogy ő is a színpad szolgálatába lépjen. Hogy célját hamarabb érje el, Egerben ytelepulesy eger ytelepulesy Eger ymegyey heves megye ykodvegy beáll színházi szabónak. Később Békésgyulára ytelepulesy békésgyula ytelepulesy Békésgyulá ymegyey békés megye ykodvegy kerül, ahol 1820. xevtizedx 1825 márc. 18-án Abday Sándor yszemelynevy abday sándor yszemelynevy Abday Sándor yszemelynevy abday yszemelynevy sándor yszemelynevy yszemelynevy Abday yszemelynevy Sándor yszemelynevy ykodvegy színigazgató fellépteti őt »Kemény Simon«-ban. ycimy kemény simon ycimy Kemény Simon ycimy kemény ycimy simon ycimy ycimy Kemény ycimy Simon ycimy ykodvegy Az öreg Kemény yszerepy öreg kemény yszerepy öreg Kemény yszerepy öreg yszerepy kemény yszerepy yszerepy öreg yszerepy Kemény yszerepy ykodvegy szerepét kapta először és azt oly jól játszotta, hogy még tapsot is kapott érte. Miután a városban mindenki tudta, hogy szabólegény volt előzőleg, igazgatója Magyarnak yszemelynevy magyar yszemelynevy Magyar yszemelynevy magyar yszemelynevy yszemelynevy Magyar yszemelynevy ykodvegy keresztelte el a színdapon és ezen a néven szerepel hosszú ideig. (Családi neve: Finnlandi János.) yszemelynevy finnlandi jános yszemelynevy Finnlandi János yszemelynevy finnlandi yszemelynevy jános yszemelynevy yszemelynevy Finnlandi yszemelynevy János yszemelynevy ykodvegy Játszott azután Nagyváradon, ytelepulesy nagyvárad ytelepulesy Nagyvárad ymegyey bihar megye ykodvegy ahol 40 forint fixumot kapott. 1824-ben Pozsonyban xtalanevtizedx 1835 xtalanevtizedx 1845 ytelepulesy pozsony ytelepulesy Pozsony ymegyey pozsony megye ykodvegy játszik az országgyűlés ideje alatt, Horváth József yszemelynevy horváth józsef yszemelynevy Horváth József yszemelynevy horváth yszemelynevy józsef yszemelynevy yszemelynevy Horváth yszemelynevy József yszemelynevy ykodvegy és Komlóssy Ferenc yszemelynevy komlóssy ferenc yszemelynevy Komlóssy Ferenc yszemelynevy komlóssy yszemelynevy ferenc yszemelynevy yszemelynevy Komlóssy yszemelynevy Ferenc yszemelynevy ykodvegy igazgatók társulatánál, azután Székesfehénvárott, ytelepulesy székesfehénvár ytelepulesy Székesfehénvár ymegyey fejér megye ykodvegy ahol már 100 forint fizetést kapott. Innen Pécsre ytelepulesy pécs ytelepulesy Pécs ymegyey baranya megye ykodvegy került, mindig emelkedve művészetében. (Lásd: »Színészeti Közlöny«, yintezmenyy színészeti közlöny yintezmenyy Színésze yintezmenyy színészeti yintezmenyy közlöny yintezmenyy yintezmenyy Színésze yintezmenyy ykodvegy 1881. xevtizedx 1885 11. számában: »A vidéki színészet multjából« ycimy a vidéki színészet multjából ycimy A vidéki színészet multjából ycimy a ycimy vidéki ycimy színészet ycimy multjából ycimy ycimy A ycimy vidéki ycimy színészet ycimy multjából ycimy ykodvegy című cikket. Ezzel ellentétben Déryné yszemelynevy déryne yszemelynevy Déryné yszemelynevy déryne yszemelynevy yszemelynevy Déryné yszemelynevy ykodvegy naplójában az 1828. xevtizedx 1825 évet említi Bartha yszemelynevy bartha yszemelynevy Bartha yszemelynevy bartha yszemelynevy yszemelynevy Bartha yszemelynevy ykodvegy első kísérletéül. Viszont Könyves Máté yszemelynevy könyves máte yszemelynevy Könyves Máté yszemelynevy könyves yszemelynevy máte yszemelynevy yszemelynevy Könyves yszemelynevy Máté yszemelynevy ykodvegy »Játékszíni Koszorú«-jában ycimy játékszíni koszorú ycimy Játékszíni Koszorú ycimy játékszíni ycimy koszorú ycimy ycimy Játékszíni ycimy Koszorú ycimy ykodvegy olvassuk, hogy 1825-ben Abdaynál yszemelynevy abday yszemelynevy Abday yszemelynevy abday yszemelynevy yszemelynevy Abday yszemelynevy ykodvegy működött. Valószínű tehát, hogy 1820-ban kezdte pályáját.) 1828-tól 1831-ig xevtizedx 1835 Pesten pest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy működött a Beleznay - kertben. yintezmenyy beleznay - kert yintezmenyy Beleznay yintezmenyy beleznay yintezmenyy - yintezmenyy kert yintezmenyy yintezmenyy Beleznay yintezmenyy ykodvegy Balla Károly yszemelynevy balla károly yszemelynevy Balla Károly yszemelynevy balla yszemelynevy károly yszemelynevy yszemelynevy Balla yszemelynevy Károly yszemelynevy ykodvegy igazgatónál, azután Kassára ytelepulesy kassa ytelepulesy Kassá ymegyey abauj-torna megye ykodvegy megy s nemsokára, szorgalmával és kiváló természeti adományaival elsőrendű színésszé küzdi föl magát. 1833-ban mint egyik vezetőtag a kassai ytelepulesy kassa ytelepulesy kassa ymegyey abauj-torna megye ykodvegy társaság töredékével a budai színházhoz yintezmenyy budai színház yintezmenyy budai sz yintezmenyy budai yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy budai yintezmenyy sz yintezmenyy ykodvegy jut, abol mint igazgatótárs is szerepelt havi 120 frt fizetéssel. Ekkor már az új iskola fejlődő tehetségei közé számították. Ugyanily fizetés mellett működik 1834-ben, 35. xtalanevtizedx 1845 xtalanevtizedx 1855 és 36-ban. 1887. xevtizedx 1885 aug. 22-én a megnyíló »Pesti Magyar Színház«-nál yintezmenyy pesti magyar színház yintezmenyy Pesti Ma yintezmenyy pesti yintezmenyy magyar yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Pesti yintezmenyy Ma yintezmenyy ykodvegy találjuk, hol az »Árpád ébredésé«-ben ycimy árpád ébredése ycimy Árpád ébredésé ycimy árpád ycimy ébredése ycimy ycimy Árpád ycimy ébredésé ycimy ykodvegy az Öreg ycimy öreg ycimy Öreg ycimy öreg ycimy ycimy Öreg ycimy ykodvegy és a »Belizár«-ban ycimy belizár ycimy Belizár ycimy belizár ycimy ycimy Belizár ycimy ykodvegy Leó ezredes yszerepy leó ezredes yszerepy Leó ezredes yszerepy leó yszerepy ezredes yszerepy yszerepy Leó yszerepy ezredes yszerepy ykodvegy szerepét játszotta. Ez időben Vörösmarty yszemelynevy vörösmarty yszemelynevy Vörösmarty yszemelynevy vörösmarty yszemelynevy yszemelynevy Vörösmarty yszemelynevy ykodvegy így ír Bartháról: yszemelynevy bartha yszemelynevy Barthá yszemelynevy bartha yszemelynevy yszemelynevy Barthá yszemelynevy ykodvegy »A természet tragikai színésznek alkotta, noha a vígjátékban is sok jó szerepe van. A szenvedés, fájdalom alig találhatott szívből szakadóbb, megrázóbb hangokat s e tehetségét kincsnek kellene tartani, s férfias hangot művelni s változatossá tenni.« Bajza József, yszemelynevy bajza józsef yszemelynevy Bajza József yszemelynevy bajza yszemelynevy józsef yszemelynevy yszemelynevy Bajza yszemelynevy József yszemelynevy ykodvegy a szigorú kritikus, ezt a bírálatot írta Lear királyáról yszerepy lear király yszerepy Lear király yszerepy lear yszerepy király yszerepy yszerepy Lear yszerepy király yszerepy ykodvegy (mely tudvalevőleg legjobb szerepei közül való volt) 1841. xevtizedx 1845 febr. 13-án: »Neki erős hangja van ahhoz, hogy a szerep dühöngő helyeit a színpadról lemenydörögje, sok természettel nyert tehetsége érzelem kifejezésére, ő leginkább fogná megadhatni az aggság bélyegeit is e szerepnek, szóval ő mint színpadunk legtragikusabb alakja, leginkább volna Learre yszerepy lear yszerepy Lear yszerepy lear yszerepy yszerepy Lear yszerepy ykodvegy képezhető, de benne nincs studium és szorgalom, vagy ítéleti hiány miatt nem tud a szerep mélyébe hatni.« Általánosságban úgy ír róla a kritika, hogy eredeti tehetség volt, de kellő, tanulás, képzettség, műveltség nélkül. Ha sikert tudott elérni, ez inkább a helyes ösztön érdeme és nem a színész öntudatossága mellett szól. Emiatt nem is emelkedhetett magasabb nivóra. Mindamellett például Egressy Gábor yszemelynevy egressy gábor yszemelynevy Egressy Gábor yszemelynevy egressy yszemelynevy gábor yszemelynevy yszemelynevy Egressy yszemelynevy Gábor yszemelynevy ykodvegy a humorát shakespeareinek yszemelynevy shakespearei yszemelynevy shakespearei yszemelynevy shakespearei yszemelynevy yszemelynevy shakespearei yszemelynevy ykodvegy mondja. Toldija, yszerepy toldi yszerepy Toldi yszerepy toldi yszerepy yszerepy Toldi yszerepy ykodvegy híres palócos Lábszij-a (Lumpáciusban), ycimy lumpácius ycimy Lumpácius ycimy lumpácius ycimy ycimy Lumpácius ycimy ykodvegy az obsitosa yszerepy obsitos yszerepy obsitos yszerepy obsitos yszerepy yszerepy obsitos yszerepy ykodvegy (Szekrény rejtelmei) ycimy szekrény rejtelmei ycimy Szekrény rejtelmei ycimy szekrény ycimy rejtelmei ycimy ycimy Szekrény ycimy rejtelmei ycimy ykodvegy kiváló volt. Egyéniségéről így ír bírálatot Vahot Imre: yszemelynevy vahot imre yszemelynevy Vahot Imre yszemelynevy vahot yszemelynevy imre yszemelynevy yszemelynevy Vahot yszemelynevy Imre yszemelynevy ykodvegy »Nagy tehetségű színész, magasabb művészi képzettségi és szorgalom híjával. Az ő szabálytalan természeti erőn és nem mélyebb tanulmányon épült játékának alapjelleme: hatályos férfiasság, keleties lassú, nehézkes komolyság s innét az, hogy a színpadunkon gyéren előforduló eredeti magyar alakok ábrázolása igen jól áll neki; innét az, hogy az ő valódi szakmája: komoly, hősi s különösen fenntragikai.« (Regélő Pesti pest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy Divatlap, yintezmenyy regélő pesti divatlap yintezmenyy Regélő P yintezmenyy regélő yintezmenyy pesti yintezmenyy divatlap yintezmenyy yintezmenyy Regélő yintezmenyy P yintezmenyy ykodvegy 1842., 317. xtalanevtizedx 1855 oldal.) Lassanként ivásnak adta magát, emiatt szélütés érte. Halálos .ágyán is megmaradt a humora. Azt kérdezte övéitől, hogy: » van-e a másvilágon kulacs ?...« Ugyanazon a napon temették el, melyen 16 évvel előbb (aug. 22-én) a Nemzeti Színházat yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy megnyitották. Főbb szerepei ezek voltak: Lear, yszerepy lear yszerepy Lear yszerepy lear yszerepy yszerepy Lear yszerepy ykodvegy Tiborc, yszerepy tiborc yszerepy Tiborc yszerepy tiborc yszerepy yszerepy Tiborc yszerepy ykodvegy Baczur Gazsi, yszerepy baczur gazsi yszerepy Baczur Gazsi yszerepy baczur yszerepy gazsi yszerepy yszerepy Baczur yszerepy Gazsi yszerepy ykodvegy Toldi yszerepy toldi yszerepy Toldi yszerepy toldi yszerepy yszerepy Toldi yszerepy ykodvegy (Rózsában), Zrínyi, yszerepy zrínyi yszerepy Zrínyi yszerepy zrínyi yszerepy yszerepy Zrínyi yszerepy ykodvegy Hamlet, yszerepy hamlet yszerepy Hamlet yszerepy hamlet yszerepy yszerepy Hamlet yszerepy ykodvegy Moór Károly, yszerepy moór károly yszerepy Moór Károly yszerepy moór yszerepy károly yszerepy yszerepy Moór yszerepy Károly yszerepy ykodvegy Macbeth,, yszerepy macbeth yszerepy Macbeth yszerepy macbeth yszerepy yszerepy Macbeth yszerepy ykodvegy Bánk bán, yszerepy bánk bán yszerepy Bánk bán yszerepy bánk yszerepy bán yszerepy yszerepy Bánk yszerepy bán yszerepy ykodvegy Percival yszerepy percival yszerepy Percival yszerepy percival yszerepy yszerepy Percival yszerepy ykodvegy (Griseldis-ben), ycimy griseldis ycimy Griseldis ycimy griseldis ycimy ycimy Griseldis ycimy ykodvegy Konrád yszerepy konrád yszerepy Konrád yszerepy konrád yszerepy yszerepy Konrád yszerepy ykodvegy (Kronsteini harcjáték-ban). ycimy kronsteini harcjáték ycimy Kronsteini harcjáték ycimy kronsteini ycimy harcjáték ycimy ycimy Kronsteini ycimy harcjáték ycimy ykodvegy Közhuszár yszerepy közhuszár yszerepy Közhuszár yszerepy közhuszár yszerepy yszerepy Közhuszár yszerepy ykodvegy (Műveltség és természet-ben), ycimy műveltség és természet ycimy Műveltség és természet ycimy műveltség ycimy és ycimy természet ycimy ycimy Műveltség ycimy és ycimy természet ycimy ykodvegy Lábszíj yszerepy lábszíj yszerepy Lábszíj yszerepy lábszíj yszerepy yszerepy Lábszíj yszerepy ykodvegy (Lumpáciusban), ycimy lumpácius ycimy Lumpácius ycimy lumpácius ycimy ycimy Lumpácius ycimy ykodvegy Bivalyfi yszerepy bivalyfi yszerepy Bivalyfi yszerepy bivalyfi yszerepy yszerepy Bivalyfi yszerepy ykodvegy (Pajzán ifjúban), ycimy pajzán ifjú ycimy Pajzán ifjú ycimy pajzán ycimy ifjú ycimy ycimy Pajzán ycimy ifjú ycimy ykodvegy Öreg burkus huszár yszerepy öreg burkus huszár yszerepy Öreg burkus huszár yszerepy öreg yszerepy burkus yszerepy huszár yszerepy yszerepy Öreg yszerepy burkus yszerepy huszár yszerepy ykodvegy (Leonorá-ban), ycimy leonora ycimy Leonorá ycimy leonora ycimy ycimy Leonorá ycimy ykodvegy stb. Arcképét 1858. xevtizedx 1855 szeptemberben Latkóczy yszemelynevy latkóczy yszemelynevy Latkóczy yszemelynevy latkóczy yszemelynevy yszemelynevy Latkóczy yszemelynevy ykodvegy festőművész a Nemzeti Múzeum yintezmenyy nemzeti múzeum yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy múzeum yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy részére megfestette. (Szépirodalmi Közlöny, yintezmenyy szépirodalmi közlöny yintezmenyy Szépirod yintezmenyy szépirodalmi yintezmenyy közlöny yintezmenyy yintezmenyy Szépirod yintezmenyy ykodvegy 1858. 2422. lap.) Felesége: Meszlényi Anna, yszemelynevy meszlényi anna yszemelynevy Meszlényi Anna yszemelynevy meszlényi yszemelynevy anna yszemelynevy yszemelynevy Meszlényi yszemelynevy Anna yszemelynevy ykodvegy drámai hősnő volt, méltó elődje Lendvaynénak yszemelynevy lendvayne yszemelynevy Lendvayné yszemelynevy lendvayne yszemelynevy yszemelynevy Lendvayné yszemelynevy ykodvegy és Laborfalvi Rózának. yszemelynevy laborfalvi róza yszemelynevy Laborfalvi Rózá yszemelynevy laborfalvi yszemelynevy róza yszemelynevy yszemelynevy Laborfalvi yszemelynevy Rózá yszemelynevy ykodvegy Sz. 1813. xevtizedx 1815 dec. xtalanevtizedx 1825 xtalanevtizedx 1835 31-én, Erdélyben. ytelepulesy erdély ytelepulesy Erdély yorszagy Románia ykodvegy Atyja hivatalnok volt Kassán. ytelepulesy kassa ytelepulesy Kassá ymegyey abauj-torna megye ykodvegy 1830-ban xevtizedx 1835 Bartha yszemelynevy bartha yszemelynevy Bartha yszemelynevy bartha yszemelynevy yszemelynevy Bartha yszemelynevy ykodvegy felesége lett, miután atyja »meggyőződött, hogy Bartha nemes ember«. Kikötötte azonban, hogy a leányának nem szabad színpadra lépnie. Amint az öreg meghalt, mégis fellépett, 1833-ban Kassán, ytelepulesy kassa ytelepulesy Kassá ymegyey abauj-torna megye ykodvegy előbb a karban volt és játszott kis szerepeket is. Ugyanez évben ő is ott van a budai buda ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy színésztársaságnál. A nyelvet nem beszélte még kellő szabatossággal, ezért inkább táncprodukciókban léptették föl. A »Honderű« yintezmenyy honderű yintezmenyy Honderű yintezmenyy honderű yintezmenyy yintezmenyy Honderű yintezmenyy ykodvegy megdicséri »a mindenkor csinos öltözetű« színésznőt. Itteni fizetése havi 40 frtra rúgott, mely megmaradt a következő évben is. A Nemzeti Színház yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy bokrétaünnepén, 1836. aug. 6-án ő köszöntötte a megjelenteket és ezeket a szavakat intézte a közönséghez: »Tűzzük hát ki e nagy napon a nemzet apostolainak zászlaját e szent épületre, hadd lengjen a reménység, a honfivértől csergedező szeretet jelképe fővárosunk főváros ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy fölött!« 1837-ben, a xtalanevtizedx 1845 xtalanevtizedx 1855 Nemzeti Színház yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy megnyitó előadásán az »Árpád ébredésé«-ben ycimy árpád ébredése ycimy Árpád ébredésé ycimy árpád ycimy ébredése ycimy ycimy Árpád ycimy ébredésé ycimy ykodvegy egy hölgyet játszott és »Belizár«-ban ycimy belizár ycimy Belizár ycimy belizár ycimy ycimy Belizár ycimy ykodvegy Zsófiát. yszerepy zsófia yszerepy Zsófiá yszerepy zsófia yszerepy yszerepy Zsófiá yszerepy ykodvegy Később, mint drámai hősnő ismertté tette nevét. Scribe yszemelynevy scribe yszemelynevy Scribe yszemelynevy scribe yszemelynevy yszemelynevy Scribe yszemelynevy ykodvegy »Egy pohár víz« ycimy egy pohár víz ycimy Egy pohár víz ycimy egy ycimy pohár ycimy víz ycimy ycimy Egy ycimy pohár ycimy víz ycimy ykodvegy királynőjében jeles művésznőnek bizonyult. 1854. xevtizedx 1855 elején megvált a Nemzeti Színháztól, yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy de ugyanez év aug. 23-án a »Lowodi árvá«-ban ycimy lowodi árva ycimy Lowodi árvá ycimy lowodi ycimy árva ycimy ycimy Lowodi ycimy árvá ycimy ykodvegy Harleigh Judith yszerepy harleigh judith yszerepy Harleigh Judith yszerepy harleigh yszerepy judith yszerepy yszerepy Harleigh yszerepy Judith yszerepy ykodvegy szerepében újra fellépett. 1860-ban xevtizedx 1865 nyugalomba vonult, 529 frt. 20 kr. évdíjjal. — (Gyermekük borbély volt Budán, buda ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy a Fő uccában.) szin_I.0158.pdf I

 

 

A szócikk eredeti szövege:

Címszó: Bartha János - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO

SZULETESIEV 1798

SZULETESIEVTIZED 1795

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0158.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0158.png

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/20/20952.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

Bartha János

Szócikk: Bartha János a Nemzeti Színház első korszakának egyik legkiválóbb színésze, sz. 1798-ban, Egerben, megh. 1852. aug. 21-én, Pesten. Gazdagon megáldotta őt a természet: hatalmas alak, büszke homlok, mély hang (melyet a harang szavához hasonlítottak), erőteljes, tiszta, ovális: magyar arc, barna haj, fekete, beszédes szemek és arcán, egész alakján méltóságos, büszke szellem. Komoly testhordozásával a hősök alakítására valóban hívatott művész volt. Atyja — bár nem volt cigány — jól hegedült és beállott primásnak egy muzsikus-bandába. Mint ilyen, gyakran játszott a színtársulat zenekarában s a kis Bartha is elkísérte estenként az apját; a hegedűt ő cipelte és így szívesen megtűrték a terem valamely zugában. Mély áhítattal hallgatta itt a színészek szavát, lelkében csodás világ ébredezett a hallottak és látottak nyomán és csakhamar őt is magával ragadja valami homályos sejtelem és tengernyi küzdelem árán színésznek csap fel. Atyja iskoláztatta még egy darabig, de az első éveken túl nem birta költséggel, tehát mesterségre adta. Így tanulja meg a szabóságot. De a színészkedés vágya tovább is ott ég lelkében és csak a kedvező alkalmat várja, hogy ő is a színpad szolgálatába lépjen. Hogy célját hamarabb érje el, Egerben beáll színházi szabónak. Később Békésgyulára kerül, ahol 1820. márc. 18-án Abday Sándor színigazgató fellépteti őt »Kemény Simon«-ban. Az öreg Kemény szerepét kapta először és azt oly jól játszotta, hogy még tapsot is kapott érte. Miután a városban mindenki tudta, hogy szabólegény volt előzőleg, igazgatója Magyarnak keresztelte el a színdapon és ezen a néven szerepel hosszú ideig. (Családi neve: Finnlandi János.) Játszott azután Nagyváradon, ahol 40 forint fixumot kapott. 1824-ben Pozsonyban játszik az országgyűlés ideje alatt, Horváth József és Komlóssy Ferenc igazgatók társulatánál, azután Székesfehénvárott, ahol már 100 forint fizetést kapott. Innen Pécsre került, mindig emelkedve művészetében. (Lásd: »Színészeti Közlöny«, 1881. 11. számában: »A vidéki színészet multjából« című cikket. Ezzel ellentétben Déryné naplójában az 1828. évet említi Bartha első kísérletéül. Viszont Könyves Máté »Játékszíni Koszorú«-jában olvassuk, hogy 1825-ben Abdaynál működött. Valószínű tehát, hogy 1820-ban kezdte pályáját.) 1828-tól 1831-ig Pesten működött a Beleznay - kertben. Balla Károly igazgatónál, azután Kassára megy s nemsokára, szorgalmával és kiváló természeti adományaival elsőrendű színésszé küzdi föl magát. 1833-ban mint egyik vezetőtag a kassai társaság töredékével a budai színházhoz jut, abol mint igazgatótárs is szerepelt havi 120 frt fizetéssel. Ekkor már az új iskola fejlődő tehetségei közé számították. Ugyanily fizetés mellett működik 1834-ben, 35. és 36-ban. 1887. aug. 22-én a megnyíló »Pesti Magyar Színház«-nál találjuk, hol az »Árpád ébredésé«-ben az Öreg és a »Belizár«-ban Leó ezredes szerepét játszotta. Ez időben Vörösmarty így ír Bartháról: »A természet tragikai színésznek alkotta, noha a vígjátékban is sok jó szerepe van. A szenvedés, fájdalom alig találhatott szívből szakadóbb, megrázóbb hangokat s e tehetségét kincsnek kellene tartani, s férfias hangot művelni s változatossá tenni.« Bajza József, a szigorú kritikus, ezt a bírálatot írta Lear királyáról (mely tudvalevőleg legjobb szerepei közül való volt) 1841. febr. 13-án: »Neki erős hangja van ahhoz, hogy a szerep dühöngő helyeit a színpadról lemenydörögje, sok természettel nyert tehetsége érzelem kifejezésére, ő leginkább fogná megadhatni az aggság bélyegeit is e szerepnek, szóval ő mint színpadunk legtragikusabb alakja, leginkább volna Learre képezhető, de benne nincs studium és szorgalom, vagy ítéleti hiány miatt nem tud a szerep mélyébe hatni.« Általánosságban úgy ír róla a kritika, hogy eredeti tehetség volt, de kellő, tanulás, képzettség, műveltség nélkül. Ha sikert tudott elérni, ez inkább a helyes ösztön érdeme és nem a színész öntudatossága mellett szól. Emiatt nem is emelkedhetett magasabb nivóra. Mindamellett például Egressy Gábor a humorát shakespeareinek mondja. Toldija, híres palócos Lábszij-a (Lumpáciusban), az obsitosa (Szekrény rejtelmei) kiváló volt. Egyéniségéről így ír bírálatot Vahot Imre: »Nagy tehetségű színész, magasabb művészi képzettségi és szorgalom híjával. Az ő szabálytalan természeti erőn és nem mélyebb tanulmányon épült játékának alapjelleme: hatályos férfiasság, keleties lassú, nehézkes komolyság s innét az, hogy a színpadunkon gyéren előforduló eredeti magyar alakok ábrázolása igen jól áll neki; innét az, hogy az ő valódi szakmája: komoly, hősi s különösen fenntragikai.« (Regélő Pesti Divatlap, 1842., 317. oldal.) Lassanként ivásnak adta magát, emiatt szélütés érte. Halálos .ágyán is megmaradt a humora. Azt kérdezte övéitől, hogy: » van-e a másvilágon kulacs ?...« Ugyanazon a napon temették el, melyen 16 évvel előbb (aug. 22-én) a Nemzeti Színházat megnyitották. Főbb szerepei ezek voltak: Lear, Tiborc, Baczur Gazsi, Toldi (Rózsában), Zrínyi, Hamlet, Moór Károly, Macbeth,, Bánk bán, Percival (Griseldis-ben), Konrád (Kronsteini harcjáték-ban). Közhuszár (Műveltség és természet-ben), Lábszíj (Lumpáciusban), Bivalyfi (Pajzán ifjúban), Öreg burkus huszár (Leonorá-ban), stb. Arcképét 1858. szeptemberben Latkóczy festőművész a Nemzeti Múzeum részére megfestette. (Szépirodalmi Közlöny, 1858. 2422. lap.) Felesége: Meszlényi Anna, drámai hősnő volt, méltó elődje Lendvaynénak és Laborfalvi Rózának. Sz. 1813. dec. 31-én, Erdélyben. Atyja hivatalnok volt Kassán. 1830-ban Bartha felesége lett, miután atyja »meggyőződött, hogy Bartha nemes ember«. Kikötötte azonban, hogy a leányának nem szabad színpadra lépnie. Amint az öreg meghalt, mégis fellépett, 1833-ban Kassán, előbb a karban volt és játszott kis szerepeket is. Ugyanez évben ő is ott van a budai színésztársaságnál. A nyelvet nem beszélte még kellő szabatossággal, ezért inkább táncprodukciókban léptették föl. A »Honderű« megdicséri »a mindenkor csinos öltözetű« színésznőt. Itteni fizetése havi 40 frtra rúgott, mely megmaradt a következő évben is. A Nemzeti Színház bokrétaünnepén, 1836. aug. 6-án ő köszöntötte a megjelenteket és ezeket a szavakat intézte a közönséghez: »Tűzzük hát ki e nagy napon a nemzet apostolainak zászlaját e szent épületre, hadd lengjen a reménység, a honfivértől csergedező szeretet jelképe fővárosunk fölött!« 1837-ben, a Nemzeti Színház megnyitó előadásán az »Árpád ébredésé«-ben egy hölgyet játszott és »Belizár«-ban Zsófiát. Később, mint drámai hősnő ismertté tette nevét. Scribe »Egy pohár víz« királynőjében jeles művésznőnek bizonyult. 1854. elején megvált a Nemzeti Színháztól, de ugyanez év aug. 23-án a »Lowodi árvá«-ban Harleigh Judith szerepében újra fellépett. 1860-ban nyugalomba vonult, 529 frt. 20 kr. évdíjjal. — (Gyermekük borbély volt Budán, a Fő uccában.) szin_I.0158.pdf I