Címszó: Bényei István - Magyar Színművészeti
Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO
SZULETESIEV 1835
SZULETESIEVTIZED 1835
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0198.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0198.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/21/21219.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
A szöveg linkekkel ellátott változata:
Bényei
István
Ugyanígy kezdődő szócikkek: https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/e/521219.htm
Szócikk: Bényei István a magyar színészet szervezetének
egyik alapvetője, sz. 1835-ben, (születés
éve) Bátkán, (megye) (Gömörmegye),
(megye) megh.
1908. január hó 29-én, Budapesten. (Budapest)
Iskoláit Rimaszombaton, (megye) Rozsnyón
(megye) és
Kassán (megye)
végezve, 1859-ben (időpont) Lendvay
(személy)
(információ)
rábeszélésére színész lett Baján, (megye) (információ)
Molnár György (személy) (információ)
társulatánál és mint vándorszínész, majd
igazgató az ország több városában megfordult. 1868-ban (időpont) Pesten
(Budapest)
hírlapíró lesz, majd 1874-től (időpont) 1883.
(időpont)
máj. haváig újra vidéken színészkedik. Ekkor a színészkongresszus az Egyesület központi
irodájának igazgatójává választja, mely tisztséget 1896-ig, (időpont) nyugdijaztatása
idejéig töltötte be. 1883-ban (időpont) megindítja
az Egyesület hivatalos orgánumát, a »Színészek Lapjá«-t; (intézmény)
(információ)
az ő iniciativájára indul meg az a mozgalom,
mellyel elértük, hogy Kelemen Lászlónak, (személy) (információ)
az első magyar színigazgatónak Csanádpalotán
(megye) (információ)
1888. (időpont) szept.
8-án emlékoszlopot állítottak; ő fáradozott a legtöbbet a nyugdijpalota felépítéséért,
melyhez 30 ezer frtot és sok anyagot szerzett be; megvalósította 1890-ben (időpont) a
színészeti-kiállítás eszméjét és rendezte a színészet százados jubileumát, a nyugdíjas
színészek menházának is ő volt a megteremtője. A színész-egyesületi tagok gyámolítására
segélyalapot létesített; a vidéki színtársulatok részére közel 50 színdarab előadatási
jogát szerezte be, végül csinos kis könyvtárt állított össze. Síremlékét 1911. (időpont) okt.
29-én leplezték le. Munkái: »A szerelmes kántor«, (cím) operett,
zenéjét írta Allaga Géza. (személy) (információ)
1862. (időpont) ápr.
21., Budán. (Budapest)
»Szakállas farkas«, (cím) 1865., (időpont) »Zeneszerű«,
(cím) »Fonóház«
(cím) és »Don
Quihote«, (cím)
(információ)
operettek. »Ilonka«, (cím) népsz. Bem.
18791, nov. havában, Kecskeméten. (megye) »A kivándorlók«
(cím) c. darabot
átdolgozta. »Egérfogó«, (cím) népsz., 1863.
(időpont)
(50 arany jutalmat nyert.) Színrekerült a Budai Népszínházban. (intézmény)
(információ)
szin_I.0198.pdf I
Adatbázisszerű megjelenés
xcímszó Bényei István címszóvég 21219 Szócikk: Bényei
István a magyar színészet szervezetének egyik alapvetője, sz. 1835-ben, Bátkán,
xtalanevtizedx 1845 xtalanevtizedx 1855 ytelepulesy bátka ytelepulesy Bátká
ymegyey gömör- és kis-hont megye ykodvegy (Gömörmegye), ytelepulesy gömörmegye
ytelepulesy Gömörmegye ymegyey gömör- és kis-hont megye ykodvegy megh. 1908. január
hó 29-én, Budapesten. Budapest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest
ykodvegy Iskoláit Rimaszombaton, ytelepulesy rimaszombat ytelepulesy
Rimaszombat ymegyey gömör- és kis-hont megye ykodvegy Rozsnyón ytelepulesy
rozsnyó ytelepulesy Rozsnyó ymegyey gömör- és kis-hont megye ykodvegy és Kassán
ytelepulesy kassa ytelepulesy Kassá ymegyey abauj-torna megye ykodvegy végezve,
1859-ben xevtizedx 1855 Lendvay xtalanevtizedx 1865 yszemelynevy lendvay
yszemelynevy Lendvay yszemelynevy lendvay yszemelynevy yszemelynevy Lendvay
yszemelynevy ykodvegy rábeszélésére színész lett Baján, ytelepulesy baja
ytelepulesy Bajá ymegyey bács-bodrog megye ykodvegy Molnár György yszemelynevy
molnár györgy yszemelynevy Molnár György yszemelynevy molnár yszemelynevy
györgy yszemelynevy yszemelynevy Molnár yszemelynevy György yszemelynevy
ykodvegy társulatánál és mint vándorszínész, majd igazgató az ország több városában
megfordult. 1868-ban xevtizedx 1865 Pesten xtalanevtizedx 1875 pest ytelepulesy
nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy hírlapíró lesz, majd 1874-től xevtizedx
1875 1883. xevtizedx 1885 máj. xtalanevtizedx 1895 haváig újra vidéken színészkedik.
Ekkor a színészkongresszus az Egyesület központi irodájának igazgatójává választja,
mely tisztséget 1896-ig, xevtizedx 1895 nyugdijaztatása idejéig töltötte be. 1883-ban
xevtizedx 1885 megindítja az Egyesület hivatalos orgánumát, a »Színészek Lapjá«-t;
yintezmenyy színészek lapja yintezmenyy Színésze yintezmenyy színészek
yintezmenyy lapja yintezmenyy yintezmenyy Színésze yintezmenyy ykodvegy az ő iniciativájára
indul meg az a mozgalom, mellyel elértük, hogy Kelemen Lászlónak, yszemelynevy
kelemen lászló yszemelynevy Kelemen László yszemelynevy kelemen yszemelynevy
lászló yszemelynevy yszemelynevy Kelemen yszemelynevy László yszemelynevy
ykodvegy az első magyar színigazgatónak Csanádpalotán ytelepulesy csanádpalota
ytelepulesy Csanádpalotá ymegyey csanád megye ykodvegy 1888. szept. xtalanevtizedx
1895 8-án emlékoszlopot állítottak; ő fáradozott a legtöbbet a nyugdijpalota felépítéséért,
melyhez 30 ezer frtot és sok anyagot szerzett be; megvalósította 1890-ben xevtizedx
1895 a xtalanevtizedx 1905 színészeti-kiállítás eszméjét és rendezte a színészet
százados jubileumát, a nyugdíjas színészek menházának is ő volt a megteremtője.
A színész-egyesületi tagok gyámolítására segélyalapot létesített; a vidéki színtársulatok
részére közel 50 színdarab előadatási jogát szerezte be, végül csinos kis könyvtárt
állított össze. Síremlékét 1911. xevtizedx 1915 okt. 29-én leplezték le. Munkái:
»A szerelmes kántor«, ycimy a szerelmes kántor ycimy A szerelmes kántor ycimy a
ycimy szerelmes ycimy kántor ycimy ycimy A ycimy szerelmes ycimy kántor ycimy
ykodvegy operett, zenéjét írta Allaga Géza. yszemelynevy allaga géza
yszemelynevy Allaga Géza yszemelynevy allaga yszemelynevy géza yszemelynevy
yszemelynevy Allaga yszemelynevy Géza yszemelynevy ykodvegy 1862. xevtizedx
1865 ápr. 21., Budán. buda ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest
ykodvegy »Szakállas farkas«, ycimy szakállas farkas ycimy Szakállas farkas
ycimy szakállas ycimy farkas ycimy ycimy Szakállas ycimy farkas ycimy ykodvegy 1865.,
»Zeneszerű«, ycimy zeneszerű ycimy Zeneszerű ycimy zeneszerű ycimy ycimy
Zeneszerű ycimy ykodvegy »Fonóház« ycimy fonóház ycimy Fonóház ycimy fonóház
ycimy ycimy Fonóház ycimy ykodvegy és »Don Quihote«, ycimy don quihote ycimy
Don Quihote ycimy don ycimy quihote ycimy ycimy Don ycimy Quihote ycimy
ykodvegy operettek. »Ilonka«, ycimy ilonka ycimy Ilonka ycimy ilonka ycimy
ycimy Ilonka ycimy ykodvegy népsz. Bem. 18791, nov. havában, Kecskeméten. ytelepulesy
kecskemét ytelepulesy Kecskemét ymegyey pest-pilis-solt-kis-kun megye ykodvegy »A
kivándorlók« ycimy a kivándorlók ycimy A kivándorlók ycimy a ycimy kivándorlók
ycimy ycimy A ycimy kivándorlók ycimy ykodvegy c. darabot átdolgozta. »Egérfogó«,
ycimy egérfogó ycimy Egérfogó ycimy egérfogó ycimy ycimy Egérfogó ycimy
ykodvegy népsz., 1863. (50 xtalanevtizedx 1875 xtalanevtizedx 1885 arany jutalmat
nyert.) Színrekerült a Budai Népszínházban. yintezmenyy budai népszínház
yintezmenyy Budai N yintezmenyy budai yintezmenyy népszínház yintezmenyy
yintezmenyy Budai yintezmenyy N yintezmenyy ykodvegy szin_I.0198.pdf I
A szócikk eredeti szövege:
Címszó: Bényei István - Magyar Színművészeti
Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO
SZULETESIEV 1835
SZULETESIEVTIZED 1835
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0198.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0198.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/21/21219.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
Bényei
István
Szócikk: Bényei István a magyar színészet szervezetének
egyik alapvetője, sz. 1835-ben, Bátkán, (Gömörmegye), megh. 1908. január hó 29-én,
Budapesten. Iskoláit Rimaszombaton, Rozsnyón és Kassán végezve, 1859-ben Lendvay
rábeszélésére színész lett Baján, Molnár György társulatánál és mint vándorszínész,
majd igazgató az ország több városában megfordult. 1868-ban Pesten hírlapíró lesz,
majd 1874-től 1883. máj. haváig újra vidéken színészkedik. Ekkor a színészkongresszus
az Egyesület központi irodájának igazgatójává választja, mely tisztséget 1896-ig,
nyugdijaztatása idejéig töltötte be. 1883-ban megindítja az Egyesület hivatalos
orgánumát, a »Színészek Lapjá«-t; az ő iniciativájára indul meg az a mozgalom, mellyel
elértük, hogy Kelemen Lászlónak, az első magyar színigazgatónak Csanádpalotán 1888.
szept. 8-án emlékoszlopot állítottak; ő fáradozott a legtöbbet a nyugdijpalota felépítéséért,
melyhez 30 ezer frtot és sok anyagot szerzett be; megvalósította 1890-ben a színészeti-kiállítás
eszméjét és rendezte a színészet százados jubileumát, a nyugdíjas színészek menházának
is ő volt a megteremtője. A színész-egyesületi tagok gyámolítására segélyalapot
létesített; a vidéki színtársulatok részére közel 50 színdarab előadatási jogát
szerezte be, végül csinos kis könyvtárt állított össze. Síremlékét 1911. okt. 29-én
leplezték le. Munkái: »A szerelmes kántor«, operett, zenéjét írta Allaga Géza. 1862.
ápr. 21., Budán. »Szakállas farkas«, 1865., »Zeneszerű«, »Fonóház« és »Don Quihote«,
operettek. »Ilonka«, népsz. Bem. 18791, nov. havában, Kecskeméten. »A kivándorlók«
c. darabot átdolgozta. »Egérfogó«, népsz., 1863. (50 arany jutalmat nyert.) Színrekerült
a Budai Népszínházban. szin_I.0198.pdf I
