Címszó: Corneille Pierre - Magyar Színművészeti
Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO
SZULETESIEV 1606
SZULETESIEVTIZED 1605
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0322.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0322.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/22/22072.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
A szöveg linkekkel ellátott változata:
Corneille
Pierre
Szócikk: Corneille Pierre fr. (nemzetiség)
(információ)
drámaíró, sz. 1606. (születés
éve) júniusában, megh. 1684. szept. 30-án, Párizsban. (ország) Iskoláit
a jezsuitáknál végezte, azután jogot tanult, de az ügyvédségről lemondott. Ifjúkori
darabjai közül a »Melite«, (cím) »Clitandre«
(cím) és »Az
özvegy« (cím)
szíves fogadtatásban részesültek. »Medea« (cím) (információ)
után a vígjátékhoz tért vissza és »L'illusion
comique« (cím)
c. vidám játéka harminc esztendőn át volt az egykorú francia (nemzetiség)
(információ)
színpad kasszadarabja. Igazi nagy teljesítménye
azonban a »Cid« (cím)
(információ)
(L. o.), amelyet Guillen de Castro (személy) spanyol
(nyelv) eredetije
után dolgozott fel. Ezt a darabját ellenségeinek és irigyeinek, köztük Richelieunek
(személy)
gyűlölködő kritikája ellenére olyan megbecsülés fogadta, hogy a franciák (nemzetiség)
(információ)
ettől a darabtól számítják irodalmuk aranykorát.
Ugyanez a jelentősége »Horatiusról«, (cím) »Cinnáról«
(cím) és »Polyeuctesről«
(cím) írt három
tragédiájának. Alarmon (személy) nyomán
írt »Le menteur« (cím)
(A hazug) (cím)
c. komédiáját a franciák (nemzetiség)
(információ)
a magasabbrendű vígjáték ősének tartják.
Egész sor tragédia követte még ezeket a »Pompeius halálá«-tól (cím) »Pertharites«-ig,
(cím) de amikor
az utolsó teljesen megbukott, elkedvetlenedve fordult el a színpadtól és befejezte
Kempis Tamás fordítását. (cím) Csak mikor
Moli?re (személy)
(információ)
színtársulatával került össze és befolyásos
pártfogóinak, főleg Fouquetnek (személy) sürgetésére
visszatért a színpadhoz, »Oedipus«-a, (cím) (információ)
»Sertorius«-a (cím) és »Otthon«-ja
(cím) (információ)
ért el némi sikert, többi darabja azonban
újból megbukott. Noha már 1647-ben (időpont) megválasztották
a francia akadémiába, (intézmény)
(információ)
csak 1662-ben (időpont) költözött
Párizsba, (ország)
ahol nehéz megélhetési gondok között valósággal ínséget szenvedett haláláig, mert
év járadékát 1674-ben (időpont) beszüntették.
Comeille (személy)
a régi francia (nemzetiség)
(információ)
drámának legnagyobb művelője, páthosza egyszerű
és mély, tömörség, erő és fenség jellemzi legjobb műveit. Magyar fordításban a»Cid«
(cím) (információ)
és »Horace«már (cím) a XVIII.
század végén megjelent. Ujabb C.-fordítások: »Cinna« (cím) (Pajor J.
(személy)
(információ)
1887.), (időpont) »Cid«
(cím) (információ)
(Radó A. (személy) (információ)
1889.). (időpont) szin_I.0322.pdf
I
Adatbázisszerű megjelenés
xcímszó Corneille Pierre címszóvég 22072 Szócikk:
Corneille Pierre fr. ynemzetisegy francia ynemzetisegy fr. ynemzetisegy francia
ynemzetisegy ynemzetisegy fr. ynemzetisegy ykodvegy drámaíró, sz. 1606. júniusában,
xtalanevtizedx 1615 xtalanevtizedx 1625 megh. 1684. szept. 30-án, Párizsban. ytelepulesy
párizs ytelepulesy Párizs yorszagy Franciaország ykodvegy Iskoláit a jezsuitáknál
végezte, azután jogot tanult, de az ügyvédségről lemondott. Ifjúkori darabjai közül
a »Melite«, ycimy melite ycimy Melite ycimy melite ycimy ycimy Melite ycimy
ykodvegy »Clitandre« ycimy clitandre ycimy Clitandre ycimy clitandre ycimy
ycimy Clitandre ycimy ykodvegy és »Az özvegy« ycimy az özvegy ycimy Az özvegy
ycimy az ycimy özvegy ycimy ycimy Az ycimy özvegy ycimy ykodvegy szíves fogadtatásban
részesültek. »Medea« ycimy medea ycimy Medea ycimy medea ycimy ycimy Medea
ycimy ykodvegy után a vígjátékhoz tért vissza és »L'illusion comique« ycimy
l'illusion comique ycimy L'illusion comique ycimy l'illusion ycimy comique
ycimy ycimy L'illusion ycimy comique ycimy ykodvegy c. vidám játéka harminc esztendőn
át volt az egykorú francia ynemzetisegy francia ynemzetisegy francia
ynemzetisegy francia ynemzetisegy ynemzetisegy francia ynemzetisegy ykodvegy színpad
kasszadarabja. Igazi nagy teljesítménye azonban a »Cid« ycimy cid ycimy Cid
ycimy cid ycimy ycimy Cid ycimy ykodvegy (L. o.), amelyet Guillen de Castro yszemelynevy
guillen de castro yszemelynevy Guillen de Castro yszemelynevy guillen
yszemelynevy de yszemelynevy castro yszemelynevy yszemelynevy Guillen
yszemelynevy de yszemelynevy Castro yszemelynev spanyol ynyelvy spanyol ynyelvy
spanyol ynyelvy spanyol ynyelvy ynyelvy spanyol ynyelvy ykodvegy eredetije után
dolgozott fel. Ezt a darabját ellenségeinek és irigyeinek, köztük Richelieunek yszemelynevy
richelieu yszemelynevy Richelieu yszemelynevy richelieu yszemelynevy
yszemelynevy Richelieu yszemelynevy ykodvegy gyűlölködő kritikája ellenére olyan
megbecsülés fogadta, hogy a franciák ynemzetisegy francia ynemzetisegy franciá
ynemzetisegy francia ynemzetisegy ynemzetisegy franciá ynemzetisegy ykodvegy ettől
a darabtól számítják irodalmuk aranykorát. Ugyanez a jelentősége »Horatiusról«,
ycimy horatius ycimy Horatius ycimy horatius ycimy ycimy Horatius ycimy
ykodvegy »Cinnáról« ycimy cinnáról ycimy Cinnáról ycimy cinnáról ycimy ycimy
Cinnáról ycimy ykodvegy és »Polyeuctesről« ycimy polyeuctesről ycimy
Polyeuctesről ycimy polyeuctesről ycimy ycimy Polyeuctesről ycimy ykodvegy írt három
tragédiájának. Alarmon yszemelynevy alarmon yszemelynevy Alarmon yszemelynevy
alarmon yszemelynevy yszemelynevy Alarmon yszemelynevy ykodvegy nyomán írt »Le menteur«
ycimy le menteur ycimy Le menteur ycimy le ycimy menteur ycimy ycimy Le ycimy
menteur ycimy ykodvegy (A hazug) ycimy a hazug ycimy A hazug ycimy a ycimy
hazug ycimy ycimy A ycimy hazug ycimy ykodvegy c. komédiáját a franciák ynemzetisegy
francia ynemzetisegy franciá ynemzetisegy francia ynemzetisegy ynemzetisegy
franciá ynemzetisegy ykodvegy a magasabbrendű vígjáték ősének tartják. Egész sor
tragédia követte még ezeket a »Pompeius halálá«-tól ycimy pompeius halála ycimy
Pompeius halálá ycimy pompeius ycimy halála ycimy ycimy Pompeius ycimy halálá
ycimy ykodvegy »Pertharites«-ig, ycimy pertharites ycimy Pertharites ycimy
pertharites ycimy ycimy Pertharites ycimy ykodvegy de amikor az utolsó teljesen
megbukott, elkedvetlenedve fordult el a színpadtól és befejezte Kempis Tamás fordítását.
ycimy kempis tamás fordítása ycimy Kempis Tamás fordításá ycimy kempis ycimy
tamás ycimy fordítása ycimy ycimy Kempis ycimy Tamás ycimy fordításá ycimy
ykodvegy Csak mikor Moli?re yszemelynevy moli?re yszemelynevy Moli?re
yszemelynevy moli?re yszemelynevy yszemelynevy Moli?re yszemelynevy ykodvegy színtársulatával
került össze és befolyásos pártfogóinak, főleg Fouquetnek yszemelynevy fouquet
yszemelynevy Fouquet yszemelynevy fouquet yszemelynevy yszemelynevy Fouquet
yszemelynevy ykodvegy sürgetésére visszatért a színpadhoz, »Oedipus«-a, ycimy
oedipus ycimy Oedipus ycimy oedipus ycimy ycimy Oedipus ycimy ykodvegy »Sertorius«-a
ycimy sertorius ycimy Sertorius ycimy sertorius ycimy ycimy Sertorius ycimy
ykodvegy és »Otthon«-ja ycimy otthon ycimy Otthon ycimy otthon ycimy ycimy
Otthon ycimy ykodvegy ért el némi sikert, többi darabja azonban újból megbukott.
Noha már 1647-ben xevtizedx 1645 megválasztották xtalanevtizedx 1655 xtalanevtizedx
1665 a francia akadémiába, yintezmenyy francia akadémia yintezmenyy francia
yintezmenyy francia yintezmenyy akadémia yintezmenyy yintezmenyy francia
yintezmenyy ykodvegy csak 1662-ben xevtizedx 1665 költözött xtalanevtizedx 1675
Párizsba, ytelepulesy párizs ytelepulesy Párizs yorszagy Franciaország ykodvegy
ahol nehéz megélhetési gondok között valósággal ínséget szenvedett haláláig, mert
év járadékát 1674-ben xevtizedx 1675 beszüntették. xtalanevtizedx 1685 Comeille
yszemelynevy comeille yszemelynevy Comeille yszemelynevy comeille yszemelynevy
yszemelynevy Comeille yszemelynevy ykodvegy a régi francia ynemzetisegy francia
ynemzetisegy francia ynemzetisegy francia ynemzetisegy ynemzetisegy francia
ynemzetisegy ykodvegy drámának legnagyobb művelője, páthosza egyszerű és mély, tömörség,
erő és fenség jellemzi legjobb műveit. Magyar fordításban a»Cid« ycimy cid
ycimy Cid ycimy cid ycimy ycimy Cid ycimy ykodvegy és »Horace«már ycimy horace
ycimy Horace ycimy horace ycimy ycimy Horace ycimy ykodvegy a XVIII. század végén
megjelent. Ujabb C.-fordítások: »Cinna« ycimy cinna ycimy Cinna ycimy cinna
ycimy ycimy Cinna ycimy ykodvegy (Pajor J. yszemelynevy pajor j. yszemelynevy
Pajor J. yszemelynevy pajor yszemelynevy j. yszemelynevy yszemelynevy Pajor
yszemelynevy J. yszemelynevy ykodvegy 1887.), xevtizedx 1885 »Cid« ycimy cid
ycimy Cid ycimy cid ycimy ycimy Cid ycimy ykodvegy (Radó A. yszemelynevy radó
a. yszemelynevy Radó A. yszemelynevy radó yszemelynevy a. yszemelynevy
yszemelynevy Radó yszemelynevy A. yszemelynevy ykodvegy 1889.). szin_I.0322.pdf
I
A szócikk eredeti szövege:
Címszó: Corneille Pierre - Magyar Színművészeti
Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO
SZULETESIEV 1606
SZULETESIEVTIZED 1605
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0322.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0322.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/22/22072.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
Corneille
Pierre
Szócikk: Corneille Pierre fr. drámaíró, sz. 1606.
júniusában, megh. 1684. szept. 30-án, Párizsban. Iskoláit a jezsuitáknál végezte,
azután jogot tanult, de az ügyvédségről lemondott. Ifjúkori darabjai közül a »Melite«,
»Clitandre« és »Az özvegy« szíves fogadtatásban részesültek. »Medea« után a vígjátékhoz
tért vissza és »L'illusion comique« c. vidám játéka harminc esztendőn át volt az
egykorú francia színpad kasszadarabja. Igazi nagy teljesítménye azonban a »Cid«
(L. o.), amelyet Guillen de Castro spanyol eredetije után dolgozott fel. Ezt a darabját
ellenségeinek és irigyeinek, köztük Richelieunek gyűlölködő kritikája ellenére olyan
megbecsülés fogadta, hogy a franciák ettől a darabtól számítják irodalmuk aranykorát.
Ugyanez a jelentősége »Horatiusról«, »Cinnáról« és »Polyeuctesről« írt három tragédiájának.
Alarmon nyomán írt »Le menteur« (A hazug) c. komédiáját a franciák a magasabbrendű
vígjáték ősének tartják. Egész sor tragédia követte még ezeket a »Pompeius halálá«-tól
»Pertharites«-ig, de amikor az utolsó teljesen megbukott, elkedvetlenedve fordult
el a színpadtól és befejezte Kempis Tamás fordítását. Csak mikor Moli?re színtársulatával
került össze és befolyásos pártfogóinak, főleg Fouquetnek sürgetésére visszatért
a színpadhoz, »Oedipus«-a, »Sertorius«-a és »Otthon«-ja ért el némi sikert, többi
darabja azonban újból megbukott. Noha már 1647-ben megválasztották a francia akadémiába,
csak 1662-ben költözött Párizsba, ahol nehéz megélhetési gondok között valósággal
ínséget szenvedett haláláig, mert év járadékát 1674-ben beszüntették. Comeille a
régi francia drámának legnagyobb művelője, páthosza egyszerű és mély, tömörség,
erő és fenség jellemzi legjobb műveit. Magyar fordításban a»Cid« és »Horace«már
a XVIII. század végén megjelent. Ujabb C.-fordítások: »Cinna« (Pajor J. 1887.),
»Cid« (Radó A. 1889.). szin_I.0322.pdf I
