Címszó: Bihari János - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO

SZULETESIEV 1769

SZULETESIEVTIZED 1765

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0231.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0231.png

 

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/21/21421.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

A szöveg linkekkel ellátott változata:

 

 

Bihari János

 

Ugyanígy kezdődő szócikkek: https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/e/521421.htm

 

Szócikk: Bihari János a legnagyobb magyar cigányprímás. A Rákóczi - induló, (cím) (információ)  több hallgató-nóta és verbunkos szerzője. Született 1769-ben (időpont) a pozsonymegyei (megye) Nagyabonyban. (megye) Már gyermekkorában feltűnt ügyes hegedűjátékával. Tizennyolcéves korában prímás lett, majd 1802-ben (időpont) Pestre (Budapest) jött s hamarosan országos hírnevet szerzett magának. Hegedűjét tökéletes technikai tudással kézelte, anélkül, hogy csupán csak a virtuozitásra törekedett volna. Inkább a szív húrjain játszott. Előadása lélekteljes volt. Játékát nagy szenvedély és erő jellemezte. Tizenhat szerzeménye maradt fenn. Köztük a világhírű Rákóczi - induló, (cím) (információ)  melyet a Napoleoni (személy) nemesi felkelés alkalmával. — 1809-ben (időpont) — a régi Rákóczi-nóta motívumaiból szerzett. »Kesergő«-je, (cím) »Érzelgős-je, (cím) »Primatiális magyar«-ja (cím) valóságos gyöngyei a magyar instrumentális zenének. Verbunkosai, palotásai — különösen a »Hatvágás«, (cím) a »Sarkantyús«« (cím) és »Hadik óbester nótája« (cím) — örökbecsűek. Bihari (személy) (információ)  szerzeményeit sok színdarabban felhasználták a magyar színészek. így például a »Himfy dalai« (cím) (információ)  második felvonásában a »Hadik óbester nótája« (cím) című zenéjére járják a palotás táncot a Nemzeti Színház (intézmény) (információ)  színpadán. Öttagú bandájával bejárta az egész országot, Erdélyt (ország) (információ)  és Lengyelország (ország) nagyobb városait. Többször megfordult Bécsben (ország) is, ahol sajátos szerzeményei s azok nagyszerű előadása miatt elnevezték magyar Beethovennek. (személy) (információ)  Budán, (Budapest) a nádori udvarnál, nemzeti ünnepeken és minden nevezetesebb alkalmakkor mindig Ő muzsikált, sőt sokszor Bécsbe (ország) is felhívták az udvari bálokra. Az egri tisztújítás után, ahová szintén meghívásra ment, 1824-ben (időpont) hazafelé utazt-ban kocsija feldőlt s ő maga balkarját törte. Ettől kezdve lehanyatlott szerencsecsillaga. Az addig jómódban élő, dédelgetett cigányprímásból egyszerre szegény koldus lett s miután keze és karja nem nyerte vissza előbbeni rugékonyságát, kénytelen volt a saját bandájába — melynek prímása Sárközi (személy) lett — kontrásnak beállani. Megh. 1827. (időpont) ápr. 26-án, Pesten, (Budapest) a »Két nyúl-utca«-i Somogyi-házban s a »Ferencvárosi temető«-ben helyezték örök nyugalomra. A hajdani Somogyi-ház (személy) (információ)  helyén épült bérpalotán márvány emléktábla njelöli egykori lakhelyét és éidemeit. Szobra van a Vigadó (intézmény) kistermében és a Margitszigeten. (Pataki József.) (személy) (információ)  szin_I.0231.pdf I

 

 

Adatbázisszerű megjelenés

xcímszó Bihari János címszóvég 21421 Szócikk: Bihari János a legnagyobb magyar cigányprímás. A Rákóczi - induló, ycimy rákóczi - induló ycimy Rákóczi - induló ycimy rákóczi ycimy - ycimy induló ycimy ycimy Rákóczi ycimy - ycimy induló ycimy ykodvegy több hallgató-nóta és verbunkos szerzője. Született 1769-ben a xtalanevtizedx 1775 xtalanevtizedx 1785 pozsonymegyei ytelepulesy pozsonymegye ytelepulesy pozsonymegye ymegyey pozsony megye ykodvegy Nagyabonyban. ytelepulesy nagyabony ytelepulesy Nagyabony ymegyey pozsony megye ykodvegy Már gyermekkorában feltűnt ügyes hegedűjátékával. Tizennyolcéves korában prímás lett, majd 1802-ben xevtizedx 1805 Pestre pest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy jött s hamarosan országos hírnevet szerzett magának. Hegedűjét tökéletes technikai tudással kézelte, anélkül, hogy csupán csak a virtuozitásra törekedett volna. Inkább a szív húrjain játszott. Előadása lélekteljes volt. Játékát nagy szenvedély és erő jellemezte. Tizenhat szerzeménye maradt fenn. Köztük a világhírű Rákóczi - induló, ycimy rákóczi - induló ycimy Rákóczi - induló ycimy rákóczi ycimy - ycimy induló ycimy ycimy Rákóczi ycimy - ycimy induló ycimy ykodvegy melyet a Napoleoni yszemelynevy napoleon yszemelynevy Napoleon yszemelynevy napoleon yszemelynevy yszemelynevy Napoleon yszemelynevy ykodvegy nemesi felkelés alkalmával. — 1809-ben — xtalanevtizedx 1815 xtalanevtizedx 1825 a régi Rákóczi-nóta motívumaiból szerzett. »Kesergő«-je, ycimy kesergő ycimy Kesergő ycimy kesergő ycimy ycimy Kesergő ycimy ykodvegy »Érzelgős-je, ycimy érzelgős ycimy Érzelgős ycimy érzelgős ycimy ycimy Érzelgős ycimy ykodvegy »Primatiális magyar«-ja ycimy primatiális magyar ycimy Primatiális magyar ycimy primatiális ycimy magyar ycimy ycimy Primatiális ycimy magyar ycimy ykodvegy valóságos gyöngyei a magyar instrumentális zenének. Verbunkosai, palotásai — különösen a »Hatvágás«, ycimy hatvágás ycimy Hatvágás ycimy hatvágás ycimy ycimy Hatvágás ycimy ykodvegy a »Sarkantyús«« ycimy sarkantyús ycimy Sarkantyús ycimy sarkantyús ycimy ycimy Sarkantyús ycimy ykodvegy és »Hadik óbester nótája« ycimy hadik óbester nótája ycimy Hadik óbester nótája ycimy hadik ycimy óbester ycimy nótája ycimy ycimy Hadik ycimy óbester ycimy nótája ycimy ykodvegy — örökbecsűek. Bihari yszemelynevy bihari yszemelynevy Bihari yszemelynevy bihari yszemelynevy yszemelynevy Bihari yszemelynevy ykodvegy szerzeményeit sok színdarabban felhasználták a magyar színészek. így például a »Himfy dalai« ycimy himfy dalai ycimy Himfy dalai ycimy himfy ycimy dalai ycimy ycimy Himfy ycimy dalai ycimy ykodvegy második felvonásában a »Hadik óbester nótája« ycimy hadik óbester nótája ycimy Hadik óbester nótája ycimy hadik ycimy óbester ycimy nótája ycimy ycimy Hadik ycimy óbester ycimy nótája ycimy ykodvegy című zenéjére járják a palotás táncot a Nemzeti Színház yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy színpadán. Öttagú bandájával bejárta az egész országot, Erdélyt ytelepulesy erdély ytelepulesy Erdély yorszagy Románia ykodvegy és Lengyelország ytelepulesy lengyelország ytelepulesy Lengyelország yorszagy Lengyelország ykodvegy nagyobb városait. Többször megfordult Bécsben ytelepulesy bécs ytelepulesy Bécs yorszagy Ausztria ykodvegy is, ahol sajátos szerzeményei s azok nagyszerű előadása miatt elnevezték magyar Beethovennek. yszemelynevy beethoven yszemelynevy Beethoven yszemelynevy beethoven yszemelynevy yszemelynevy Beethoven yszemelynevy ykodvegy Budán, buda ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy a nádori udvarnál, nemzeti ünnepeken és minden nevezetesebb alkalmakkor mindig Ő muzsikált, sőt sokszor Bécsbe ytelepulesy bécs ytelepulesy Bécs yorszagy Ausztria ykodvegy is felhívták az udvari bálokra. Az egri tisztújítás után, ahová szintén meghívásra ment, 1824-ben xevtizedx 1825 hazafelé utazt-ban kocsija feldőlt s ő maga balkarját törte. Ettől kezdve lehanyatlott szerencsecsillaga. Az addig jómódban élő, dédelgetett cigányprímásból egyszerre szegény koldus lett s miután keze és karja nem nyerte vissza előbbeni rugékonyságát, kénytelen volt a saját bandájába — melynek prímása Sárközi yszemelynevy sárközi yszemelynevy Sárközi yszemelynevy sárközi yszemelynevy yszemelynevy Sárközi yszemelynevy ykodvegy lett — kontrásnak beállani. Megh. 1827. ápr. xtalanevtizedx 1835 xtalanevtizedx 1845 26-án, Pesten, pest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy a »Két nyúl-utca«-i Somogyi-házban s a »Ferencvárosi temető«-ben helyezték örök nyugalomra. A hajdani Somogyi-ház yszemelynevy somogyi yszemelynevy Somogyi yszemelynevy somogyi yszemelynevy yszemelynevy Somogyi yszemelynevy ykodvegy helyén épült bérpalotán márvány emléktábla njelöli egykori lakhelyét és éidemeit. Szobra van a Vigadó yintezmenyy vigadó yintezmenyy Vigadó yintezmenyy vigadó yintezmenyy yintezmenyy Vigadó yintezmenyy ykodvegy kistermében és a Margitszigeten. (Pataki József.) yszemelynevy pataki józsef yszemelynevy Pataki József yszemelynevy pataki yszemelynevy józsef yszemelynevy yszemelynevy Pataki yszemelynevy József yszemelynevy ykodvegy yszocikkszerzoy pataki józsef szin_I.0231.pdf I

 

 

A szócikk eredeti szövege:

Címszó: Bihari János - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO

SZULETESIEV 1769

SZULETESIEVTIZED 1765

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0231.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0231.png

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/21/21421.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

Bihari János

Szócikk: Bihari János a legnagyobb magyar cigányprímás. A Rákóczi - induló, több hallgató-nóta és verbunkos szerzője. Született 1769-ben a pozsonymegyei Nagyabonyban. Már gyermekkorában feltűnt ügyes hegedűjátékával. Tizennyolcéves korában prímás lett, majd 1802-ben Pestre jött s hamarosan országos hírnevet szerzett magának. Hegedűjét tökéletes technikai tudással kézelte, anélkül, hogy csupán csak a virtuozitásra törekedett volna. Inkább a szív húrjain játszott. Előadása lélekteljes volt. Játékát nagy szenvedély és erő jellemezte. Tizenhat szerzeménye maradt fenn. Köztük a világhírű Rákóczi - induló, melyet a Napoleoni nemesi felkelés alkalmával. — 1809-ben — a régi Rákóczi-nóta motívumaiból szerzett. »Kesergő«-je, »Érzelgős-je, »Primatiális magyar«-ja valóságos gyöngyei a magyar instrumentális zenének. Verbunkosai, palotásai — különösen a »Hatvágás«, a »Sarkantyús«« és »Hadik óbester nótája« — örökbecsűek. Bihari szerzeményeit sok színdarabban felhasználták a magyar színészek. így például a »Himfy dalai« második felvonásában a »Hadik óbester nótája« című zenéjére járják a palotás táncot a Nemzeti Színház színpadán. Öttagú bandájával bejárta az egész országot, Erdélyt és Lengyelország nagyobb városait. Többször megfordult Bécsben is, ahol sajátos szerzeményei s azok nagyszerű előadása miatt elnevezték magyar Beethovennek. Budán, a nádori udvarnál, nemzeti ünnepeken és minden nevezetesebb alkalmakkor mindig Ő muzsikált, sőt sokszor Bécsbe is felhívták az udvari bálokra. Az egri tisztújítás után, ahová szintén meghívásra ment, 1824-ben hazafelé utazt-ban kocsija feldőlt s ő maga balkarját törte. Ettől kezdve lehanyatlott szerencsecsillaga. Az addig jómódban élő, dédelgetett cigányprímásból egyszerre szegény koldus lett s miután keze és karja nem nyerte vissza előbbeni rugékonyságát, kénytelen volt a saját bandájába — melynek prímása Sárközi lett — kontrásnak beállani. Megh. 1827. ápr. 26-án, Pesten, a »Két nyúl-utca«-i Somogyi-házban s a »Ferencvárosi temető«-ben helyezték örök nyugalomra. A hajdani Somogyi-ház helyén épült bérpalotán márvány emléktábla njelöli egykori lakhelyét és éidemeit. Szobra van a Vigadó kistermében és a Margitszigeten. (Pataki József.) szin_I.0231.pdf I