Címszó: Bényei István - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO

SZULETESIEV 1835

SZULETESIEVTIZED 1835

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0198.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0198.png

 

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/21/21219.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

A szöveg linkekkel ellátott változata:

 

 

Bényei István

 

Ugyanígy kezdődő szócikkek: https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/e/521219.htm

 

Szócikk: Bényei István a magyar színészet szervezetének egyik alapvetője, sz. 1835-ben, (születés éve) Bátkán, (megye) (Gömörmegye), (megye) megh. 1908. január hó 29-én, Budapesten. (Budapest) Iskoláit Rimaszombaton, (megye) Rozsnyón (megye) és Kassán (megye) végezve, 1859-ben (időpont) Lendvay (személy) (információ)  rábeszélésére színész lett Baján, (megye) (információ)  Molnár György (személy) (információ)  társulatánál és mint vándorszínész, majd igazgató az ország több városában megfordult. 1868-ban (időpont) Pesten (Budapest) hírlapíró lesz, majd 1874-től (időpont) 1883. (időpont) máj. haváig újra vidéken színészkedik. Ekkor a színészkongresszus az Egyesület központi irodájának igazgatójává választja, mely tisztséget 1896-ig, (időpont) nyugdijaztatása idejéig töltötte be. 1883-ban (időpont) megindítja az Egyesület hivatalos orgánumát, a »Színészek Lapjá«-t; (intézmény) (információ)  az ő iniciativájára indul meg az a mozgalom, mellyel elértük, hogy Kelemen Lászlónak, (személy) (információ)  az első magyar színigazgatónak Csanádpalotán (megye) (információ)  1888. (időpont) szept. 8-án emlékoszlopot állítottak; ő fáradozott a legtöbbet a nyugdijpalota felépítéséért, melyhez 30 ezer frtot és sok anyagot szerzett be; megvalósította 1890-ben (időpont) a színészeti-kiállítás eszméjét és rendezte a színészet százados jubileumát, a nyugdíjas színészek menházának is ő volt a megteremtője. A színész-egyesületi tagok gyámolítására segélyalapot létesített; a vidéki színtársulatok részére közel 50 színdarab előadatási jogát szerezte be, végül csinos kis könyvtárt állított össze. Síremlékét 1911. (időpont) okt. 29-én leplezték le. Munkái: »A szerelmes kántor«, (cím) operett, zenéjét írta Allaga Géza. (személy) (információ)  1862. (időpont) ápr. 21., Budán. (Budapest) »Szakállas farkas«, (cím) 1865., (időpont) »Zeneszerű«, (cím) »Fonóház« (cím) és »Don Quihote«, (cím) (információ)  operettek. »Ilonka«, (cím) népsz. Bem. 18791, nov. havában, Kecskeméten. (megye) »A kivándorlók« (cím) c. darabot átdolgozta. »Egérfogó«, (cím) népsz., 1863. (időpont) (50 arany jutalmat nyert.) Színrekerült a Budai Népszínházban. (intézmény) (információ)  szin_I.0198.pdf I

 

 

Adatbázisszerű megjelenés

xcímszó Bényei István címszóvég 21219 Szócikk: Bényei István a magyar színészet szervezetének egyik alapvetője, sz. 1835-ben, Bátkán, xtalanevtizedx 1845 xtalanevtizedx 1855 ytelepulesy bátka ytelepulesy Bátká ymegyey gömör- és kis-hont megye ykodvegy (Gömörmegye), ytelepulesy gömörmegye ytelepulesy Gömörmegye ymegyey gömör- és kis-hont megye ykodvegy megh. 1908. január hó 29-én, Budapesten. Budapest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy Iskoláit Rimaszombaton, ytelepulesy rimaszombat ytelepulesy Rimaszombat ymegyey gömör- és kis-hont megye ykodvegy Rozsnyón ytelepulesy rozsnyó ytelepulesy Rozsnyó ymegyey gömör- és kis-hont megye ykodvegy és Kassán ytelepulesy kassa ytelepulesy Kassá ymegyey abauj-torna megye ykodvegy végezve, 1859-ben xevtizedx 1855 Lendvay xtalanevtizedx 1865 yszemelynevy lendvay yszemelynevy Lendvay yszemelynevy lendvay yszemelynevy yszemelynevy Lendvay yszemelynevy ykodvegy rábeszélésére színész lett Baján, ytelepulesy baja ytelepulesy Bajá ymegyey bács-bodrog megye ykodvegy Molnár György yszemelynevy molnár györgy yszemelynevy Molnár György yszemelynevy molnár yszemelynevy györgy yszemelynevy yszemelynevy Molnár yszemelynevy György yszemelynevy ykodvegy társulatánál és mint vándorszínész, majd igazgató az ország több városában megfordult. 1868-ban xevtizedx 1865 Pesten xtalanevtizedx 1875 pest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy hírlapíró lesz, majd 1874-től xevtizedx 1875 1883. xevtizedx 1885 máj. xtalanevtizedx 1895 haváig újra vidéken színészkedik. Ekkor a színészkongresszus az Egyesület központi irodájának igazgatójává választja, mely tisztséget 1896-ig, xevtizedx 1895 nyugdijaztatása idejéig töltötte be. 1883-ban xevtizedx 1885 megindítja az Egyesület hivatalos orgánumát, a »Színészek Lapjá«-t; yintezmenyy színészek lapja yintezmenyy Színésze yintezmenyy színészek yintezmenyy lapja yintezmenyy yintezmenyy Színésze yintezmenyy ykodvegy az ő iniciativájára indul meg az a mozgalom, mellyel elértük, hogy Kelemen Lászlónak, yszemelynevy kelemen lászló yszemelynevy Kelemen László yszemelynevy kelemen yszemelynevy lászló yszemelynevy yszemelynevy Kelemen yszemelynevy László yszemelynevy ykodvegy az első magyar színigazgatónak Csanádpalotán ytelepulesy csanádpalota ytelepulesy Csanádpalotá ymegyey csanád megye ykodvegy 1888. szept. xtalanevtizedx 1895 8-án emlékoszlopot állítottak; ő fáradozott a legtöbbet a nyugdijpalota felépítéséért, melyhez 30 ezer frtot és sok anyagot szerzett be; megvalósította 1890-ben xevtizedx 1895 a xtalanevtizedx 1905 színészeti-kiállítás eszméjét és rendezte a színészet százados jubileumát, a nyugdíjas színészek menházának is ő volt a megteremtője. A színész-egyesületi tagok gyámolítására segélyalapot létesített; a vidéki színtársulatok részére közel 50 színdarab előadatási jogát szerezte be, végül csinos kis könyvtárt állított össze. Síremlékét 1911. xevtizedx 1915 okt. 29-én leplezték le. Munkái: »A szerelmes kántor«, ycimy a szerelmes kántor ycimy A szerelmes kántor ycimy a ycimy szerelmes ycimy kántor ycimy ycimy A ycimy szerelmes ycimy kántor ycimy ykodvegy operett, zenéjét írta Allaga Géza. yszemelynevy allaga géza yszemelynevy Allaga Géza yszemelynevy allaga yszemelynevy géza yszemelynevy yszemelynevy Allaga yszemelynevy Géza yszemelynevy ykodvegy 1862. xevtizedx 1865 ápr. 21., Budán. buda ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy »Szakállas farkas«, ycimy szakállas farkas ycimy Szakállas farkas ycimy szakállas ycimy farkas ycimy ycimy Szakállas ycimy farkas ycimy ykodvegy 1865., »Zeneszerű«, ycimy zeneszerű ycimy Zeneszerű ycimy zeneszerű ycimy ycimy Zeneszerű ycimy ykodvegy »Fonóház« ycimy fonóház ycimy Fonóház ycimy fonóház ycimy ycimy Fonóház ycimy ykodvegy és »Don Quihote«, ycimy don quihote ycimy Don Quihote ycimy don ycimy quihote ycimy ycimy Don ycimy Quihote ycimy ykodvegy operettek. »Ilonka«, ycimy ilonka ycimy Ilonka ycimy ilonka ycimy ycimy Ilonka ycimy ykodvegy népsz. Bem. 18791, nov. havában, Kecskeméten. ytelepulesy kecskemét ytelepulesy Kecskemét ymegyey pest-pilis-solt-kis-kun megye ykodvegy »A kivándorlók« ycimy a kivándorlók ycimy A kivándorlók ycimy a ycimy kivándorlók ycimy ycimy A ycimy kivándorlók ycimy ykodvegy c. darabot átdolgozta. »Egérfogó«, ycimy egérfogó ycimy Egérfogó ycimy egérfogó ycimy ycimy Egérfogó ycimy ykodvegy népsz., 1863. (50 xtalanevtizedx 1875 xtalanevtizedx 1885 arany jutalmat nyert.) Színrekerült a Budai Népszínházban. yintezmenyy budai népszínház yintezmenyy Budai N yintezmenyy budai yintezmenyy népszínház yintezmenyy yintezmenyy Budai yintezmenyy N yintezmenyy ykodvegy szin_I.0198.pdf I

 

 

A szócikk eredeti szövege:

Címszó: Bényei István - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO

SZULETESIEV 1835

SZULETESIEVTIZED 1835

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0198.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0198.png

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/21/21219.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

Bényei István

Szócikk: Bényei István a magyar színészet szervezetének egyik alapvetője, sz. 1835-ben, Bátkán, (Gömörmegye), megh. 1908. január hó 29-én, Budapesten. Iskoláit Rimaszombaton, Rozsnyón és Kassán végezve, 1859-ben Lendvay rábeszélésére színész lett Baján, Molnár György társulatánál és mint vándorszínész, majd igazgató az ország több városában megfordult. 1868-ban Pesten hírlapíró lesz, majd 1874-től 1883. máj. haváig újra vidéken színészkedik. Ekkor a színészkongresszus az Egyesület központi irodájának igazgatójává választja, mely tisztséget 1896-ig, nyugdijaztatása idejéig töltötte be. 1883-ban megindítja az Egyesület hivatalos orgánumát, a »Színészek Lapjá«-t; az ő iniciativájára indul meg az a mozgalom, mellyel elértük, hogy Kelemen Lászlónak, az első magyar színigazgatónak Csanádpalotán 1888. szept. 8-án emlékoszlopot állítottak; ő fáradozott a legtöbbet a nyugdijpalota felépítéséért, melyhez 30 ezer frtot és sok anyagot szerzett be; megvalósította 1890-ben a színészeti-kiállítás eszméjét és rendezte a színészet százados jubileumát, a nyugdíjas színészek menházának is ő volt a megteremtője. A színész-egyesületi tagok gyámolítására segélyalapot létesített; a vidéki színtársulatok részére közel 50 színdarab előadatási jogát szerezte be, végül csinos kis könyvtárt állított össze. Síremlékét 1911. okt. 29-én leplezték le. Munkái: »A szerelmes kántor«, operett, zenéjét írta Allaga Géza. 1862. ápr. 21., Budán. »Szakállas farkas«, 1865., »Zeneszerű«, »Fonóház« és »Don Quihote«, operettek. »Ilonka«, népsz. Bem. 18791, nov. havában, Kecskeméten. »A kivándorlók« c. darabot átdolgozta. »Egérfogó«, népsz., 1863. (50 arany jutalmat nyert.) Színrekerült a Budai Népszínházban. szin_I.0198.pdf I