Címszó: Bihari János - Magyar Színművészeti
Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO
SZULETESIEV 1769
SZULETESIEVTIZED 1765
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0231.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0231.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/21/21421.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
A szöveg linkekkel ellátott változata:
Bihari
János
Ugyanígy kezdődő szócikkek: https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/e/521421.htm
Szócikk: Bihari János a legnagyobb magyar cigányprímás.
A Rákóczi - induló, (cím) (információ)
több hallgató-nóta és verbunkos szerzője.
Született 1769-ben (időpont) a
pozsonymegyei (megye)
Nagyabonyban. (megye)
Már gyermekkorában feltűnt ügyes hegedűjátékával. Tizennyolcéves korában prímás
lett, majd 1802-ben (időpont) Pestre
(Budapest)
jött s hamarosan országos hírnevet szerzett magának. Hegedűjét tökéletes technikai
tudással kézelte, anélkül, hogy csupán csak a virtuozitásra törekedett volna. Inkább
a szív húrjain játszott. Előadása lélekteljes volt. Játékát nagy szenvedély és erő
jellemezte. Tizenhat szerzeménye maradt fenn. Köztük a világhírű Rákóczi -
induló, (cím)
(információ)
melyet a Napoleoni (személy) nemesi
felkelés alkalmával. — 1809-ben (időpont) —
a régi Rákóczi-nóta motívumaiból szerzett. »Kesergő«-je, (cím) »Érzelgős-je,
(cím) »Primatiális
magyar«-ja (cím)
valóságos gyöngyei a magyar instrumentális zenének. Verbunkosai, palotásai — különösen
a »Hatvágás«, (cím)
a »Sarkantyús«« (cím)
és »Hadik óbester nótája« (cím) — örökbecsűek.
Bihari (személy)
(információ)
szerzeményeit sok színdarabban felhasználták
a magyar színészek. így például a »Himfy dalai« (cím) (információ)
második felvonásában a »Hadik óbester nótája«
(cím) című zenéjére
járják a palotás táncot a Nemzeti Színház (intézmény)
(információ)
színpadán. Öttagú bandájával bejárta az egész
országot, Erdélyt (ország) (információ)
és Lengyelország (ország) nagyobb
városait. Többször megfordult Bécsben (ország) is,
ahol sajátos szerzeményei s azok nagyszerű előadása miatt elnevezték magyar Beethovennek.
(személy)
(információ)
Budán, (Budapest)
a nádori udvarnál, nemzeti ünnepeken és minden nevezetesebb alkalmakkor mindig Ő
muzsikált, sőt sokszor Bécsbe (ország) is
felhívták az udvari bálokra. Az egri tisztújítás után, ahová szintén meghívásra
ment, 1824-ben (időpont) hazafelé
utazt-ban kocsija feldőlt s ő maga balkarját törte. Ettől kezdve lehanyatlott szerencsecsillaga.
Az addig jómódban élő, dédelgetett cigányprímásból egyszerre szegény koldus lett
s miután keze és karja nem nyerte vissza előbbeni rugékonyságát, kénytelen volt
a saját bandájába — melynek prímása Sárközi (személy) lett
— kontrásnak beállani. Megh. 1827. (időpont) ápr.
26-án, Pesten, (Budapest)
a »Két nyúl-utca«-i Somogyi-házban s a »Ferencvárosi temető«-ben helyezték örök
nyugalomra. A hajdani Somogyi-ház (személy) (információ)
helyén épült bérpalotán márvány emléktábla
njelöli egykori lakhelyét és éidemeit. Szobra van a Vigadó (intézmény)
kistermében és a Margitszigeten. (Pataki József.) (személy) (információ)
szin_I.0231.pdf I
Adatbázisszerű megjelenés
xcímszó Bihari János címszóvég 21421 Szócikk: Bihari
János a legnagyobb magyar cigányprímás. A Rákóczi - induló, ycimy rákóczi -
induló ycimy Rákóczi - induló ycimy rákóczi ycimy - ycimy induló ycimy ycimy
Rákóczi ycimy - ycimy induló ycimy ykodvegy több hallgató-nóta és verbunkos szerzője.
Született 1769-ben a xtalanevtizedx 1775 xtalanevtizedx 1785 pozsonymegyei ytelepulesy
pozsonymegye ytelepulesy pozsonymegye ymegyey pozsony megye ykodvegy Nagyabonyban.
ytelepulesy nagyabony ytelepulesy Nagyabony ymegyey pozsony megye ykodvegy Már gyermekkorában
feltűnt ügyes hegedűjátékával. Tizennyolcéves korában prímás lett, majd 1802-ben
xevtizedx 1805 Pestre pest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest
ykodvegy jött s hamarosan országos hírnevet szerzett magának. Hegedűjét tökéletes
technikai tudással kézelte, anélkül, hogy csupán csak a virtuozitásra törekedett
volna. Inkább a szív húrjain játszott. Előadása lélekteljes volt. Játékát nagy szenvedély
és erő jellemezte. Tizenhat szerzeménye maradt fenn. Köztük a világhírű Rákóczi
- induló, ycimy rákóczi - induló ycimy Rákóczi - induló ycimy rákóczi ycimy -
ycimy induló ycimy ycimy Rákóczi ycimy - ycimy induló ycimy ykodvegy melyet a Napoleoni
yszemelynevy napoleon yszemelynevy Napoleon yszemelynevy napoleon yszemelynevy
yszemelynevy Napoleon yszemelynevy ykodvegy nemesi felkelés alkalmával. — 1809-ben
— xtalanevtizedx 1815 xtalanevtizedx 1825 a régi Rákóczi-nóta motívumaiból szerzett.
»Kesergő«-je, ycimy kesergő ycimy Kesergő ycimy kesergő ycimy ycimy Kesergő
ycimy ykodvegy »Érzelgős-je, ycimy érzelgős ycimy Érzelgős ycimy érzelgős ycimy
ycimy Érzelgős ycimy ykodvegy »Primatiális magyar«-ja ycimy primatiális magyar
ycimy Primatiális magyar ycimy primatiális ycimy magyar ycimy ycimy Primatiális
ycimy magyar ycimy ykodvegy valóságos gyöngyei a magyar instrumentális zenének.
Verbunkosai, palotásai — különösen a »Hatvágás«, ycimy hatvágás ycimy Hatvágás
ycimy hatvágás ycimy ycimy Hatvágás ycimy ykodvegy a »Sarkantyús«« ycimy
sarkantyús ycimy Sarkantyús ycimy sarkantyús ycimy ycimy Sarkantyús ycimy
ykodvegy és »Hadik óbester nótája« ycimy hadik óbester nótája ycimy Hadik
óbester nótája ycimy hadik ycimy óbester ycimy nótája ycimy ycimy Hadik ycimy
óbester ycimy nótája ycimy ykodvegy — örökbecsűek. Bihari yszemelynevy bihari
yszemelynevy Bihari yszemelynevy bihari yszemelynevy yszemelynevy Bihari
yszemelynevy ykodvegy szerzeményeit sok színdarabban felhasználták a magyar színészek.
így például a »Himfy dalai« ycimy himfy dalai ycimy Himfy dalai ycimy himfy
ycimy dalai ycimy ycimy Himfy ycimy dalai ycimy ykodvegy második felvonásában a
»Hadik óbester nótája« ycimy hadik óbester nótája ycimy Hadik óbester nótája
ycimy hadik ycimy óbester ycimy nótája ycimy ycimy Hadik ycimy óbester ycimy
nótája ycimy ykodvegy című zenéjére járják a palotás táncot a Nemzeti Színház yintezmenyy
nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház
yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy színpadán. Öttagú bandájával
bejárta az egész országot, Erdélyt ytelepulesy erdély ytelepulesy Erdély
yorszagy Románia ykodvegy és Lengyelország ytelepulesy lengyelország ytelepulesy
Lengyelország yorszagy Lengyelország ykodvegy nagyobb városait. Többször megfordult
Bécsben ytelepulesy bécs ytelepulesy Bécs yorszagy Ausztria ykodvegy is, ahol sajátos
szerzeményei s azok nagyszerű előadása miatt elnevezték magyar Beethovennek. yszemelynevy
beethoven yszemelynevy Beethoven yszemelynevy beethoven yszemelynevy
yszemelynevy Beethoven yszemelynevy ykodvegy Budán, buda ytelepulesy
nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy a nádori udvarnál, nemzeti ünnepeken
és minden nevezetesebb alkalmakkor mindig Ő muzsikált, sőt sokszor Bécsbe ytelepulesy
bécs ytelepulesy Bécs yorszagy Ausztria ykodvegy is felhívták az udvari bálokra.
Az egri tisztújítás után, ahová szintén meghívásra ment, 1824-ben xevtizedx
1825 hazafelé utazt-ban kocsija feldőlt s ő maga balkarját törte. Ettől kezdve lehanyatlott
szerencsecsillaga. Az addig jómódban élő, dédelgetett cigányprímásból egyszerre
szegény koldus lett s miután keze és karja nem nyerte vissza előbbeni rugékonyságát,
kénytelen volt a saját bandájába — melynek prímása Sárközi yszemelynevy sárközi
yszemelynevy Sárközi yszemelynevy sárközi yszemelynevy yszemelynevy Sárközi
yszemelynevy ykodvegy lett — kontrásnak beállani. Megh. 1827. ápr. xtalanevtizedx
1835 xtalanevtizedx 1845 26-án, Pesten, pest ytelepulesy nagybudapest
ytelepulesy budapest ykodvegy a »Két nyúl-utca«-i Somogyi-házban s a »Ferencvárosi
temető«-ben helyezték örök nyugalomra. A hajdani Somogyi-ház yszemelynevy
somogyi yszemelynevy Somogyi yszemelynevy somogyi yszemelynevy yszemelynevy
Somogyi yszemelynevy ykodvegy helyén épült bérpalotán márvány emléktábla njelöli
egykori lakhelyét és éidemeit. Szobra van a Vigadó yintezmenyy vigadó
yintezmenyy Vigadó yintezmenyy vigadó yintezmenyy yintezmenyy Vigadó
yintezmenyy ykodvegy kistermében és a Margitszigeten. (Pataki József.) yszemelynevy
pataki józsef yszemelynevy Pataki József yszemelynevy pataki yszemelynevy
józsef yszemelynevy yszemelynevy Pataki yszemelynevy József yszemelynevy
ykodvegy yszocikkszerzoy pataki józsef szin_I.0231.pdf I
A szócikk eredeti szövege:
Címszó: Bihari János - Magyar Színművészeti
Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO
SZULETESIEV 1769
SZULETESIEVTIZED 1765
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0231.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0231.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/21/21421.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
Bihari
János
Szócikk: Bihari János a legnagyobb magyar cigányprímás.
A Rákóczi - induló, több hallgató-nóta és verbunkos szerzője. Született 1769-ben
a pozsonymegyei Nagyabonyban. Már gyermekkorában feltűnt ügyes hegedűjátékával.
Tizennyolcéves korában prímás lett, majd 1802-ben Pestre jött s hamarosan országos
hírnevet szerzett magának. Hegedűjét tökéletes technikai tudással kézelte, anélkül,
hogy csupán csak a virtuozitásra törekedett volna. Inkább a szív húrjain játszott.
Előadása lélekteljes volt. Játékát nagy szenvedély és erő jellemezte. Tizenhat szerzeménye
maradt fenn. Köztük a világhírű Rákóczi - induló, melyet a Napoleoni nemesi felkelés
alkalmával. — 1809-ben — a régi Rákóczi-nóta motívumaiból szerzett. »Kesergő«-je,
»Érzelgős-je, »Primatiális magyar«-ja valóságos gyöngyei a magyar instrumentális
zenének. Verbunkosai, palotásai — különösen a »Hatvágás«, a »Sarkantyús«« és »Hadik
óbester nótája« — örökbecsűek. Bihari szerzeményeit sok színdarabban felhasználták
a magyar színészek. így például a »Himfy dalai« második felvonásában a »Hadik óbester
nótája« című zenéjére járják a palotás táncot a Nemzeti Színház színpadán. Öttagú
bandájával bejárta az egész országot, Erdélyt és Lengyelország nagyobb városait.
Többször megfordult Bécsben is, ahol sajátos szerzeményei s azok nagyszerű előadása
miatt elnevezték magyar Beethovennek. Budán, a nádori udvarnál, nemzeti ünnepeken
és minden nevezetesebb alkalmakkor mindig Ő muzsikált, sőt sokszor Bécsbe is felhívták
az udvari bálokra. Az egri tisztújítás után, ahová szintén meghívásra ment, 1824-ben
hazafelé utazt-ban kocsija feldőlt s ő maga balkarját törte. Ettől kezdve lehanyatlott
szerencsecsillaga. Az addig jómódban élő, dédelgetett cigányprímásból egyszerre
szegény koldus lett s miután keze és karja nem nyerte vissza előbbeni rugékonyságát,
kénytelen volt a saját bandájába — melynek prímása Sárközi lett — kontrásnak beállani.
Megh. 1827. ápr. 26-án, Pesten, a »Két nyúl-utca«-i Somogyi-házban s a »Ferencvárosi
temető«-ben helyezték örök nyugalomra. A hajdani Somogyi-ház helyén épült bérpalotán
márvány emléktábla njelöli egykori lakhelyét és éidemeit. Szobra van a Vigadó kistermében
és a Margitszigeten. (Pataki József.) szin_I.0231.pdf I
