Címszó: Bogáthy Medárd - Magyar Színművészeti
Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO
SZULETESIEV 1858
SZULETESIEVTIZED 1855
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0255.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0255.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/21/21570.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
A szöveg linkekkel ellátott változata:
Bogáthy
Medárd
Szócikk: Bogáthy Medárd súgó, sz. 1858-ban, (születés
éve) Vajnatina (megye) községben
(Ungm.), (megye)
megh. 1898. máj. 20-án, mint a szegedi színház (intézmény)
(információ)
tagja, Désen. (megye) Színpadra
lépett 1875-ben, (időpont) Szegedi
Mihálynál. (személy)
(információ)
Előbb joghallgató volt, de szenvedélye a
színipályára sodorta, színésszé lett. Később súgói minőségben működött és mindenkor
lelkiismeretes, öntudatos munkát fejtett ki. Az 1892—93. (időpont) évben
a »Pécsi Figyelő« (intézmény)
(információ)
szerkesztője volt, de nyugtalan lelke ismét
visszahívta a színészethez. szin_I.0255.pdf I
Adatbázisszerű megjelenés
xcímszó Bogáthy Medárd címszóvég 21570 Szócikk:
Bogáthy Medárd súgó, sz. 1858-ban, Vajnatina xtalanevtizedx 1865 xtalanevtizedx
1875 ytelepulesy vajnatina ytelepulesy Vajnatina ymegyey ung megye ykodvegy községben
(Ungm.), ytelepulesy ungm. ytelepulesy Ungm. ymegyey ung megye ykodvegy megh. 1898.
máj. 20-án, mint a szegedi színház yintezmenyy szegedi színház yintezmenyy
szegedi yintezmenyy szegedi yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy szegedi
yintezmenyy ykodvegy tagja, Désen. ytelepulesy dés ytelepulesy Dés ymegyey
szolnok-doboka megye ykodvegy Színpadra lépett 1875-ben, xevtizedx 1875 Szegedi
xtalanevtizedx 1885 xtalanevtizedx 1895 Mihálynál. yszemelynevy szegedi mihály
yszemelynevy Szegedi Mihály yszemelynevy szegedi yszemelynevy mihály
yszemelynevy yszemelynevy Szegedi yszemelynevy Mihály yszemelynevy ykodvegy Előbb
joghallgató volt, de szenvedélye a színipályára sodorta, színésszé lett. Később
súgói minőségben működött és mindenkor lelkiismeretes, öntudatos munkát fejtett
ki. Az 1892—93. xevtizedx 1895 évben a »Pécsi Figyelő« yintezmenyy pécsi
figyelő yintezmenyy Pécsi Fi yintezmenyy pécsi yintezmenyy figyelő yintezmenyy
yintezmenyy Pécsi yintezmenyy Fi yintezmenyy ykodvegy szerkesztője volt, de nyugtalan
lelke ismét visszahívta a színészethez. szin_I.0255.pdf I
A szócikk eredeti szövege:
Címszó: Bogáthy Medárd - Magyar Színművészeti
Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO
SZULETESIEV 1858
SZULETESIEVTIZED 1855
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0255.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0255.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/21/21570.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
Bogáthy
Medárd
Szócikk: Bogáthy Medárd súgó, sz. 1858-ban, Vajnatina
községben (Ungm.), megh. 1898. máj. 20-án, mint a szegedi színház tagja, Désen.
Színpadra lépett 1875-ben, Szegedi Mihálynál. Előbb joghallgató volt, de szenvedélye
a színipályára sodorta, színésszé lett. Később súgói minőségben működött és mindenkor
lelkiismeretes, öntudatos munkát fejtett ki. Az 1892—93. évben a »Pécsi Figyelő«
szerkesztője volt, de nyugtalan lelke ismét visszahívta a színészethez. szin_I.0255.pdf
I