Címszó: Császár Miklós - Magyar Színművészeti
Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO
SZULETESIEV 1838
SZULETESIEVTIZED 1835
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0336.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0336.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/22/22152.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
A szöveg linkekkel ellátott változata:
Császár
Miklós
Ugyanígy kezdődő szócikkek: https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/e/522144.htm
Szócikk: Császár Miklós (kolgyári) (megye) színész,
sz. 1838-ban, (születés
éve) megh. 1871. febr. 23-án, Szegeden. (megye) Régebbi
színészetünk egyik legképzettebb tagja volt. Egyike az akkor megnyílt színészeti
tanoda legelső növendékeinek. Apja földbirtokos, akinek a legszebb »négyes fogata«
volt híres Dunántúl, 1862-ben (időpont) lépett
színpadra. Kissé későn. Előbb szigorú apja és a családi tradíciók miatt diplomát
kellett szereznie. Nagyon későn és keserves családi harcok után jutott el az áhítolt
Ideálhoz, áttörve a család és rokonság kötelékét. Akkoriban másként jutott el valaki
a megszentelt ligetekbe, hogy művésszé lehessen. Ez a kiközösítést jelentette az
előkelő, jó családokból. De dacoltak ezzel az elhivatottak. Ezek voltak a nagyon
erős lelkűek, de a nélkülözéshez nem szokottak. Ez okozta korai vesztüket. Egy időben
a budai Népszínház (intézmény)
(információ)
rendezője, aki az írás-olvasás rejtelmeibe
a későbbi nagy tragikát, de akkor még csak szép és fiatal Jászai Marit (személy) (információ)
bevezette, majd a szegedi színház (intézmény)
(információ)
művezetője lett. Mint rendezőnek, a magyarázatai
világosak voltak; a színész gyenge és erős oldalát rögtön felismerte és aszerint
kezelte. Abszolút tekintélyt tudott tartani tudása, logikája erejével, ami előtt
mindenki meghajolni volt kénytelen. Eőry Gusztáv (személy) (információ)
mondotta felette a búcsúbeszédet. Neje: alsó-bükki
(megye) Kárevits
Mária, (személy)
színésznő, a Nemzeti Színház (intézmény)
(információ)
tagja, sz. 1840-ben, (születés
éve) megh. 1885. ápr. 9-én, Budapesten. (Budapest)
Működött: Pécsett, (megye) Szabadkán,
(megye) Zomborban,
(megye) Nagykanizsán,
(megye) stb.
Végre révbe jutott és a Nemzeti Színház (intézmény)
(információ)
szerződtette. Fia: Császár Imre, (személy) (információ)
a Nemzeti Színház (intézmény)
(információ)
örökös tagja. (L. o.) szin_I.0336.pdf I
Adatbázisszerű megjelenés
xcímszó Császár Miklós címszóvég 22152 Szócikk:
Császár Miklós (kolgyári) ytelepulesy kolgyár ytelepulesy kolgyár ymegyey zala
megye ykodvegy színész, sz. 1838-ban, megh. xtalanevtizedx 1845 xtalanevtizedx
1855 1871. febr. 23-án, Szegeden. ytelepulesy szeged ytelepulesy Szeged ymegyey
csongrád megye ykodvegy Régebbi színészetünk egyik legképzettebb tagja volt. Egyike
az akkor megnyílt színészeti tanoda legelső növendékeinek. Apja földbirtokos, akinek
a legszebb »négyes fogata« volt híres Dunántúl, ytelepulesy dunántúl
ytelepulesy Dunántúl yorszagy Magyarország ykodvegy 1862-ben xevtizedx 1865 lépett
színpadra. Kissé későn. Előbb szigorú apja és a családi tradíciók miatt diplomát
kellett szereznie. Nagyon későn és keserves családi harcok után jutott el az áhítolt
Ideálhoz, áttörve a család és rokonság kötelékét. Akkoriban másként jutott el valaki
a megszentelt ligetekbe, hogy művésszé lehessen. Ez a kiközösítést jelentette az
előkelő, jó családokból. De dacoltak ezzel az elhivatottak. Ezek voltak a nagyon
erős lelkűek, de a nélkülözéshez nem szokottak. Ez okozta korai vesztüket. Egy időben
a budai Népszínház yintezmenyy budai népszínház yintezmenyy budai Né
yintezmenyy budai yintezmenyy népszínház yintezmenyy yintezmenyy budai
yintezmenyy Né yintezmenyy ykodvegy rendezője, aki az írás-olvasás rejtelmeibe a
későbbi nagy tragikát, de akkor még csak szép és fiatal Jászai Marit yszemelynevy
jászai mari yszemelynevy Jászai Mari yszemelynevy jászai yszemelynevy mari
yszemelynevy yszemelynevy Jászai yszemelynevy Mari yszemelynevy ykodvegy bevezette,
majd a szegedi színház yintezmenyy szegedi színház yintezmenyy szegedi
yintezmenyy szegedi yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy szegedi
yintezmenyy ykodvegy művezetője lett. Mint rendezőnek, a magyarázatai világosak
voltak; a színész gyenge és erős oldalát rögtön felismerte és aszerint kezelte.
Abszolút tekintélyt tudott tartani tudása, logikája erejével, ami előtt mindenki
meghajolni volt kénytelen. Eőry Gusztáv yszemelynevy eőry gusztáv yszemelynevy
Eőry Gusztáv yszemelynevy eőry yszemelynevy gusztáv yszemelynevy yszemelynevy
Eőry yszemelynevy Gusztáv yszemelynevy ykodvegy mondotta felette a búcsúbeszédet.
Neje: alsó-bükki ytelepulesy alsó-bükk ytelepulesy alsó-bükk ymegyey sopron
megye ykodvegy Kárevits Mária, yszemelynevy kárevits mária yszemelynevy
Kárevits Mária yszemelynevy kárevits yszemelynevy mária yszemelynevy
yszemelynevy Kárevits yszemelynevy Mária yszemelynevy ykodvegy színésznő, a Nemzeti
Színház yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti
yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy tagja,
sz. 1840-ben, xevtizedx 1845 megh. xtalanevtizedx 1855 xtalanevtizedx 1865 1885.
ápr. 9-én, Budapesten. Budapest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest
ykodvegy Működött: Pécsett, ytelepulesy pécs ytelepulesy Pécs ymegyey baranya
megye ykodvegy Szabadkán, ytelepulesy szabadka ytelepulesy Szabadká ymegyey
bács-bodrog megye ykodvegy Zomborban, ytelepulesy zombor ytelepulesy Zombor
ymegyey bács-bodrog megye ykodvegy Nagykanizsán, ytelepulesy nagykanizsa
ytelepulesy Nagykanizsá ymegyey zala megye ykodvegy stb. Végre révbe jutott és a
Nemzeti Színház yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy
nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy
ykodvegy szerződtette. Fia: Császár Imre, yszemelynevy császár imre
yszemelynevy Császár Imre yszemelynevy császár yszemelynevy imre yszemelynevy
yszemelynevy Császár yszemelynevy Imre yszemelynevy ykodvegy a Nemzeti Színház yintezmenyy
nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház
yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy örökös tagja. (L. o.) szin_I.0336.pdf
I
A szócikk eredeti szövege:
Címszó: Császár Miklós - Magyar Színművészeti
Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO
SZULETESIEV 1838
SZULETESIEVTIZED 1835
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0336.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0336.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/22/22152.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
Császár
Miklós
Szócikk: Császár Miklós (kolgyári) színész, sz.
1838-ban, megh. 1871. febr. 23-án, Szegeden. Régebbi színészetünk egyik legképzettebb
tagja volt. Egyike az akkor megnyílt színészeti tanoda legelső növendékeinek. Apja
földbirtokos, akinek a legszebb »négyes fogata« volt híres Dunántúl, 1862-ben lépett
színpadra. Kissé későn. Előbb szigorú apja és a családi tradíciók miatt diplomát
kellett szereznie. Nagyon későn és keserves családi harcok után jutott el az áhítolt
Ideálhoz, áttörve a család és rokonság kötelékét. Akkoriban másként jutott el valaki
a megszentelt ligetekbe, hogy művésszé lehessen. Ez a kiközösítést jelentette az
előkelő, jó családokból. De dacoltak ezzel az elhivatottak. Ezek voltak a nagyon
erős lelkűek, de a nélkülözéshez nem szokottak. Ez okozta korai vesztüket. Egy időben
a budai Népszínház rendezője, aki az írás-olvasás rejtelmeibe a későbbi nagy tragikát,
de akkor még csak szép és fiatal Jászai Marit bevezette, majd a szegedi színház
művezetője lett. Mint rendezőnek, a magyarázatai világosak voltak; a színész gyenge
és erős oldalát rögtön felismerte és aszerint kezelte. Abszolút tekintélyt tudott
tartani tudása, logikája erejével, ami előtt mindenki meghajolni volt kénytelen.
Eőry Gusztáv mondotta felette a búcsúbeszédet. Neje: alsó-bükki Kárevits Mária,
színésznő, a Nemzeti Színház tagja, sz. 1840-ben, megh. 1885. ápr. 9-én, Budapesten.
Működött: Pécsett, Szabadkán, Zomborban, Nagykanizsán, stb. Végre révbe jutott és
a Nemzeti Színház szerződtette. Fia: Császár Imre, a Nemzeti Színház örökös tagja.
(L. o.) szin_I.0336.pdf I