Címszó: Császár Miklós - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO

SZULETESIEV 1838

SZULETESIEVTIZED 1835

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0336.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0336.png

 

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/22/22152.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

A szöveg linkekkel ellátott változata:

 

 

Császár Miklós

 

Ugyanígy kezdődő szócikkek: https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/e/522144.htm

 

Szócikk: Császár Miklós (kolgyári) (megye) színész, sz. 1838-ban, (születés éve) megh. 1871. febr. 23-án, Szegeden. (megye) Régebbi színészetünk egyik legképzettebb tagja volt. Egyike az akkor megnyílt színészeti tanoda legelső növendékeinek. Apja földbirtokos, akinek a legszebb »négyes fogata« volt híres Dunántúl, 1862-ben (időpont) lépett színpadra. Kissé későn. Előbb szigorú apja és a családi tradíciók miatt diplomát kellett szereznie. Nagyon későn és keserves családi harcok után jutott el az áhítolt Ideálhoz, áttörve a család és rokonság kötelékét. Akkoriban másként jutott el valaki a megszentelt ligetekbe, hogy művésszé lehessen. Ez a kiközösítést jelentette az előkelő, jó családokból. De dacoltak ezzel az elhivatottak. Ezek voltak a nagyon erős lelkűek, de a nélkülözéshez nem szokottak. Ez okozta korai vesztüket. Egy időben a budai Népszínház (intézmény) (információ)  rendezője, aki az írás-olvasás rejtelmeibe a későbbi nagy tragikát, de akkor még csak szép és fiatal Jászai Marit (személy) (információ)  bevezette, majd a szegedi színház (intézmény) (információ)  művezetője lett. Mint rendezőnek, a magyarázatai világosak voltak; a színész gyenge és erős oldalát rögtön felismerte és aszerint kezelte. Abszolút tekintélyt tudott tartani tudása, logikája erejével, ami előtt mindenki meghajolni volt kénytelen. Eőry Gusztáv (személy) (információ)  mondotta felette a búcsúbeszédet. Neje: alsó-bükki (megye) Kárevits Mária, (személy) színésznő, a Nemzeti Színház (intézmény) (információ)  tagja, sz. 1840-ben, (születés éve) megh. 1885. ápr. 9-én, Budapesten. (Budapest) Működött: Pécsett, (megye) Szabadkán, (megye) Zomborban, (megye) Nagykanizsán, (megye) stb. Végre révbe jutott és a Nemzeti Színház (intézmény) (információ)  szerződtette. Fia: Császár Imre, (személy) (információ)  a Nemzeti Színház (intézmény) (információ)  örökös tagja. (L. o.) szin_I.0336.pdf I

 

 

Adatbázisszerű megjelenés

xcímszó Császár Miklós címszóvég 22152 Szócikk: Császár Miklós (kolgyári) ytelepulesy kolgyár ytelepulesy kolgyár ymegyey zala megye ykodvegy színész, sz. 1838-ban, megh. xtalanevtizedx 1845 xtalanevtizedx 1855 1871. febr. 23-án, Szegeden. ytelepulesy szeged ytelepulesy Szeged ymegyey csongrád megye ykodvegy Régebbi színészetünk egyik legképzettebb tagja volt. Egyike az akkor megnyílt színészeti tanoda legelső növendékeinek. Apja földbirtokos, akinek a legszebb »négyes fogata« volt híres Dunántúl, ytelepulesy dunántúl ytelepulesy Dunántúl yorszagy Magyarország ykodvegy 1862-ben xevtizedx 1865 lépett színpadra. Kissé későn. Előbb szigorú apja és a családi tradíciók miatt diplomát kellett szereznie. Nagyon későn és keserves családi harcok után jutott el az áhítolt Ideálhoz, áttörve a család és rokonság kötelékét. Akkoriban másként jutott el valaki a megszentelt ligetekbe, hogy művésszé lehessen. Ez a kiközösítést jelentette az előkelő, jó családokból. De dacoltak ezzel az elhivatottak. Ezek voltak a nagyon erős lelkűek, de a nélkülözéshez nem szokottak. Ez okozta korai vesztüket. Egy időben a budai Népszínház yintezmenyy budai népszínház yintezmenyy budai Né yintezmenyy budai yintezmenyy népszínház yintezmenyy yintezmenyy budai yintezmenyy Né yintezmenyy ykodvegy rendezője, aki az írás-olvasás rejtelmeibe a későbbi nagy tragikát, de akkor még csak szép és fiatal Jászai Marit yszemelynevy jászai mari yszemelynevy Jászai Mari yszemelynevy jászai yszemelynevy mari yszemelynevy yszemelynevy Jászai yszemelynevy Mari yszemelynevy ykodvegy bevezette, majd a szegedi színház yintezmenyy szegedi színház yintezmenyy szegedi yintezmenyy szegedi yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy szegedi yintezmenyy ykodvegy művezetője lett. Mint rendezőnek, a magyarázatai világosak voltak; a színész gyenge és erős oldalát rögtön felismerte és aszerint kezelte. Abszolút tekintélyt tudott tartani tudása, logikája erejével, ami előtt mindenki meghajolni volt kénytelen. Eőry Gusztáv yszemelynevy eőry gusztáv yszemelynevy Eőry Gusztáv yszemelynevy eőry yszemelynevy gusztáv yszemelynevy yszemelynevy Eőry yszemelynevy Gusztáv yszemelynevy ykodvegy mondotta felette a búcsúbeszédet. Neje: alsó-bükki ytelepulesy alsó-bükk ytelepulesy alsó-bükk ymegyey sopron megye ykodvegy Kárevits Mária, yszemelynevy kárevits mária yszemelynevy Kárevits Mária yszemelynevy kárevits yszemelynevy mária yszemelynevy yszemelynevy Kárevits yszemelynevy Mária yszemelynevy ykodvegy színésznő, a Nemzeti Színház yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy tagja, sz. 1840-ben, xevtizedx 1845 megh. xtalanevtizedx 1855 xtalanevtizedx 1865 1885. ápr. 9-én, Budapesten. Budapest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy Működött: Pécsett, ytelepulesy pécs ytelepulesy Pécs ymegyey baranya megye ykodvegy Szabadkán, ytelepulesy szabadka ytelepulesy Szabadká ymegyey bács-bodrog megye ykodvegy Zomborban, ytelepulesy zombor ytelepulesy Zombor ymegyey bács-bodrog megye ykodvegy Nagykanizsán, ytelepulesy nagykanizsa ytelepulesy Nagykanizsá ymegyey zala megye ykodvegy stb. Végre révbe jutott és a Nemzeti Színház yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy szerződtette. Fia: Császár Imre, yszemelynevy császár imre yszemelynevy Császár Imre yszemelynevy császár yszemelynevy imre yszemelynevy yszemelynevy Császár yszemelynevy Imre yszemelynevy ykodvegy a Nemzeti Színház yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy örökös tagja. (L. o.) szin_I.0336.pdf I

 

 

A szócikk eredeti szövege:

Címszó: Császár Miklós - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO

SZULETESIEV 1838

SZULETESIEVTIZED 1835

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0336.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0336.png

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/22/22152.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

Császár Miklós

Szócikk: Császár Miklós (kolgyári) színész, sz. 1838-ban, megh. 1871. febr. 23-án, Szegeden. Régebbi színészetünk egyik legképzettebb tagja volt. Egyike az akkor megnyílt színészeti tanoda legelső növendékeinek. Apja földbirtokos, akinek a legszebb »négyes fogata« volt híres Dunántúl, 1862-ben lépett színpadra. Kissé későn. Előbb szigorú apja és a családi tradíciók miatt diplomát kellett szereznie. Nagyon későn és keserves családi harcok után jutott el az áhítolt Ideálhoz, áttörve a család és rokonság kötelékét. Akkoriban másként jutott el valaki a megszentelt ligetekbe, hogy művésszé lehessen. Ez a kiközösítést jelentette az előkelő, jó családokból. De dacoltak ezzel az elhivatottak. Ezek voltak a nagyon erős lelkűek, de a nélkülözéshez nem szokottak. Ez okozta korai vesztüket. Egy időben a budai Népszínház rendezője, aki az írás-olvasás rejtelmeibe a későbbi nagy tragikát, de akkor még csak szép és fiatal Jászai Marit bevezette, majd a szegedi színház művezetője lett. Mint rendezőnek, a magyarázatai világosak voltak; a színész gyenge és erős oldalát rögtön felismerte és aszerint kezelte. Abszolút tekintélyt tudott tartani tudása, logikája erejével, ami előtt mindenki meghajolni volt kénytelen. Eőry Gusztáv mondotta felette a búcsúbeszédet. Neje: alsó-bükki Kárevits Mária, színésznő, a Nemzeti Színház tagja, sz. 1840-ben, megh. 1885. ápr. 9-én, Budapesten. Működött: Pécsett, Szabadkán, Zomborban, Nagykanizsán, stb. Végre révbe jutott és a Nemzeti Színház szerződtette. Fia: Császár Imre, a Nemzeti Színház örökös tagja. (L. o.) szin_I.0336.pdf I