Címszó: Bogáthy Medárd - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO

SZULETESIEV 1858

SZULETESIEVTIZED 1855

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0255.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0255.png

 

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/21/21570.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

A szöveg linkekkel ellátott változata:

 

 

Bogáthy Medárd

Szócikk: Bogáthy Medárd súgó, sz. 1858-ban, (születés éve) Vajnatina (megye) községben (Ungm.), (megye) megh. 1898. máj. 20-án, mint a szegedi színház (intézmény) (információ)  tagja, Désen. (megye) Színpadra lépett 1875-ben, (időpont) Szegedi Mihálynál. (személy) (információ)  Előbb joghallgató volt, de szenvedélye a színipályára sodorta, színésszé lett. Később súgói minőségben működött és mindenkor lelkiismeretes, öntudatos munkát fejtett ki. Az 1892—93. (időpont) év­ben a »Pécsi Figyelő« (intézmény) (információ)  szerkesztője volt, de nyugtalan lelke ismét visszahívta a színészethez. szin_I.0255.pdf I

 

 

Adatbázisszerű megjelenés

xcímszó Bogáthy Medárd címszóvég 21570 Szócikk: Bogáthy Medárd súgó, sz. 1858-ban, Vajnatina xtalanevtizedx 1865 xtalanevtizedx 1875 ytelepulesy vajnatina ytelepulesy Vajnatina ymegyey ung megye ykodvegy községben (Ungm.), ytelepulesy ungm. ytelepulesy Ungm. ymegyey ung megye ykodvegy megh. 1898. máj. 20-án, mint a szegedi színház yintezmenyy szegedi színház yintezmenyy szegedi yintezmenyy szegedi yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy szegedi yintezmenyy ykodvegy tagja, Désen. ytelepulesy dés ytelepulesy Dés ymegyey szolnok-doboka megye ykodvegy Színpadra lépett 1875-ben, xevtizedx 1875 Szegedi xtalanevtizedx 1885 xtalanevtizedx 1895 Mihálynál. yszemelynevy szegedi mihály yszemelynevy Szegedi Mihály yszemelynevy szegedi yszemelynevy mihály yszemelynevy yszemelynevy Szegedi yszemelynevy Mihály yszemelynevy ykodvegy Előbb joghallgató volt, de szenvedélye a színipályára sodorta, színésszé lett. Később súgói minőségben működött és mindenkor lelkiismeretes, öntudatos munkát fejtett ki. Az 1892—93. xevtizedx 1895 év­ben a »Pécsi Figyelő« yintezmenyy pécsi figyelő yintezmenyy Pécsi Fi yintezmenyy pécsi yintezmenyy figyelő yintezmenyy yintezmenyy Pécsi yintezmenyy Fi yintezmenyy ykodvegy szerkesztője volt, de nyugtalan lelke ismét visszahívta a színészethez. szin_I.0255.pdf I

 

 

A szócikk eredeti szövege:

Címszó: Bogáthy Medárd - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO

SZULETESIEV 1858

SZULETESIEVTIZED 1855

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0255.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0255.png

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/21/21570.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

Bogáthy Medárd

Szócikk: Bogáthy Medárd súgó, sz. 1858-ban, Vajnatina községben (Ungm.), megh. 1898. máj. 20-án, mint a szegedi színház tagja, Désen. Színpadra lépett 1875-ben, Szegedi Mihálynál. Előbb joghallgató volt, de szenvedélye a színipályára sodorta, színésszé lett. Később súgói minőségben működött és mindenkor lelkiismeretes, öntudatos munkát fejtett ki. Az 1892—93. év­ben a »Pécsi Figyelő« szerkesztője volt, de nyugtalan lelke ismét visszahívta a színészethez. szin_I.0255.pdf I