Címszó: Corneille Pierre - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO

SZULETESIEV 1606

SZULETESIEVTIZED 1605

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0322.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0322.png

 

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/22/22072.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

A szöveg linkekkel ellátott változata:

 

 

Corneille Pierre

Szócikk: Corneille Pierre fr. (nemzetiség) (információ)  drámaíró, sz. 1606. (születés éve) júniusában, megh. 1684. szept. 30-án, Párizsban. (ország) Iskoláit a jezsuitáknál végezte, azután jogot tanult, de az ügyvédségről lemondott. Ifjúkori darabjai közül a »Melite«, (cím) »Clitandre« (cím) és »Az özvegy« (cím) szíves fogadtatásban részesültek. »Medea« (cím) (információ)  után a vígjátékhoz tért vissza és »L'illusion comique« (cím) c. vidám játéka harminc esztendőn át volt az egykorú francia (nemzetiség) (információ)  színpad kasszadarabja. Igazi nagy teljesítménye azonban a »Cid« (cím) (információ)  (L. o.), amelyet Guillen de Castro (személy) spanyol (nyelv) eredetije után dolgozott fel. Ezt a darabját ellenségeinek és irigyeinek, köztük Richelieunek (személy) gyűlölködő kritikája ellenére olyan megbecsülés fogadta, hogy a franciák (nemzetiség) (információ)  ettől a darabtól számítják irodalmuk aranykorát. Ugyanez a jelentősége »Horatiusról«, (cím) »Cinnáról« (cím) és »Polyeuctesről« (cím) írt három tragédiájának. Alarmon (személy) nyomán írt »Le menteur« (cím) (A hazug) (cím) c. komédiáját a franciák (nemzetiség) (információ)  a magasabbrendű vígjáték ősének tartják. Egész sor tragédia követte még ezeket a »Pompeius halálá«-tól (cím) »Pertharites«-ig, (cím) de amikor az utolsó teljesen megbukott, elkedvetlenedve fordult el a színpadtól és befejezte Kempis Tamás fordítását. (cím) Csak mikor Moli?re (személy) (információ)  színtársulatával került össze és befolyásos pártfogóinak, főleg Fouquetnek (személy) sürgetésére visszatért a színpadhoz, »Oedipus«-a, (cím) (információ)  »Sertorius«-a (cím) és »Otthon«-ja (cím) (információ)  ért el némi sikert, többi darabja azonban újból megbukott. Noha már 1647-ben (időpont) megválasztották a francia akadémiába, (intézmény) (információ)  csak 1662-ben (időpont) költözött Párizsba, (ország) ahol nehéz megélhetési gondok között valósággal ínséget szenvedett haláláig, mert év járadékát 1674-ben (időpont) beszüntették. Comeille (személy) a régi francia (nemzetiség) (információ)  drámának legnagyobb művelője, páthosza egyszerű és mély, tömörség, erő és fenség jellemzi legjobb műveit. Magyar fordításban a»Cid« (cím) (információ)  és »Horace«már (cím) a XVIII. század végén megjelent. Ujabb C.-fordítások: »Cinna« (cím) (Pajor J. (személy) (információ)  1887.), (időpont) »Cid« (cím) (információ)  (Radó A. (személy) (információ)  1889.). (időpont) szin_I.0322.pdf I

 

 

Adatbázisszerű megjelenés

xcímszó Corneille Pierre címszóvég 22072 Szócikk: Corneille Pierre fr. ynemzetisegy francia ynemzetisegy fr. ynemzetisegy francia ynemzetisegy ynemzetisegy fr. ynemzetisegy ykodvegy drámaíró, sz. 1606. júniusában, xtalanevtizedx 1615 xtalanevtizedx 1625 megh. 1684. szept. 30-án, Párizsban. ytelepulesy párizs ytelepulesy Párizs yorszagy Franciaország ykodvegy Iskoláit a jezsuitáknál végezte, azután jogot tanult, de az ügyvédségről lemondott. Ifjúkori darabjai közül a »Melite«, ycimy melite ycimy Melite ycimy melite ycimy ycimy Melite ycimy ykodvegy »Clitandre« ycimy clitandre ycimy Clitandre ycimy clitandre ycimy ycimy Clitandre ycimy ykodvegy és »Az özvegy« ycimy az özvegy ycimy Az özvegy ycimy az ycimy özvegy ycimy ycimy Az ycimy özvegy ycimy ykodvegy szíves fogadtatásban részesültek. »Medea« ycimy medea ycimy Medea ycimy medea ycimy ycimy Medea ycimy ykodvegy után a vígjátékhoz tért vissza és »L'illusion comique« ycimy l'illusion comique ycimy L'illusion comique ycimy l'illusion ycimy comique ycimy ycimy L'illusion ycimy comique ycimy ykodvegy c. vidám játéka harminc esztendőn át volt az egykorú francia ynemzetisegy francia ynemzetisegy francia ynemzetisegy francia ynemzetisegy ynemzetisegy francia ynemzetisegy ykodvegy színpad kasszadarabja. Igazi nagy teljesítménye azonban a »Cid« ycimy cid ycimy Cid ycimy cid ycimy ycimy Cid ycimy ykodvegy (L. o.), amelyet Guillen de Castro yszemelynevy guillen de castro yszemelynevy Guillen de Castro yszemelynevy guillen yszemelynevy de yszemelynevy castro yszemelynevy yszemelynevy Guillen yszemelynevy de yszemelynevy Castro yszemelynev spanyol ynyelvy spanyol ynyelvy spanyol ynyelvy spanyol ynyelvy ynyelvy spanyol ynyelvy ykodvegy eredetije után dolgozott fel. Ezt a darabját ellenségeinek és irigyeinek, köztük Richelieunek yszemelynevy richelieu yszemelynevy Richelieu yszemelynevy richelieu yszemelynevy yszemelynevy Richelieu yszemelynevy ykodvegy gyűlölködő kritikája ellenére olyan megbecsülés fogadta, hogy a franciák ynemzetisegy francia ynemzetisegy franciá ynemzetisegy francia ynemzetisegy ynemzetisegy franciá ynemzetisegy ykodvegy ettől a darabtól számítják irodalmuk aranykorát. Ugyanez a jelentősége »Horatiusról«, ycimy horatius ycimy Horatius ycimy horatius ycimy ycimy Horatius ycimy ykodvegy »Cinnáról« ycimy cinnáról ycimy Cinnáról ycimy cinnáról ycimy ycimy Cinnáról ycimy ykodvegy és »Polyeuctesről« ycimy polyeuctesről ycimy Polyeuctesről ycimy polyeuctesről ycimy ycimy Polyeuctesről ycimy ykodvegy írt három tragédiájának. Alarmon yszemelynevy alarmon yszemelynevy Alarmon yszemelynevy alarmon yszemelynevy yszemelynevy Alarmon yszemelynevy ykodvegy nyomán írt »Le menteur« ycimy le menteur ycimy Le menteur ycimy le ycimy menteur ycimy ycimy Le ycimy menteur ycimy ykodvegy (A hazug) ycimy a hazug ycimy A hazug ycimy a ycimy hazug ycimy ycimy A ycimy hazug ycimy ykodvegy c. komédiáját a franciák ynemzetisegy francia ynemzetisegy franciá ynemzetisegy francia ynemzetisegy ynemzetisegy franciá ynemzetisegy ykodvegy a magasabbrendű vígjáték ősének tartják. Egész sor tragédia követte még ezeket a »Pompeius halálá«-tól ycimy pompeius halála ycimy Pompeius halálá ycimy pompeius ycimy halála ycimy ycimy Pompeius ycimy halálá ycimy ykodvegy »Pertharites«-ig, ycimy pertharites ycimy Pertharites ycimy pertharites ycimy ycimy Pertharites ycimy ykodvegy de amikor az utolsó teljesen megbukott, elkedvetlenedve fordult el a színpadtól és befejezte Kempis Tamás fordítását. ycimy kempis tamás fordítása ycimy Kempis Tamás fordításá ycimy kempis ycimy tamás ycimy fordítása ycimy ycimy Kempis ycimy Tamás ycimy fordításá ycimy ykodvegy Csak mikor Moli?re yszemelynevy moli?re yszemelynevy Moli?re yszemelynevy moli?re yszemelynevy yszemelynevy Moli?re yszemelynevy ykodvegy színtársulatával került össze és befolyásos pártfogóinak, főleg Fouquetnek yszemelynevy fouquet yszemelynevy Fouquet yszemelynevy fouquet yszemelynevy yszemelynevy Fouquet yszemelynevy ykodvegy sürgetésére visszatért a színpadhoz, »Oedipus«-a, ycimy oedipus ycimy Oedipus ycimy oedipus ycimy ycimy Oedipus ycimy ykodvegy »Sertorius«-a ycimy sertorius ycimy Sertorius ycimy sertorius ycimy ycimy Sertorius ycimy ykodvegy és »Otthon«-ja ycimy otthon ycimy Otthon ycimy otthon ycimy ycimy Otthon ycimy ykodvegy ért el némi sikert, többi darabja azonban újból megbukott. Noha már 1647-ben xevtizedx 1645 megválasztották xtalanevtizedx 1655 xtalanevtizedx 1665 a francia akadémiába, yintezmenyy francia akadémia yintezmenyy francia yintezmenyy francia yintezmenyy akadémia yintezmenyy yintezmenyy francia yintezmenyy ykodvegy csak 1662-ben xevtizedx 1665 költözött xtalanevtizedx 1675 Párizsba, ytelepulesy párizs ytelepulesy Párizs yorszagy Franciaország ykodvegy ahol nehéz megélhetési gondok között valósággal ínséget szenvedett haláláig, mert év járadékát 1674-ben xevtizedx 1675 beszüntették. xtalanevtizedx 1685 Comeille yszemelynevy comeille yszemelynevy Comeille yszemelynevy comeille yszemelynevy yszemelynevy Comeille yszemelynevy ykodvegy a régi francia ynemzetisegy francia ynemzetisegy francia ynemzetisegy francia ynemzetisegy ynemzetisegy francia ynemzetisegy ykodvegy drámának legnagyobb művelője, páthosza egyszerű és mély, tömörség, erő és fenség jellemzi legjobb műveit. Magyar fordításban a»Cid« ycimy cid ycimy Cid ycimy cid ycimy ycimy Cid ycimy ykodvegy és »Horace«már ycimy horace ycimy Horace ycimy horace ycimy ycimy Horace ycimy ykodvegy a XVIII. század végén megjelent. Ujabb C.-fordítások: »Cinna« ycimy cinna ycimy Cinna ycimy cinna ycimy ycimy Cinna ycimy ykodvegy (Pajor J. yszemelynevy pajor j. yszemelynevy Pajor J. yszemelynevy pajor yszemelynevy j. yszemelynevy yszemelynevy Pajor yszemelynevy J. yszemelynevy ykodvegy 1887.), xevtizedx 1885 »Cid« ycimy cid ycimy Cid ycimy cid ycimy ycimy Cid ycimy ykodvegy (Radó A. yszemelynevy radó a. yszemelynevy Radó A. yszemelynevy radó yszemelynevy a. yszemelynevy yszemelynevy Radó yszemelynevy A. yszemelynevy ykodvegy 1889.). szin_I.0322.pdf I

 

 

A szócikk eredeti szövege:

Címszó: Corneille Pierre - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO

SZULETESIEV 1606

SZULETESIEVTIZED 1605

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0322.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0322.png

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/22/22072.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

Corneille Pierre

Szócikk: Corneille Pierre fr. drámaíró, sz. 1606. júniusában, megh. 1684. szept. 30-án, Párizsban. Iskoláit a jezsuitáknál végezte, azután jogot tanult, de az ügyvédségről lemondott. Ifjúkori darabjai közül a »Melite«, »Clitandre« és »Az özvegy« szíves fogadtatásban részesültek. »Medea« után a vígjátékhoz tért vissza és »L'illusion comique« c. vidám játéka harminc esztendőn át volt az egykorú francia színpad kasszadarabja. Igazi nagy teljesítménye azonban a »Cid« (L. o.), amelyet Guillen de Castro spanyol eredetije után dolgozott fel. Ezt a darabját ellenségeinek és irigyeinek, köztük Richelieunek gyűlölködő kritikája ellenére olyan megbecsülés fogadta, hogy a franciák ettől a darabtól számítják irodalmuk aranykorát. Ugyanez a jelentősége »Horatiusról«, »Cinnáról« és »Polyeuctesről« írt három tragédiájának. Alarmon nyomán írt »Le menteur« (A hazug) c. komédiáját a franciák a magasabbrendű vígjáték ősének tartják. Egész sor tragédia követte még ezeket a »Pompeius halálá«-tól »Pertharites«-ig, de amikor az utolsó teljesen megbukott, elkedvetlenedve fordult el a színpadtól és befejezte Kempis Tamás fordítását. Csak mikor Moli?re színtársulatával került össze és befolyásos pártfogóinak, főleg Fouquetnek sürgetésére visszatért a színpadhoz, »Oedipus«-a, »Sertorius«-a és »Otthon«-ja ért el némi sikert, többi darabja azonban újból megbukott. Noha már 1647-ben megválasztották a francia akadémiába, csak 1662-ben költözött Párizsba, ahol nehéz megélhetési gondok között valósággal ínséget szenvedett haláláig, mert év járadékát 1674-ben beszüntették. Comeille a régi francia drámának legnagyobb művelője, páthosza egyszerű és mély, tömörség, erő és fenség jellemzi legjobb műveit. Magyar fordításban a»Cid« és »Horace«már a XVIII. század végén megjelent. Ujabb C.-fordítások: »Cinna« (Pajor J. 1887.), »Cid« (Radó A. 1889.). szin_I.0322.pdf I