Címszó: Csató Pál - Magyar Színművészeti
Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO
SZULETESIEV 1804
SZULETESIEVTIZED 1805
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0337.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0337.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna
- Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/22/22167.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
A szöveg linkekkel ellátott változata:
Csató
Pál
Ugyanígy kezdődő szócikkek: https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/e/522167.htm
Szócikk: Csató Pál magyar író, sz.1804. (időpont) jan.
7-én, a biharmegyei (megye) Sarkadon,
(megye) megh.
1841. febr. 15-én, Pozsonyban. (megye) Székely
(nemzetiség)
(információ)
családból származott, atyja gazdatiszt volt;
fiát papi pályára szánta s beadta az egri szemináriumba, (intézmény)
(információ)
ahonnan a pesti központi pap
nevelőintézetbe (intézmény)
(információ)
került. Cs. szorgalmasan képezte magát, megtanult
németül, (nyelv)
(információ)
angolul, (nyelv) olaszul,
(nyelv) (információ)
franciául, (nyelv) (információ)
de a papi pályától elment a kedve s ezért
átlépett az egyetem jogi karára, (intézmény)
majd nevelő lett főúri házaknál. Első nyilvánosságra került írásai a »Kulturá«-ban,
(intézmény)
a »Tudományos Gyűjtemény« (intézmény)
kiadásaiban jelentek meg. 1831-ben (időpont) az
Akadémia (intézmény)
(információ)
kül-, egy évvel később pedig levelező-tagja
lett. Munkatársa lett Helmeczy (személy) »Jelenkorá«-nak
(intézmény)
s nyelvtudományi értekezésekkel is feltűnést keltett. Szíve-vágya azonban elvonta
a tudománytól a szépirodalom felé. Vörösmarty (személy) (információ)
köréhez csatlakozott, ahol mint nagy műveltségű
és tehetséges írót szívesen is fogadták. A francia (nemzetiség)
(információ)
irodalmi iskola hatása alatt írta cikkeit
az akkori lapokba, kisebb-nagyobb tanulmányokat, novellákat, verseket. Novelláit
különösen sokra becsülték abban az időben, amikor a magyar novella még kezdetleges
színvonalon állott. Több francia (nyelv) (információ)
és német (nyelv) (információ)
darabot is fordított a színpad számára. A
színdarabírásban is a francia (nemzetiség)
(információ)
ízlésnek hódolt. »Tolvaj« (cím) c. 1 felv.
dalos bohózatával a vaudevillet próbálta meghonosítani, »Megházasodtam« (cím) c. 3 telv.
vígjátékában is a francia (nemzetiség)
(információ)
vígjátékírók modorát ültette át. Bem. 1837.
(időpont)
márc. 4-én, Budán, (Budapest)
»Fiatal házasok« (cím)
c. alatt később a Nemzeti Színházban (intézmény)
(információ)
ez a darab nagy sikert aratott. Első egyfelvonásos
darabja arról is nevezetes, hogy ebben van a »Kis Babett« (cím) (információ)
c. dal, mely az első magyar chansonnak tekinthető,
a maga idejében igen nagy sikere volt s itt-ott még ma is éneklik. Darabjaiban elmésség,
elegáns dialógusok és bizonyos kellemes íz van, általában Cs. finom ízlésű stiliszta
volt. 1837-ben (időpont) a
Kisfaludy Társaság (intézmény)
(információ)
is tagjává választotta s a drámabiráló választmánynak
is tevékeny tagja volt. Később azonban ambicióbeli és egzisztenciális sérelmek miatt
súrlódásba került az akkor uralmon levő írói karral, különösen Bajza Józseffel,
(személy)
(információ)
Pozsonyba (megye) ment,
a »Hirnök« (cím)
c. kormánypárti laphoz szerződött, abban heves támadásokat intézett Bajzáék (személy) (információ)
köre ellen. A harcban Cs. maradt alul, ugy,
hogy a közönség előtt is kompromittálva volt. mert azzal vádolták, hogy feladta
politikai és irodalmi elveit és a kormány zsoldjába szegődött. Ezért kiszorult az
irodalomból s nemsokára meg is halt. szin_I.0337.pdf I
Adatbázisszerű megjelenés
xcímszó Csató Pál címszóvég 22167 Szócikk: Csató
Pál magyar író, sz.1804. jan. xtalanevtizedx 1815 xtalanevtizedx 1825 7-én, a biharmegyei
ytelepulesy biharmegye ytelepulesy biharmegye ymegyey bihar megye ykodvegy Sarkadon,
ytelepulesy sarkad ytelepulesy Sarkad ymegyey bihar megye ykodvegy megh. 1841. febr.
15-én, Pozsonyban. ytelepulesy pozsony ytelepulesy Pozsony ymegyey pozsony
megye ykodvegy Székely ynemzetisegy székely ynemzetisegy Székely ynemzetisegy
székely ynemzetisegy ynemzetisegy Székely ynemzetisegy ykodvegy családból származott,
atyja gazdatiszt volt; fiát papi pályára szánta s beadta az egri szemináriumba,
yintezmenyy egri szeminárium yintezmenyy egri sze yintezmenyy egri yintezmenyy
szeminárium yintezmenyy yintezmenyy egri yintezmenyy sze yintezmenyy ykodvegy ahonnan
a pesti központi pap nevelőintézetbe yintezmenyy pesti központi pap
nevelőintézet yintezmenyy pesti kö yintezmenyy pesti yintezmenyy központi
yintezmenyy pap yintezmenyy yintezmenyy nevelőintézet yintezmenyy yintezmenyy
pesti yintezm került. Cs. szorgalmasan képezte magát, megtanult németül, ynyelvy
német ynyelvy német ynyelvy német ynyelvy ynyelvy német ynyelvy ykodvegy angolul,
ynyelvy angol ynyelvy angol ynyelvy angol ynyelvy ynyelvy angol ynyelvy
ykodvegy olaszul, ynyelvy olasz ynyelvy olasz ynyelvy olasz ynyelvy ynyelvy
olasz ynyelvy ykodvegy franciául, ynyelvy francia ynyelvy franciá ynyelvy
francia ynyelvy ynyelvy franciá ynyelvy ykodvegy de a papi pályától elment a kedve
s ezért átlépett az egyetem jogi karára, yintezmenyy egyetem jogi kara
yintezmenyy egyetem yintezmenyy egyetem yintezmenyy jogi yintezmenyy kara
yintezmenyy yintezmenyy egyetem yintezmenyy ykodvegy majd nevelő lett főúri házaknál.
Első nyilvánosságra került írásai a »Kulturá«-ban, yintezmenyy kultura
yintezmenyy Kulturá yintezmenyy kultura yintezmenyy yintezmenyy Kulturá
yintezmenyy ykodvegy a »Tudományos Gyűjtemény« yintezmenyy tudományos
gyűjtemény yintezmenyy Tudomány yintezmenyy tudományos yintezmenyy gyűjtemény
yintezmenyy yintezmenyy Tudomány yintezmenyy ykodvegy kiadásaiban jelentek meg.
1831-ben xevtizedx 1835 az Akadémia yintezmenyy akadémia yintezmenyy Akadémia
yintezmenyy akadémia yintezmenyy yintezmenyy Akadémia yintezmenyy ykodvegy kül-,
egy évvel később pedig levelező-tagja lett. Munkatársa lett Helmeczy yszemelynevy
helmeczy yszemelynevy Helmeczy yszemelynevy helmeczy yszemelynevy yszemelynevy
Helmeczy yszemelynevy ykodvegy »Jelenkorá«-nak yintezmenyy jelenkora
yintezmenyy Jelenkor yintezmenyy jelenkora yintezmenyy yintezmenyy Jelenkor
yintezmenyy ykodvegy s nyelvtudományi értekezésekkel is feltűnést keltett. Szíve-vágya
azonban elvonta a tudománytól a szépirodalom felé. Vörösmarty yszemelynevy
vörösmarty yszemelynevy Vörösmarty yszemelynevy vörösmarty yszemelynevy
yszemelynevy Vörösmarty yszemelynevy ykodvegy köréhez csatlakozott, ahol mint nagy
műveltségű és tehetséges írót szívesen is fogadták. A francia ynemzetisegy
francia ynemzetisegy francia ynemzetisegy francia ynemzetisegy ynemzetisegy
francia ynemzetisegy ykodvegy irodalmi iskola hatása alatt írta cikkeit az akkori
lapokba, kisebb-nagyobb tanulmányokat, novellákat, verseket. Novelláit különösen
sokra becsülték abban az időben, amikor a magyar novella még kezdetleges színvonalon
állott. Több francia ynyelvy francia ynyelvy francia ynyelvy francia ynyelvy
ynyelvy francia ynyelvy ykodvegy és német ynyelvy német ynyelvy német ynyelvy
német ynyelvy ynyelvy német ynyelvy ykodvegy darabot is fordított a színpad számára.
A színdarabírásban is a francia ynemzetisegy francia ynemzetisegy francia
ynemzetisegy francia ynemzetisegy ynemzetisegy francia ynemzetisegy ykodvegy ízlésnek
hódolt. »Tolvaj« ycimy tolvaj ycimy Tolvaj ycimy tolvaj ycimy ycimy Tolvaj
ycimy ykodvegy c. 1 felv. dalos bohózatával a vaudevillet próbálta meghonosítani,
»Megházasodtam« ycimy megházasodtam ycimy Megházasodtam ycimy megházasodtam
ycimy ycimy Megházasodtam ycimy ykodvegy c. 3 telv. vígjátékában is a francia ynemzetisegy
francia ynemzetisegy francia ynemzetisegy francia ynemzetisegy ynemzetisegy
francia ynemzetisegy ykodvegy vígjátékírók modorát ültette át. Bem. 1837. márc.
4-én, Budán, buda ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy »Fiatal
házasok« ycimy fiatal házasok ycimy Fiatal házasok ycimy fiatal ycimy házasok
ycimy ycimy Fiatal ycimy házasok ycimy ykodvegy c. alatt később a Nemzeti Színházban
yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy
színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy ez a darab nagy sikert
aratott. Első egyfelvonásos darabja arról is nevezetes, hogy ebben van a »Kis Babett«
ycimy kis babett ycimy Kis Babett ycimy kis ycimy babett ycimy ycimy Kis ycimy
Babett ycimy ykodvegy c. dal, mely az első magyar chansonnak tekinthető, a maga
idejében igen nagy sikere volt s itt-ott még ma is éneklik. Darabjaiban elmésség,
elegáns dialógusok és bizonyos kellemes íz van, általában Cs. finom ízlésű stiliszta
volt. 1837-ben a xtalanevtizedx 1845 Kisfaludy Társaság yintezmenyy kisfaludy
társaság yintezmenyy Kisfalud yintezmenyy kisfaludy yintezmenyy társaság
yintezmenyy yintezmenyy Kisfalud yintezmenyy ykodvegy is tagjává választotta s a
drámabiráló választmánynak is tevékeny tagja volt. Később azonban ambicióbeli és
egzisztenciális sérelmek miatt súrlódásba került az akkor uralmon levő írói karral,
különösen Bajza Józseffel, yszemelynevy bajza józsef yszemelynevy Bajza József
yszemelynevy bajza yszemelynevy józsef yszemelynevy yszemelynevy Bajza
yszemelynevy József yszemelynevy ykodvegy Pozsonyba ytelepulesy pozsony
ytelepulesy Pozsony ymegyey pozsony megye ykodvegy ment, a »Hirnök« ycimy
hirnök ycimy Hirnök ycimy hirnök ycimy ycimy Hirnök ycimy ykodvegy c. kormánypárti
laphoz szerződött, abban heves támadásokat intézett Bajzáék yszemelynevy bajza
yszemelynevy Bajzá yszemelynevy bajza yszemelynevy yszemelynevy Bajzá
yszemelynevy ykodvegy köre ellen. A harcban Cs. maradt alul, ugy, hogy a közönség
előtt is kompromittálva volt. mert azzal vádolták, hogy feladta politikai és irodalmi
elveit és a kormány zsoldjába szegődött. Ezért kiszorult az irodalomból s nemsokára
meg is halt. szin_I.0337.pdf I
A szócikk eredeti szövege:
Címszó: Csató Pál - Magyar Színművészeti
Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO
SZULETESIEV 1804
SZULETESIEVTIZED 1805
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0337.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0337.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/22/22167.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
Csató
Pál
Szócikk: Csató Pál magyar író, sz.1804. jan. 7-én,
a biharmegyei Sarkadon, megh. 1841. febr. 15-én, Pozsonyban. Székely családból származott,
atyja gazdatiszt volt; fiát papi pályára szánta s beadta az egri szemináriumba,
ahonnan a pesti központi pap nevelőintézetbe került. Cs. szorgalmasan képezte
magát, megtanult németül, angolul, olaszul, franciául, de a papi pályától elment
a kedve s ezért átlépett az egyetem jogi karára, majd nevelő lett főúri házaknál.
Első nyilvánosságra került írásai a »Kulturá«-ban, a »Tudományos Gyűjtemény« kiadásaiban
jelentek meg. 1831-ben az Akadémia kül-, egy évvel később pedig levelező-tagja lett.
Munkatársa lett Helmeczy »Jelenkorá«-nak s nyelvtudományi értekezésekkel is feltűnést
keltett. Szíve-vágya azonban elvonta a tudománytól a szépirodalom felé. Vörösmarty
köréhez csatlakozott, ahol mint nagy műveltségű és tehetséges írót szívesen is fogadták.
A francia irodalmi iskola hatása alatt írta cikkeit az akkori lapokba, kisebb-nagyobb
tanulmányokat, novellákat, verseket. Novelláit különösen sokra becsülték abban az
időben, amikor a magyar novella még kezdetleges színvonalon állott. Több francia
és német darabot is fordított a színpad számára. A színdarabírásban is a francia
ízlésnek hódolt. »Tolvaj« c. 1 felv. dalos bohózatával a vaudevillet próbálta meghonosítani,
»Megházasodtam« c. 3 telv. vígjátékában is a francia vígjátékírók modorát ültette
át. Bem. 1837. márc. 4-én, Budán, »Fiatal házasok« c. alatt később a Nemzeti Színházban
ez a darab nagy sikert aratott. Első egyfelvonásos darabja arról is nevezetes, hogy
ebben van a »Kis Babett« c. dal, mely az első magyar chansonnak tekinthető, a maga
idejében igen nagy sikere volt s itt-ott még ma is éneklik. Darabjaiban elmésség,
elegáns dialógusok és bizonyos kellemes íz van, általában Cs. finom ízlésű stiliszta
volt. 1837-ben a Kisfaludy Társaság is tagjává választotta s a drámabiráló választmánynak
is tevékeny tagja volt. Később azonban ambicióbeli és egzisztenciális sérelmek miatt
súrlódásba került az akkor uralmon levő írói karral, különösen Bajza Józseffel,
Pozsonyba ment, a »Hirnök« c. kormánypárti laphoz szerződött, abban heves támadásokat
intézett Bajzáék köre ellen. A harcban Cs. maradt alul, ugy, hogy a közönség előtt
is kompromittálva volt. mert azzal vádolták, hogy feladta politikai és irodalmi
elveit és a kormány zsoldjába szegődött. Ezért kiszorult az irodalomból s nemsokára
meg is halt. szin_I.0337.pdf I
