Címszó: Benza Ida - Magyar Színművészeti
Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
SZEMELYCIMSZO
SZULETESIEV 1846
SZULETESIEVTIZED 1845
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0199.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0199.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/21/21223.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
A szöveg linkekkel ellátott változata:
Benza
Ida
Ugyanígy kezdődő szócikkek: https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/e/521224.htm
Szócikk: Benza Ida a régi Nemzeti Színház (intézmény)
(információ)
énekművésznője, Benza Károly (személy) (információ)
(l. o.) leánya, sz. 1846-ban, (születés
éve) Pesten, (Budapest)
megh, 1880.márc. 10-én, u. o. Kezdetben édesatyja oktatta az énekművészetre, nemsokára
rá Bécsben (ország)
folytatta tanulmányait és a legnevesebb énektanárok, mint: Proch, (személy) Salvi,
(személy)
Bochholz - Falconi (személy) tanították.
1865-ben (időpont)
elsőízben lép fel Bécsben, (ország) Gounod
(személy)
»Faust«-jában, (cím)
(információ)
mint Siebel. (szerep) 1868-ban
(időpont)
Olaszországba (ország)
megy és a milanói Scala-ban (intézmény)
(információ)
lép fel Verdi (személy) (információ)
»Don Carlos«-ában, (cím) (információ)
mint Eboli hercegnő (szerep) és
Marchetti (személy)
(információ)
»Ruy Blas«-jában, (cím) mint királyné,
jelentős sikerrel. 1872. (időpont) jan.
havában Moszkvában (ország) és
Szentpétervárott (ország) is
vendégszerepelt, a császári operában, (intézmény)
márc. 15-ig hol a publikumot annyira extázisba hozta, hogy előadás után az uccán
végig fáklyákkal kísérték szánkóját, melyet mágnások húztak a lakásáig. A Nemzeti
Színházban (intézmény)
(információ)
1871. (időpont) szept.
9-én lépett föl először a »Hugenották«-ban, (cím) (információ)
Valentine (személy) szerepében.
Sem Lucca Paulina (személy) (információ)
(l. o.), sem Wilt Mária (személy) (információ)
(l. o.) nem tudták felülmúlni. 1872. (időpont) ápr.
13-án az »Afrikai nő«-t (cím) (információ)
énekelte és ekkor öt évre szerződtették az
intézethez. U. e. év márc. 12-én férjhez ment Nagy Imréhez (személy) (információ)
(l. o.) és márc. 27-én utoljára énekelt a
»Lahor király«-ában. (cím) Hangjáról
így emlékezik meg a Zenészeti Lapok (intézmény)
(1874. (időpont)
okt. 11.): »Tömör, nagy terjedelmű és szenvedéllyel telt hang, szép színpadi alak,
kifejező játék, öntudatos alakítás, melegség, mindezt oly mérvben találjuk fel nála,
aminővel a világ kevés művésznője dicsekedhetik. Oly magas színvonalú művésznő,
kit mindenkor a legnagyobb élvezettel lehet hallgatni, mert a művészet legfőbb hatalmával
rendelkezik: tud érzést, szenvedélyt, lelkesülést kelteni e ábrázolásában van élet
és igazság«. Koporsójánál Odry Lehel (személy) mondott
búcsúbeszédet, a temetőben pedig Feleky Miklós. (személy) (információ)
Főbb szerepei: Violetta (szerep) (Traviata),
(cím) (információ)
Erzsébet (szerep) (Hunyadi
László) (cím)
(információ)
Amália (szerep) (információ)
(Álarcosbál), (cím) (információ)
Fidélio, (szerep) Donna
Anna (szerep)
(Don Juan), (cím)
(információ)
Alice (szerep) (Ördög
Róbert). (cím)
(információ)
szin_I.0199.pdf I
Adatbázisszerű megjelenés
xcímszó Benza Ida címszóvég 21223 Szócikk: Benza
Ida a régi Nemzeti Színház yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti
yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti
yintezmenyy ykodvegy énekművésznője, Benza Károly yszemelynevy benza károly
yszemelynevy Benza Károly yszemelynevy benza yszemelynevy károly yszemelynevy
yszemelynevy Benza yszemelynevy Károly yszemelynevy ykodvegy (l. o.) leánya, sz.
1846-ban, Pesten, xtalanevtizedx 1855 xtalanevtizedx 1865 pest ytelepulesy
nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy megh, 1880.márc. 10-én, u. o. Kezdetben
édesatyja oktatta az énekművészetre, nemsokára rá Bécsben ytelepulesy bécs
ytelepulesy Bécs yorszagy Ausztria ykodvegy folytatta tanulmányait és a legnevesebb
énektanárok, mint: Proch, yszemelynevy proch yszemelynevy Proch yszemelynevy
proch yszemelynevy yszemelynevy Proch yszemelynevy ykodvegy Salvi, yszemelynevy
salvi yszemelynevy Salvi yszemelynevy salvi yszemelynevy yszemelynevy Salvi
yszemelynevy ykodvegy Bochholz - Falconi yszemelynevy bochholz - falconi
yszemelynevy Bochholz - Falconi yszemelynevy bochholz yszemelynevy -
yszemelynevy falconi yszemelynevy yszemelynevy Bochholz yszemelynevy -
yszemelynevy Falconi yszemel tanították. 1865-ben xevtizedx 1865 elsőízben lép fel
Bécsben, ytelepulesy bécs ytelepulesy Bécs yorszagy Ausztria ykodvegy Gounod yszemelynevy
gounod yszemelynevy Gounod yszemelynevy gounod yszemelynevy yszemelynevy Gounod
yszemelynevy ykodvegy »Faust«-jában, ycimy faust ycimy Faust ycimy faust ycimy
ycimy Faust ycimy ykodvegy mint Siebel. yszerepy siebel yszerepy Siebel
yszerepy siebel yszerepy yszerepy Siebel yszerepy ykodvegy 1868-ban Olaszországba
xtalanevtizedx 1875 ytelepulesy olaszország ytelepulesy Olaszország yorszagy
Olaszország ykodvegy megy és a milanói Scala-ban yintezmenyy milanói scala
yintezmenyy milanói yintezmenyy milanói yintezmenyy scala yintezmenyy
yintezmenyy milanói yintezmenyy ykodvegy lép fel Verdi yszemelynevy verdi
yszemelynevy Verdi yszemelynevy verdi yszemelynevy yszemelynevy Verdi
yszemelynevy ykodvegy »Don Carlos«-ában, ycimy don carlos ycimy Don Carlos
ycimy don ycimy carlos ycimy ycimy Don ycimy Carlos ycimy ykodvegy mint Eboli hercegnő
yszerepy eboli hercegnő yszerepy Eboli hercegnő yszerepy eboli yszerepy
hercegnő yszerepy yszerepy Eboli yszerepy hercegnő yszerepy ykodvegy és Marchetti
yszemelynevy marchetti yszemelynevy Marchetti yszemelynevy marchetti
yszemelynevy yszemelynevy Marchetti yszemelynevy ykodvegy »Ruy Blas«-jában, ycimy
ruy blas ycimy Ruy Blas ycimy ruy ycimy blas ycimy ycimy Ruy ycimy Blas ycimy ykodvegy
mint királyné, jelentős sikerrel. 1872. xevtizedx 1875 jan. havában Moszkvában ytelepulesy
moszkva ytelepulesy Moszkvá yorszagy Oroszország ykodvegy és Szentpétervárott ytelepulesy
szentpétervár ytelepulesy Szentpétervár yorszagy Oroszország ykodvegy is vendégszerepelt,
a császári operában, yintezmenyy császári opera yintezmenyy császári
yintezmenyy császári yintezmenyy opera yintezmenyy yintezmenyy császári
yintezmenyy ykodvegy márc. 15-ig hol a publikumot annyira extázisba hozta, hogy
előadás után az uccán végig fáklyákkal kísérték szánkóját, melyet mágnások húztak
a lakásáig. A Nemzeti Színházban yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy
Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti
yintezmenyy ykodvegy 1871. szept. 9-én lépett föl először a »Hugenották«-ban, ycimy
hugenották ycimy Hugenották ycimy hugenották ycimy ycimy Hugenották ycimy
ykodvegy Valentine yszemelynevy valentine yszemelynevy Valentine yszemelynevy
valentine yszemelynevy yszemelynevy Valentine yszemelynevy ykodvegy szerepében.
Sem Lucca Paulina yszemelynevy lucca paulina yszemelynevy Lucca Paulina
yszemelynevy lucca yszemelynevy paulina yszemelynevy yszemelynevy Lucca
yszemelynevy Paulina yszemelynevy ykodvegy (l. o.), sem Wilt Mária yszemelynevy
wilt mária yszemelynevy Wilt Mária yszemelynevy wilt yszemelynevy mária
yszemelynevy yszemelynevy Wilt yszemelynevy Mária yszemelynevy ykodvegy (l. o.)
nem tudták felülmúlni. 1872. ápr. 13-án az »Afrikai nő«-t ycimy afrikai nő
ycimy Afrikai nő ycimy afrikai ycimy nő ycimy ycimy Afrikai ycimy nő ycimy
ykodvegy énekelte és ekkor öt évre szerződtették az intézethez. U. e. év márc. 12-én
férjhez ment Nagy Imréhez yszemelynevy nagy imre yszemelynevy Nagy Imré
yszemelynevy nagy yszemelynevy imre yszemelynevy yszemelynevy Nagy yszemelynevy
Imré yszemelynevy ykodvegy (l. o.) és márc. 27-én utoljára énekelt a »Lahor király«-ában.
ycimy lahor király ycimy Lahor király ycimy lahor ycimy király ycimy ycimy
Lahor ycimy király ycimy ykodvegy Hangjáról így emlékezik meg a Zenészeti Lapok
yintezmenyy zenészeti lapok yintezmenyy Zenészet yintezmenyy zenészeti
yintezmenyy lapok yintezmenyy yintezmenyy Zenészet yintezmenyy ykodvegy (1874. okt.
xtalanevtizedx 1885 11.): »Tömör, nagy terjedelmű és szenvedéllyel telt hang, szép
színpadi alak, kifejező játék, öntudatos alakítás, melegség, mindezt oly mérvben
találjuk fel nála, aminővel a világ kevés művésznője dicsekedhetik. Oly magas színvonalú
művésznő, kit mindenkor a legnagyobb élvezettel lehet hallgatni, mert a művészet
legfőbb hatalmával rendelkezik: tud érzést, szenvedélyt, lelkesülést kelteni e ábrázolásában
van élet és igazság«. Koporsójánál Odry Lehel yszemelynevy odry lehel
yszemelynevy Odry Lehel yszemelynevy odry yszemelynevy lehel yszemelynevy
yszemelynevy Odry yszemelynevy Lehel yszemelynevy ykodvegy mondott búcsúbeszédet,
a temetőben pedig Feleky Miklós. yszemelynevy feleky miklós yszemelynevy Feleky
Miklós yszemelynevy feleky yszemelynevy miklós yszemelynevy yszemelynevy Feleky
yszemelynevy Miklós yszemelynevy ykodvegy Főbb szerepei: Violetta yszerepy
violetta yszerepy Violetta yszerepy violetta yszerepy yszerepy Violetta
yszerepy ykodvegy (Traviata), ycimy traviata ycimy Traviata ycimy traviata
ycimy ycimy Traviata ycimy ykodvegy Erzsébet yszerepy erzsébet yszerepy
Erzsébet yszerepy erzsébet yszerepy yszerepy Erzsébet yszerepy ykodvegy (Hunyadi
László) ycimy hunyadi lászló ycimy Hunyadi László ycimy hunyadi ycimy lászló
ycimy ycimy Hunyadi ycimy László ycimy ykodvegy Amália yszerepy amália yszerepy
Amália yszerepy amália yszerepy yszerepy Amália yszerepy ykodvegy (Álarcosbál),
ycimy álarcosbál ycimy Álarcosbál ycimy álarcosbál ycimy ycimy Álarcosbál ycimy
ykodvegy Fidélio, yszerepy fidélio yszerepy Fidélio yszerepy fidélio yszerepy
yszerepy Fidélio yszerepy ykodvegy Donna Anna yszerepy donna anna yszerepy
Donna Anna yszerepy donna yszerepy anna yszerepy yszerepy Donna yszerepy Anna
yszerepy ykodvegy (Don Juan), ycimy don juan ycimy Don Juan ycimy don ycimy
juan ycimy ycimy Don ycimy Juan ycimy ykodvegy Alice yszerepy alice yszerepy
Alice yszerepy alice yszerepy yszerepy Alice yszerepy ykodvegy (Ördög Róbert). ycimy
ördög róbert ycimy Ördög Róbert ycimy ördög ycimy róbert ycimy ycimy Ördög
ycimy Róbert ycimy ykodvegy szin_I.0199.pdf I
A szócikk eredeti szövege:
Címszó: Benza Ida - Magyar Színművészeti
Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
SZEMELYCIMSZO
SZULETESIEV 1846
SZULETESIEVTIZED 1845
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0199.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0199.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/21/21223.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
Benza
Ida
Szócikk: Benza Ida a régi Nemzeti Színház énekművésznője,
Benza Károly (l. o.) leánya, sz. 1846-ban, Pesten, megh, 1880.márc. 10-én, u. o.
Kezdetben édesatyja oktatta az énekművészetre, nemsokára rá Bécsben folytatta tanulmányait
és a legnevesebb énektanárok, mint: Proch, Salvi, Bochholz - Falconi tanították.
1865-ben elsőízben lép fel Bécsben, Gounod »Faust«-jában, mint Siebel. 1868-ban
Olaszországba megy és a milanói Scala-ban lép fel Verdi »Don Carlos«-ában, mint
Eboli hercegnő és Marchetti »Ruy Blas«-jában, mint királyné, jelentős sikerrel.
1872. jan. havában Moszkvában és Szentpétervárott is vendégszerepelt, a császári
operában, márc. 15-ig hol a publikumot annyira extázisba hozta, hogy előadás után
az uccán végig fáklyákkal kísérték szánkóját, melyet mágnások húztak a lakásáig.
A Nemzeti Színházban 1871. szept. 9-én lépett föl először a »Hugenották«-ban, Valentine
szerepében. Sem Lucca Paulina (l. o.), sem Wilt Mária (l. o.) nem tudták felülmúlni.
1872. ápr. 13-án az »Afrikai nő«-t énekelte és ekkor öt évre szerződtették az intézethez.
U. e. év márc. 12-én férjhez ment Nagy Imréhez (l. o.) és márc. 27-én utoljára énekelt
a »Lahor király«-ában. Hangjáról így emlékezik meg a Zenészeti Lapok (1874. okt.
11.): »Tömör, nagy terjedelmű és szenvedéllyel telt hang, szép színpadi alak, kifejező
játék, öntudatos alakítás, melegség, mindezt oly mérvben találjuk fel nála, aminővel
a világ kevés művésznője dicsekedhetik. Oly magas színvonalú művésznő, kit mindenkor
a legnagyobb élvezettel lehet hallgatni, mert a művészet legfőbb hatalmával rendelkezik:
tud érzést, szenvedélyt, lelkesülést kelteni e ábrázolásában van élet és igazság«.
Koporsójánál Odry Lehel mondott búcsúbeszédet, a temetőben pedig Feleky Miklós.
Főbb szerepei: Violetta (Traviata), Erzsébet (Hunyadi László) Amália (Álarcosbál),
Fidélio, Donna Anna (Don Juan), Alice (Ördög Róbert). szin_I.0199.pdf I